A magyar településnevek között akad néhány igazán szórakoztató és különleges név, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a látogatók számára is mosolyt csalnak az arcukra. Egyik ilyen népszerű név, amely különleges történeteket és hagyományokat rejt, kétségtele

Az eredeti jelentésének nem sok köze van ahhoz, amire ma gondolunk.

Nálunk található Pornóapát, Penészlek, Nyalka, Apácatorna és Fancsal, de talán a legnagyobb hírnév Bugyi települését illeti. Az összes merész asszociációt ébresztő településnév közül ő emelkedik ki, bár a legkülönösebb név valaha egy másik, mára eltűnt magyar falut illeti.

A Pest vármegyei dabasi járásban elhelyezkedő nagyközség lakossága a legutóbbi becslések alapján körülbelül 5200 főt számlál. Amikor egy telefonhívás során a "Hol vagy?" kérdésre válaszolnak, a helyiek a "Bugyin" kifejezést használják, ezzel helyesen alkalmazva a magyar nyelv szabályait, nem pedig a "Bugyiban" formát.

Bár a település neve elsőre egy ruhadarabot idézhet fel bennünk, a mögöttes jelentése egyáltalán nem kapcsolódik a fehérneműkhöz. A név etimológiai kutatását a Promotions.hu végezte el, és az írásos források alapján a település először a 14. században bukkant fel. Egy 1321-es dokumentumban még nem a ma ismert rövidített formájában, hanem egy sokkal hosszabb, "Budymatheusfelde" kifejezéssel találkozhatunk, amely a "Bugyi Máté földje" jelentést hordozza. A Bugyi név a szláv Bud vagy Budi személynevéből származik. 1446-ra a község már Fejér vármegyéhez tartozott, és ekkor már Bud néven említik. A Bud név a szláv Budimir, Budiszláv vagy Budivoj név rövidítése, amely több változatban is elterjedt.