A jelöltek még nem bukkantak fel, de a nagy ígéretek már születtek – mi az, amire a Tisza alapoz?
Hatalmas változás előtt a magyar építőipar, a tégla és a vasbeton helyett jönnek a faépületek
Az utóbbi hetekben a Tisza Pártot több kellemetlen helyzet is sújtotta, miközben a párt a kormányzásra való felkészültség látszatát próbálja megteremteni. A hétvégén rendezett nagykanizsai eseményen nem jelentek meg új, figyelemfelkeltő csatlakozók, a jelöltek bemutatása még várat magára, és a pártprogram is csupán egy elnagyolt vázlat benyomását kelti. Nagy Attila Tibor politikai elemző véleménye szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy ki a legfelkészültebb vagy ki tudja a leg részletesebb szakpolitikai terveket bemutatni, hanem az, aki képes a legjobban megszólítani és lelkesíteni a választókat. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligibilis módon tájékozódni a politikai tájban.
Szombaton Nagykanizsán zajlott a Tisza Párt második országos kongresszusa, amelyen hivatalosan is megkezdődött a 2026-os választási kampány. Az esemény középpontjában a "Működő Magyarország" program állt, amely az egészségügy, az oktatás, a vízgazdálkodás és a kormányzati reform területein kívánt irányokat kijelölni. Emellett bejelentették egy új magyar "New Deal" kezdeményezését is, amely célja, hogy újraélessze az ország gazdaságát. Magyar Péter a kongresszuson bejelentette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal megalapítását, és hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt célja a vidéki Magyarország aktív bevonása politikai bázisának kiépítésébe.
A képviselőjelölteket még nem mutatták be, de a 106 jelölt kiválasztása hamarosan lezárul: ősszel többkörös szűrés után minden választókerületben három személyt ajánlanak. Ezt követően zárt előválasztáson a Tisza Szigetek tagjai két jelöltre szűkítik a mezőnyt, végül az adott választókerület lakói választhatnak közülük. A párt elnökségének ugyanakkor vétójoga van, így a végső döntést lényegében a Tisza vezetése hozza meg. A véglegesített 106 jelöltet várhatóan november utolsó hetében mutatják be.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a kongresszust követően válaszolt az Index újságíróinak kérdéseire. A beszélgetés videós összefoglalóját itt tekintheti meg.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint nem volt könnyű az elmúlt néhány hét a Tisza Párt számára. Felidézte, hogy a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit a bírósági meghallgatása után kedvezőtlenül nyilatkozott volt férjéről, ismét előtérbe helyezve a Tisza elnökének nőkhöz fűződő, a kormányoldal szerint ellentmondásos viszonyát. Az elemző emlékeztetett rá, hogy tavaly március végén ezzel összefüggésben Varga Judit hosszú interjút adott Hajdú Péternek, majd a Vogel Evelinnel való szakítása is újabb hullámokat vetett.
Kiemelkedő eseménynek számít Ordas Eszter, a Tisza fővárosi frakcióvezetőjének lemondása, amely csupán egy nappal követte Varga Judit figyelemfelkeltő nyilatkozatait, amelyekre az újságírók kérdései alapján készült. A fővárosi Fidesz nézőpontjából Ordas távozása azt a benyomást kelti, hogy Magyar Péter nehezen talál közös hangot női politikai kollégákkal.
Az elemző hangsúlyozta, hogy még a Tisza számára kedvező közvélemény-kutatások is azt jelzik, a pártnak elengedhetetlenül szükséges megerősítenie női szavazóbázisát. Ez különösen lényeges, ha a párt célja a 2026-os országgyűlési választások során a kétharmados győzelem elérése.
Nagy Attila Tibor megemlítette azt a kellemetlen közelmúltbeli közjátékot is, amikor Magyar Péter ferihegyi reptér lezárását gúnyoló posztja - amelyet az egész országot sújtó viharos időjárás idején tett közzé - komoly felháborodást váltott ki. Ezt végül törölte a Tisza Párt elnöke, és bocsánatot kért.
