A legmagyarabb tyúk, amely a Hungarikum címre pályázik, szeretné megmutatni egyediségét és különlegességét. Ez a tyúk nem csupán a hagyományos magyar mezőgazdaság szimbóluma, hanem a táj és a kultúra szerves része is. A célja, hogy a magyar táj szépségét

1988-ban született meg az ötlet, hogy egy mindenképpen magyar paraszttyúkot, azon belül is "régi típusú" baranyai tyúkfajtát tenyésszenek ki, amiből 100 évvel ezelőtt egy kisebb állomány is "el tudott tartani" egy falusi családot.

A Pécsen élő Hegedüs Tibor kezdte tenyészteni a tájfajtát, miután néhány évtizede majdnem kihalt. A tenyésztési program 2005-ben kezdődött, melynek eredményeként az ősi baranyai parlagi házityúkokra jellemző, ellenálló, kettős hasznosítású törzsállomány tenyésztése, alakítása folyik ma is, írta a Bama.

A baranyai házi tyúk 2012-ben érdemelte ki a fajta minősítést. 2015-ben bekerült a baranyai, és így a nemzeti értéktárba is, azaz a hungarikumok előszobájába.

A baranyai tájfajtát az ország több helyén nevezik a legmagyarabb tyúknak, mely igazi hungarikum, tetőtől talpig magyar. A tenyésztők ennek okán reménykednek, hogy egyszer bekerül a Hungarikumok Gyűjteményébe.

2012-ben a fajta létszáma mindössze 70 ezer egyedre rúgott. Azóta a számuk jelentős növekedésen ment keresztül, és jelenleg körülbelül 500-600 ezer egyed él Magyarország területén. Bár ez az adat a hazai baromfiágazat összlétszámához viszonyítva nem tűnik kiugrónak, a baranyai háztáji fajta mára már stabil és megbízható állománnyal bír.