Az import áfa alapja akkor is jól meghatározható, ha a termékek további rendeltetési helyekre kerülnek.

Tisztelt Szakértő! Szállítmányozó cégünk nemrégiben szerződést kötött egy EU-n kívüli vállalat magyar leányvállalatával, amely különböző szállítmányozási feladatok elvégzésére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült, amelyre szeretnénk választ kapni: 1. A magyar leányvállalat Magyarországon végzi el az importáru vámkezelését, majd azt szabad forgalomba helyezi, mielőtt eladja egy magyar vagy EU-s ügyfélnek. A szállítmány a kikötőből közvetlenül a végső vásárló telephelyére érkezik. A vámkezelés során a teljes szállítási költség ismertté válik. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a teljes szállítási költséget hozzá kell-e adni az import áfa alapjához, vagy azt külön kell választani a vámkezelésig felmerült és a vámkezelés után felmerült költségekre, és csak az előbbiek képezik az áfa és vám alapját? (Feltételezzük, hogy az áru fizikailag nem áll meg sehol a vámkezelés céljából, mivel úgy tudjuk, hogy az EU-n belül a vámkezelés bárhol elvégezhető, akár az érkező kikötőben is.) 2. Mi történik abban az esetben, ha a magyar importőr egy másik EU-s tagállamban, például Szlovákiában vámkezelteti az árut, ahol a végső vevő telephelye található? Lehetséges-e, hogy egy magyar adószámmal rendelkező cég vámkezeltessen import árut a szlovák piacon, ha az exportőr kereskedelmi számlája az ő nevére van kiállítva? Köszönöm szépen előre is a válaszát!