„Ilyen szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó döntésre még soha nem volt példa” – nyilatkozott az ÁSZ elnöke a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos ügyben.

Bonyolult céghálózatok, indokolatlanul magasra szabott befektetések és akár 150 milliárd forintos veszteség - ezek a megdöbbentő számok kerültek napvilágra az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében, amely a jegybanki alapítványok működését vizsgálta. Windisch László, az ÁSZ elnöke a 444-nek adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint a befektetési döntések szakmai szempontból kifogásolhatóak voltak, a pénzügyi beszámolók pedig nem nyújtottak megfelelő alapot az érdemi ellenőrzéshez. Az alapítvány nem tartotta be az előírt, óvatos befektetési irányelveket sem. Windisch azt is hangsúlyozta, hogy bár Matolcsy György, a korábbi MNB-elnök felelőssége nem bizonyítható, a helyzet hibáit ő sem tudta időben észlelni.

Ahogy már korábban részletesen bemutattuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) komoly anomáliákat tárt fel a PADME nevű jegybanki alapítvány működésében. A friss jelentés szerint a helyzetet átláthatatlan cégháló, megalapozatlan befektetési döntések és akár 150 milliárd forintos elszámolási veszteség jellemzi. Az ügy kapcsán feljelentést tettek az ügyészségnél, ahol már megkezdték a nyomozást.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 444-nek adott interjújában egy frappáns mondatban foglalta össze a leglényegesebb megállapításokat:

Nem megfelelően bántak a rájuk bízott közpénzzel a kuratórium tagjai.

A befektetések kapcsán Windisch kiemelte, hogy az Optima-csoport döntései nem feleltek meg az előírt óvatos befektetési politikának. A PADME a vagyonát szinte teljes egészében két külföldi társaság, a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital részvényeibe fektette, ami szakmailag is kifogásolható volt: "Ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó."

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem állt közvetlen büntetőjogi felelősség alatt, mivel nem töltött be hivatalos szerepet a döntéshozatali folyamatban.

"Az alapítványban sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tagok nem voltak jelen, és a befektetéseket lebonyolító céghálózatban, alapkezelőkben és különböző kft.-kben sem találkoztunk vezető tisztségviselőkkel" - nyilatkozta Windisch. Hozzátette, hogy Matolcsy csak később indított ellenőrzést, miután ő külön felhívta erre a figyelmét.

"Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést" - mondta azzal kapcsolatban Windisch László, hogy a jelentés közzétételének időzítésének semmilyen politikai megfontolás nem volt a hátterében. Hozzátette, különösen fontosnak tartotta, hogy

Matolcsy György még véleményezhette a dokumentumot, de annak publikálása már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt történt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata nem terjedt ki a PADME-n kívüli alapítványokra, azonban a feltárt nyomok alapján újabb eljárások indultak. Mint korábban említettük, a Neumann János Egyetem Alapítványánál gyanút keltett, hogy rendkívül alacsony kamatozású Optima-kötvényeket vásároltak jelentős összegben. Windisch László megjegyezte: "Ha a közvagyont megfelelően kezelték volna, nem hozhattak volna ilyen döntést." Ezzel arra utalt, hogy a jelentés hangsúlyozza: államkötvényekbe fektetve az egyetem sokkal nagyobb nyereséget érhetett volna el.

A cégháló bonyolultsága, az átláthatatlan kereszttulajdonlások és az indokolatlanul magas árak mind a felelőtlen gazdálkodás tünetei, állítja a számvevőszék vezetője. "A mai napig nem értjük a mögöttes okokat, ezt is részleteztük a jelentésünkben" - nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke. Példaként említette a GTC-részvények megvásárlását, ahol a tőzsdén elérhető árhoz képest 30 százalékos prémiumot fizettek az eladónak. "Ezt alaposan indokolni kellett volna" - tette hozzá a 444-nek adott interjújában, utalva a helyzet aggályos mivoltára.

Nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között

Emellett említett egy újabb aggályt az MNB-alapítvány és a vállalatok viszonyával kapcsolatban, de azt is hozzátette.

A vizsgálat során nem csupán pénzügyi, hanem intézményi aspektusokat is figyelembe vevő jelentős tanulságok kerültek felszínre. Az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta, hogy a közpénzek használatában a magántőkealapok alkalmazása komoly aggályokat vet fel.

A magántőkealapok elkerülése javasolt, mivel nehézkes nyomon követni, hogy milyen eszközöket kezelnek és kik a tényleges tulajdonosok.

Az Állami Számvevőszék elnöke határozottan visszautasította a 444-nek adott interjújában azt a pletykát, miszerint a Tisza Párt gazdálkodásának átvizsgálására már megkezdődtek volna a hivatalos lépések.