Ilyen még sosem történt: az Index összeválogatta a kétezres évek legkiemelkedőbb magyar költeményeit.

Az Index kulturális rovata izgalmas küldetésre vállalkozott: felkutatni a kétezres évek legkiválóbb magyar lírai műveit. Olvasóink joggal merülhetnek el a kérdésben, milyen haszna van egy ilyen toplistának, és mit kívánunk elérni vele. A félreértések elkerülése érdekében elmondjuk: célunk nem csupán a listák készítése, hanem a magyar kortárs irodalom népszerűsítése. Szeretnénk megmutatni olvasóinknak a mai magyar kultúra legértékesebb alkotásait. Ha már ismerik ezeket a műveket, bátorítjuk őket, hogy újra merüljenek el bennük, hiszen mi más alkalom lenne erre kedvezőbb, mint a magyar költészet napja?

Természetesen örömmel látnánk, ha a következő tízes listánk nyomán egy élénk és tartalmas párbeszéd bontakozna ki arról, hogy az elmúlt két évtizedben mely lírai művek érdemlik meg a magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotásai címét. Hisz ez a téma rendkívül fontos számunkra, és elengedhetetlen, hogy kulturált keretek között vitassuk meg. Ennek érdekében 72 neves szakembert kerestünk meg, akik közül sokan örömmel vállalták a felkérést, és megosztották velünk saját top 10-es listájukat. Az Index kulturális újságírói is hozzájárultak a lista összeállításához, bár mi csupán egy verset választottunk, a szavazatunk pedig mindössze öt pontot ért. Az összegyűjtött szavazatokat kiértékeltük, és most bemutatjuk nektek az eredményeket.

Erdős Virág, a József Attila-díjas magyar költő, író és drámaíró, 1968. február 27-én látta meg a napvilágot Budapesten. Műveiből többek között számos dal született, amelyeket olyan neves előadók, mint Szalóki Ági és Presser Gábor dolgoztak fel. Emellett a költő saját verseihez is komponált dallamokat, ezzel még inkább gazdagítva költői világát.

Kántor Péter 1949. november 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. Költészetének egyik alapvető jellemzője a "nagy" és "apró" dolgok viszonylagos természetének állandó tudata, ami különleges humorérzékkel párosul. Műveit számos nyelvre lefordították, és nemzetközi költői fesztiválok díszvendégeként szerepelt Európában, az Egyesült Államokban, valamint Afrikában és Kínában is. Hosszan tartó betegség után 2021. július 21-én távozott az élők sorából. Végakaratának megfelelően hamvait a Dunába szórták, így tért vissza a természethez, amely mindig is inspirálta.

Az ördög halkan a fülembe súgott egy napon,

vagy egy túlbuzgó angyal inkább, igen,

Egy álmodozó lélek, aki sosem fárad el a jövő lehetőségeinek felfedezésében. Minden nap új ötletekkel és álmokkal kel életre, mint egy festő, aki a vásznára egyre újabb színeket visz fel. A világot egy hatalmas térképnek látja, ahol minden kanyarban új kalandok várnak rá. Az élete egy folyamatos tervezés, ahol a jövő nemcsak lehetőség, hanem egy izgalmas kihívás, amit meg kell valósítani. Számára a tervek nem csupán célok, hanem inspiráló történetek, amelyeket meg kell írni.

az emberek javára állítólag,

Ne várj tovább, suttogta az angyal,

Mire vársz? Az idő sosem áll meg, és egyszer úgyis el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor lépned kell. Ne halogasd tovább, most van itt az alkalom!

gyerünk, selejtezd ki a könyveid!

A vers teljes szövegét itt találja, ha rákattint.

Nádasdy Ádám 1947-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Ő egy sokoldalú költő, nyelvész és műfordító, aki közel négy évtizeden át tanította az angolt az ELTE Angol Tanszékén. Művészi pályafutása során számos tanulmányt és verseskötetet alkotott, emellett Shakespeare több drámáját is magyarra ültette át, gazdagítva ezzel a hazai irodalmat.

Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni. Parti Nagy műveivel ezidáig mintegy 300 kritika vagy tanulmány foglalkozott, a szerzővel több mint 60 olyan interjú vagy beszélgetés készült, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak. A szerző több mint 30 díj tulajdonosa.