Magyar Péter idei Partizán-interjújában tanúsított viselkedése, a diszkóval kapcsolatos botránya, valamint az újságírókkal folytatott ellentmondásos interakciói, emellett a róla kiszivárgott hangfelvételek és a reptéri posztja mind olyan tényezők, amelyek lehetőséget biztosítottak a politikai ellenfelek számára, hogy személyes támadásokkal éljenek, és kétségbe vonják az ő mentális alkalmasságát az ország irányítására. A Fidesz és a mögötte álló média részéről ez a kommunikációs stratégia kockázatos, hiszen nem csupán Magyar Péter, hanem az egész Tisza Párt kormányzóképességét is hatékonyan kérdőjelezik meg.
- nyilatkozta az elemző.
A nagykanizsai esemény kapcsán Nagy Attila Tibor megjegyezte, hogy noha a rendezvény neve kongresszus volt, valójában nem zajlottak küldöttválasztások, és a résztvevők nem szavaztak semmilyen ügyben. Az elemző szerint a rendezvény tematikája és tartalma alapján a párt két fő célkitűzést fogalmazott meg:
Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy a legutóbbi eseményen hiányoztak a februárban még jelen lévő "nagyágyúk". Akkor a Tisza szakértőjeként debütált Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, valamint Bódis Krisztina, író és filmrendező, aki a Van Helyed Alapítvány élén áll, továbbá Ruszin-Szendi Romulusz, a volt vezérkari főnök. Ezzel szemben az elemző véleménye szerint most egyértelmű visszalépés tapasztalható, hiszen az új kongresszuson nem bukkantak fel friss, elismert szakemberek vagy közéleti személyiségek.
A visszalépés mértéke mindig viszonylagos: Ruszin-Szendi Romulusz februári megjelenése jelentős figyelmet keltett az országos politikai életben, azonban a szolgálati luxusingatlan körüli botrány és a "zsírleszívási ügy" komoly kellemetlenségeket okozott a párt számára. A helyzet mindkét esetben hasonló: a jelenségek túlságosan is érthetőek és rombolják a közvéleményben kialakult imázsukat. Miközben Magyar Péter és a Tisza többször is pellengérre állította a NER-oligarchák fényűző életvitelét, éppen a párt honvédelmi szakértőjével kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy ő sem mentes a luxus vonzásától vezérkari főnökként. A "zsírleszívás" nyilvánosságra kerülése adatvédelmi kérdéseket is felvet – az egészségügyi adatok védelme érdekében, ám politikai szempontból mindenképpen kínos a Tisza számára, főleg, ha a beavatkozás közpénzből történt. Így a szervezők a legjobb megoldásnak tartották, hogy Ruszin-Szendi ez alkalommal hallgasson a rendezvényen.
- hívta fel a figyelmet Nagy Attila Tibor.
A nagykanizsai eseményen három panelbeszélgetést rendeztek, amelyek fókuszában az egészségügy, az oktatás és a vízgazdálkodás állt. Az elemző véleménye szerint az első két téma különösen izgalmasnak ígérkezett, hiszen az Orbán-rendszerrel szemben rendszeresen megfogalmazódik a vád, miszerint ezen területek fejlesztését figyelmen kívül hagyta.
Mindhárom panelbeszélgetés során egyértelműen megfogalmazódott, hogy részletes problémákra világítottunk rá a szakpolitikai rendszerek működésével kapcsolatban, ám a jövőbeli tervek és ígéretek terén meglehetősen óvatosan fogalmaztak. Az előadásokból így is körvonalazódott a leendő Tisza-kormány irányvonala. Érzékelhető volt azonban, hogy nem kívánják túlságosan megkötni a saját kezük munkáját, ezért nem merültek el a részletekben – lehet, hogy a munkacsoportok még nem dolgozták ki azokat. Az egészségügyi szekcióban mindenesetre kiderült, hogy a tervezett Tisza-kormány célja a várólisták drasztikus csökkentése, de az ehhez szükséges intézkedésekről – például a betegutak reformjáról vagy a kórházi kapacitások felülvizsgálatáról – alig esett szó. Nagy Attila Tibor hozzátette, hogy Magyar Péter korábban ígéretet tett arra, miszerint évente 500 milliárd forint többletforrást kívánnak biztosítani az egészségügyi szektornak.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működésének részletei még homályosak: nem világos, milyen hatáskörökkel és milyen eljárási keretek között tevékenykedne. Ennek ellenére a hivatal neve már önmagában is lelkesedést váltott ki a Tisza Párt támogatóiból.
