Az oroszok interkontinentális ballisztikus rakétákkal indíthatnak támadást Kijev ellen – Milyen súlyos következményekkel kell számolnunk?


Ukrán hírszerzési források beszámolója szerint az orosz hadsereg november 20-án interkontinentális ballisztikus rakétákat helyezett tűzkészenlétbe az Asztrahán régióban. A kijevi média értesülései alapján ez a lépés váltotta ki, hogy azon a napon több NATO-tagállam kijevi nagykövetsége, köztük az Egyesült Államok nagykövetsége is, sürgősen bezárta kapuit.

Ukrán források szerint az érintett fegyverrendszerek az RSz-26 Rubezs típusú interkontinentális ballisztikus rakétaindítók és Kijevet célozták be egy esetleges rakétacsapás végrehajtása céljából.

A hírek többsége ukrán Telegram-csatornákon, nem hivatalos állami forrásokból és a mainstream ukrán médiából érkezik. Az ukrán kormány, a Kreml vagy a Pentagon eddig még nem erősítette meg ezeket az információkat.

Oroszország vezetése szeptember óta nyíltan fenyegetőzik azzal, hogy ha területüket Ukrajna amerikai ATACMS-rakétákkal támadja, drasztikusan eszkalálni fogják a háborút. Mivel ez a támadás tegnapelőtt megtörtént és tegnap brit Storm Shadow rakéták is becsapódtak, Oroszország valószínűleg úgy érezte, eljött az idő egy markánsabb válaszlépésre.

Az RSz-26 Rubezs egy közepes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétarendszer, egy legalább 2006 óta zajló fejlesztésről van szó. A rakétarendszerről kevés nyilvános információ érhető el, az is kérdéses, hogy egyáltalán rendszeresítették-e hivatalosan az orosz csapásmérő erők kötelékében, vagy csak néhány kísérleti példány érhető el belőle.

Nyugati elemzők becslései szerint az RSz-26-os rakéta lőtávolsága körülbelül 6000 kilométer körüli lehet. E rakéta 1,2 tonnás robbanófejjel rendelkezik, és a célba találás pontossága körülbelül 90-250 méter között változik.

Valószínűleg MIRV-konfigurációval üzemel, ami azt jelenti, hogy egyetlen hordozórakéta több robbanófejet képes egyidejűleg célba juttatni. Ezen kívül nukleáris robbanófejjel is felszerelhető.

Mindez azt jelenti, hogy a fegyverrendszer képes mélyen Oroszország területéről támadni Ukrajnát és valószínűleg nagyobb pusztítást képes okozni, mint bármilyen eddig használt orosz fegyver.

Valószínű, hogy nem.

Az RSz-26-os rakéták készenléti állapotba helyezéséről érkező hírek túlnyomó része arról tájékoztat, hogy ezeket a távolsági ballisztikus rakétákat hagyományos, nem nukleáris robbanófejekkel látták el.

Fontos ismételten kiemelni, hogy az RSz-26-os készenlétbe helyezéséről szóló információk jellemzően ukrán Telegram-csatornákon keresztül terjednek, nem pedig hivatalos ukrán állami forrásokból vagy a mainstream ukrán médiából. Jelenleg nincs hivatalos megerősítés arra vonatkozóan, hogy valóságosan készülne ilyen csapás Ukrajna ellen, és azt sem tudjuk biztosan, hogy Kijev lenne a célpont, amennyiben egy ilyen támadásra sor kerülne.

Orosz politikai körökben, elemzői körökben és a közvélemény egy jelentős része egyértelműen úgy véli, hogy a Kreml nem hagyhatja figyelmen kívül az ATACMS-rakétatámadást, és érdemi válaszlépés nélkül nem maradhat.

Ha a hírek valósnak bizonyulnak, még akkor sem garantált, hogy a rakétát, vagy akár több rakétát is kilőnek Ukrajnára. Lehetséges, hogy Oroszország most a pszichológiai hadviselés eszközeivel próbálja befolyásolni Kijevet,

mind pedig a Nyugatra, annak érdekében, hogy elrettentsék őket attól, hogy ismét NATO-országok által leszállított nagy hatótávolságú rakétákkal támadják Oroszország nemzetközileg elismert területét.

Related posts