Újabb bizonyíték arra, hogy háttérbe szorítottuk az EU-s forrásokat: Nagy Márton a Kína befolyása alatt álló bank képviselőivel egyeztetett a magyar közlekedési fejlesztésekről.

- Ezzel a mondattal indítja Facebook-bejegyzését Nagy Márton gazdasági miniszter, aki beszámol arról, hogy részt vett az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) legutóbbi közgyűlésén. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a bank, amely a 2010-es évek közepén alakult meg kínai kezdeményezésre, immár a tizedik alkalommal gyűlt össze. A bank legfőbb tulajdonosa Kína, amely 26,54%-os szavazati részesedéssel bír, ezt követi India 7,58%-kal és Oroszország 5,96%-kal. Ezen kívül három országnak 3% fölötti, míg kettőnek 2% fölötti szavazati aránya van, emellett pedig számos kisebb részesedésű tagállam is jelen van a bankban.

A miniszter nyilatkozatából világossá válik, hogy Nagy három magyarországi fejlesztési projektről folytatott egyeztetéseket az AIIB menedzsmentjével:

A bank jövő évi közgyűlésének egyik alelnökévé választott Nagy Márton bejegyzése újabb jele annak, hogy a magyar kormány letett az európai uniós pénzekhez jutás esélyéről, és már olyan alapvető infrastrukturális fejlesztéseket is inkább ázsiai hitelből valósít meg, amire uniós források is lehettek volna.

A miniszter természetesen nem említi a valódi okokat, hiszen ő csupán annyit mond, hogy "Magyarország mindenki számára a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség kialakítására törekszik." Ez a megközelítés a fejlesztési bankokat is magában foglalja. Így tehát a nyugati pénzintézetekkel, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB), éppúgy fontos a kooperáció, mint az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB).

Nagy Márton legutóbbi bejegyzése alapján a bank közgyűlésén kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB) való együttműködés fokozása iránt. Kiemelte, hogy különös figyelmet fordítanak az új infrastrukturális projektek elindítására, valamint a fenntartható és innovatív beruházások támogatására. Ebből világosan kitűnik, hogy a tavalyi 1 milliárd eurós kínai gigahitel után a kormány újabb, ezúttal hivatalosan fejlesztési célú hitelt kíván igénybe venni egy ázsiai forrásból.