Egy új aranyláz küszöbén állunk, melyet egy izgalmas felfedezés indíthat el.

Eddig titok övezte, miként jut a felszínre az arany, de egy svájci felfedezés révén most végre egy kulcsfontosságú darab került a rejtvényhez.

A Genfi Egyetem friss kutatása egy olyan anyagot azonosított, amelynek fontos szerepe van a Föld belsejében található anyag felszínre szállításában. Ez az anyag a hidrogén-szulfid-ion, régi nevén biszulfid - ezen a nyomon új lelőhelyeket találhat, aki arany után kutat.

Egészen mostanáig titok övezte, hogyan lehetséges, hogy tudomásunk van az arany létezéséről. Mivel ez a fém nehéz, logikus lenne, hogy az összes arany a Föld magjába süllyedjen idővel. Azonban kiderült, hogy az arany a bolygó belső izzó anyagának körforgását követi, mint egy páternoszter, ami folyamatosan mozog felfelé és lefelé. Zajacz Zoltán adjunktus és kollégája, Stefan Farsang a Nature Geoscience folyóiratban publikált kutatásuk során tisztázták ennek a folyamatnak egy kulcsfontosságú aspektusát, valamint a kén szerepét az arany jelenlétében.

Amikor két tektonikai lemez érintkezik, az egyik lemez alábukik a földkéreg alatt elhelyezkedő régióba, a köpenybe. E folyamat során a lemez fokozatosan felforrósodik, és ennek következtében jelentős mennyiségű vízgőz szabadul fel. A víz jelenléte miatt a köpeny olvadáspontja csökken, és az így keletkező megolvadt magma, amely alacsonyabb sűrűséggel rendelkezik, a felszín irányába emelkedik. Ezen folyékony magmában nem csupán víz található, hanem klór és kén is, amelyek képesek megkötni a különféle fémeket, mint például az aranyat és a rezet, és ezáltal elősegítik ezen anyagok felszínre kerülését az olvadt szilikátokból.

A kén rendkívül aktív résztvevője a redoxireakcióknak, ami azt jelenti, hogy könnyedén képes elektronokat felvenni vagy leadni, így gyakran reagál fémekkel. Zajacz felhívta a figyelmet egy 2011-es jelentős kutatásra, amely a kén potenciális szerepét vizsgálta. A Föld belső terében zajló, extrém nyomás és hőmérséklet mellett lejátszódó folyamatok tanulmányozása szinte lehetetlen feladat, ám a genfi kutatók bravúrosan túlléptek ezen a nehézségen.

A kutatócsoport egy különleges kvarc hengert és a magmához hasonló összetételű anyagot zárt egy arany kapszulába. Ezt a kapszulát a földkéreghez hasonló nyomásnak tették ki, miközben 875 Celsius-fokra hevítették. A kísérlet folyamán a kvarc hengerekbe bejutott a szintetikus magma, amelyben az anyag mikroszkopikus cseppjei megőrizték formájukat. Az így nyert minták kémiai összetételét a Raman-spektroszkópia módszerével elemezték, lehetővé téve a részletes vizsgálatokat.

A kísérlet igazolta, hogy a kén magmában előforduló formája, a hirdogén-szulfid-ion az arany mozgásának kulcsa. Ennek felismerése stratégiai váltást jelenthet a bányászati kutatás területén, a megfelelő kémiájú területek előzetes felderítése komolyan csökkentheti a lelőhelyek felkutatásának költségeit. Az így felfedezett aranynak nem csak saját értékénél fogva, de az elektronikában és megújuló energiában betöltött fontos szerepe miatt komoly gazdasági hatása lehet.