Kemény István 1961-ben látta meg a napvilágot Budapest szívében. 1990-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán, ahol már ekkor megmutatkozott tehetsége. Az elmúlt évtizedek során kortárs irodalmunk egyik megkerülhetetlen alakjává vált, aki jelentős hatást gyakorolt a magyar lírára és prózára egyaránt. Művei nemcsak önálló értéket képviselnek, hanem komoly inspirációt nyújtanak a fiatalabb költői nemzedékek számára is, akiknek pályafutására közvetlen vagy közvetett módon kihatott.

Kevesen vitatkoznának azzal, hogy Szabó T. Anna napjaink egyik legkiemelkedőbb magyar költője. Versei egy szempillantás alatt elragadnak: ha egyszer belekezdesz az olvasásba, már nem tudsz kiszakadni a világából, akármennyire is próbálnál. Talán meglepő, de ő az a költő, aki egy félórás autóút alatt is képes rímekbe önteni a legmélyebb érzéseit. Mindezt úgy, hogy a szövegei szinte azonnal készen állnának a nyomtatásra, akár már másnapra - persze, ha ragaszkodnánk a papírhoz. De Szabó T. Anna nem ragaszkodik, sőt, a közösségi médiát is mesterien használja. Posztjai tele vannak élettel és szenvedéllyel, mindig úgy tűnik, mintha gyógyír lenne bármire, ami fáj vagy nyomaszt.

Térey János 1970. szeptember 14-én látta meg a napvilágot Debrecenben. Művészi pályafutása 21 éves korában indult, amikor 1991-ben megjelent első verseskötete, a „Szétszóratás”. Azóta rendszeresen publikált olyan neves folyóiratokban, mint az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Érdekes módon nemcsak versekkel és novellákkal, hanem regényekkel is gazdagította a kortárs magyar irodalmat, melyeket gyakran verses formában alkotott meg, így egyedi hangzású műveket teremtve. Tragikus módon, 2019-ben, mindössze 48 éves korában, váratlan egészségügyi komplikáció következtében távozott az élők sorából.

A hóvihar szívében ragyogó

Ezüstszínű korong a régmúlt toronyóra szívében:

Számlapján két jogarnyi mutató

Hajszolják egymást, és minden újabb fogócska egy új kaland kezdete.

Csúcspontja, hogyha körre kört robogva

Éjfél közeledtével találkoznak ők;

A vaksors vágyát bűvölik valóra,

Ha percre lebontva vizsgáljuk a mérhetőt,

Az időt apró darabokra bontják, mintha egy különleges ételt készítenének.

A vers teljes szövegét itt találja, ha rákattint.

Tóth Krisztina 1967-ben látta meg a napvilágot Budapest szívében. Ő az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar író, akinek munkásságát számos elismerés övezi. Költeményei, prózai írásai, színpadi művei és gyerekkönyvei egyaránt gazdagítják a magyar irodalom palettáját. Tíz verseskötete és nyolc prózakötete már a könyvesboltok polcain található. Műveit több mint tizenöt nyelvre lefordították, így regényei és novellái német, francia, lengyel, finn, svéd, cseh és spanyol nyelven is elérhetők, lehetővé téve, hogy szélesebb közönség is megismerje tehetségét.

Természetesen! Kérlek, írd le a szöveget, amelyet szeretnél, hogy egyedivé tegyek, vagy adj meg egy témát, amiről szeretnél, hogy írjak.

A hangosbemondó elmondja a nevünket.

és mi felpattanunk. Nevünket

Tévesen írják és tévesen mondják ki.

De mi mindig barátságosan mosolygunk.

A szállodák kényelméből magunkkal visszük a szappanokat.

Az állomásra korábban érkezünk, mint ahogy azt terveztük.

Nehéz bőrönddel a kezemben, kényelmes, bő nadrágban lépkedtem.

Mindenütt ott van egy honfitársunk, aki felfedezi a világot.

Velünk együtt tartanak a vonatok a téves irányba.

Ha kifizetjük, az apró pénz szétfut, mint a szellő fújta falevelek.

A vers teljes szövegét itt találja, ha rákattint.

Az Index legjobb tízes listájának összeállításában számos tehetséges szakember fáradozott: Bakó Sára, Bedecs László, Bence Erika, Benedek Szabolcs, Borsányi Katinka, Döme Barbara, Fodor Miklós, Görföl Balázs, Horváth Eve, Jenei Gyula, Kerber Balázs, Kőhegyi András, Lajtos Nóra, Losonczy Attila, Radnai Dániel, Smid Róbert, Vajna Ádám, Visy Beatrix és Vörös István. Munkájukért ezúton is hálásan köszönetet mondunk!