Joggal lehet kritizálni a Tiszát amiatt, hogy bár messze a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt, keveset árul el jövendőbeli kormányzati szándékairól és elképzeléseiről. A Demokratikus Koalíció ezzel szemben nemcsak árnyékkormányt hozott létre 2022-ben, hanem részletes szakpolitikai programokat is nyilvánosságra hozott. A DK mégsem tudta megőrizni vezető pozícióját az ellenzéki térfélen: a Tisza áradása elsöpörte az akkor még Gyurcsány Ferenc vezette pártot a 2024-es európai parlamenti választásokon. A magyar politikában tehát nem az számít, ki a legfelkészültebb vagy ki mutat fel részletes szakpolitikai terveket, hanem az, ki tudja jobban megszólítani, lelkesíteni a választópolgárokat
- így fogalmazott Nagy Attila Tibor.
Ahogyan az elemző kifejtette, az ellenzéki táborban jelenleg az a kulcsfontosságú kérdés, hogy ki tudja a legnagyobb számú szavazót mobilizálni az Orbán-kormány leváltásához, és jelenleg a Tisza Párt tűnik a legígéretesebbnek ebben a tekintetben. "Magyar Péter július 12-i beszédét a hallgatóság, amely körülbelül háromezres létszámú volt, nem akkor követte a legnagyobb érdeklődéssel, amikor a pártelnök a családi energetikai programról, a magyar New Dealről, a digitalizációról vagy az oktatás reformjáról beszélt, hanem amikor a jelenlegi hatalom képviselőinek és oligarcháinak felelősségre vonásáról, illetve a vagyoni helyzetük revíziójáról tett ígéretet, felidézve az "Út a börtönbe!" szlogent" - tette hozzá az elemző.
Nagy Attila Tibor figyelemre méltónak tartja a beszéd integráló jellegét is. Magyar Péter a mostani rendszer haszonélvezőin túli választópolgárok összefogását hirdette meg: februári országértékelőjéhez hasonlóan ezúttal is kérte a fideszes szavazók támogatását. Az elemző szerint jobboldali politikusként "nemzeti húrokat pengetett", a magyarság erényeit hangsúlyozva, ugyanakkor ügyelt arra, hogy ez ne váljon túlságosan töménnyé. Az Európai Unióban való megmaradás szükségességét pedig már a februári beszédében is egyértelművé tette, ezzel gesztust gyakorolva a liberális, európai elkötelezettségű, városi választók felé is.
Az elemző véleménye szerint az egyéni választókerületi jelöltállítás terén pozitív fejlődés figyelhető meg, és nem meglepő, hogy a jelölteket csupán novemberben fogják bemutatni. Magyar Péter nyilvánosan kifejtette, hogy célja, hogy a lehető legkevesebb időt biztosítson a Fidesz számára, hogy egyesével "levadássza" a tisztségre jelölt személyeket.
A Fidesz-KDNP jelöltjei és helyi csoportjaik már régóta szervesen beépültek a társadalmi szövetbe, sőt, a kormánypárti szövetség az állam erőforrásait is kihasználhatja, többek között az állami hirdetések formájában. Továbbá, a kormánypárti szervezetek is lelkesen dolgoznak azon, hogy a hatalomhoz közel álló jelöltek győzelmét biztosítsák.
Nagy Attila Tibor véleménye szerint a Tisza előtt most egy különleges lehetőség kínálkozik: arra ösztönözheti a választókat, hogy ne csupán a jelöltek személyére, hanem a párt emblémájára – a kormányváltás szimbólumára – alapozva hozzák meg döntésüket az országgyűlési választások során.
