Természetesen! Íme egy egyedi változat a megadott szöveghez: A vidék varázsa újra felfedezésre vár | Demokrata A vidéki tájak szépsége és gazdagsága egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, ahogy a közösségek újraélesztik hagyományaikat és életformá

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/ujjaelednek-a-videk-videkei-1021347/

Szentkirályon az elmúlt évek tanyafejlesztési programjai során a helyiek leginkább a napelemes rendszerek, az egyedi ivóvíztisztító berendezések és személyre szabott szennyvízkezelő szisztémák iránt érdeklődtek, lévén a települési hálózatokra gazdaságosan nem tudnak rácsatlakozni.

A jelenleg elérhető legfeljebb 25 millió forintos támogatás révén a szakértők véleménye szerint egy tanyát gyakorlatilag teljesen komfortossá lehet alakítani. Ez nemcsak a személyes kényelmet növeli, hanem a jövőbeli hitelképesség szempontjából is rendkívül jelentős előnyökkel jár.

Amikor megérkezünk, Szentkirály Horidűlőn a tölgyfák árnyékában pihenő baromfik hangos kakaskodása töri meg a csendet. A rekkenő hőségben Göblyösné László Éva a fóliasátorban dolgozik, gondosan kötözi a paprikapalánták szárát, hogy a bőséges termés ne döntse le őket a földre.

Egy gyakorló gyógypedagógus meséli el, hogy öt évvel ezelőtt a Covid-járvány hatására családjával egy falusi tanyára költöztek, remélve, hogy ott nyugodtabb és stresszmentesebb életet élhetnek. Azóta jórészt önellátóvá váltak: állatokat nevelnek, és saját takarmány- és konyhakertjükben különféle növényeket termesztenek, mint például kukoricát, burgonyát, paprikát, paradicsomot és uborkát. Emellett gyümölcsöket is feldolgoznak, lekvárt és zöldségkrémet készítenek, így nemcsak a mindennapi táplálkozásukat biztosítják, hanem élvezetes és kreatív elfoglaltságot is találtak a kertészkedésben.

- Egy tanyán sosem áll meg az élet, de a sok feladat ellenére egy pillanatra sem bánjuk, hogy itt leltünk otthonra. Szabadon élhetünk, és a gyermekeink is, akik már a középiskolás éveiket tapossák, egytől egyig élvezik ezt a vidéki életformát - mondja Göblyösné László Éva, miközben barátságosan az otthonába kalauzol minket.

Az épület büszkén prezentálja a mindennapi életet megkönnyítő forradalmi víztisztító rendszert, amely egy korábbi vidéki infrastruktúra-fejlesztési pályázat keretében valósult meg. A beruházás költségeinek 95%-át pályázati források fedezték, összesen körülbelül 8,4 millió forint értékben. A projekt keretében nemcsak egy személyre szabott víztisztító berendezést alakítottak ki, hanem napelemes és egyedi szennyvízkezelő rendszert is telepítettek a birtok területén. Az előbbi biztosítja az áramellátást, míg a szennyvízkezelő rendszer segítségével a baktériumok által lebontott szennyvíz környezetkímélő módon, tisztított formában kerül vissza a talajba. Ennek a modern megoldásnak köszönhetően elegendő kétévente szippantókocsit hívni, így csökkentve a környezeti terhelést és az üzemeltetési költségeket.

Izgalommal vártuk a tanyafejlesztési pályázat eredményeit, hiszen eddig palackozott ásványvizet kellett használnunk. A kútvízünk sajnos különleges ízvilággal bír, amit a magas vas- és mangántartalom okoz, sőt, apró mennyiségű arzént is felfedeztek benne. Emiatt a mindennapi tevékenységeink is megsínylettek: mosogatásra és mosásra nem volt alkalmas, mivel mindent sárgás árnyalatba öltöztetett. Csak fürdésre, az állatok itatására és a növények locsolására merészkedtünk használni. A tavaly telepített tisztítóberendezés viszont csodát tett: most már iható minőségűvé varázsolja a kútvizet, ami óriási könnyebbséget jelent számunkra a háztartásban. A pályázat révén sikerült valóban élhetővé transformálni a tanyánkat.

Az ivóvíz minőségi problémái talán furcsának tűnhetnek a világszerte ismert Szentkirályi ásványvíz "őshazájában", azonban Ádám Richárd, az önkormányzat szakértője rávilágít, hogy a 206 méter mélyről származó természetes ásványvíz már átment a vastalanítási folyamaton, mielőtt eljut a fogyasztókhoz. Ez azt jelenti, hogy az íze és összetétele eltér attól a víztől, amely a tanyák sekély kútjaiból kerül a felszínre, így érdemes tudatosan választani a vízfogyasztás során.

A falu belterületén található vízforrásokból származó víz minősége is figyelemre méltó, hiszen a közművek révén elérhető víz vastartalma magas, de még mindig határérték alatt marad, így egészségügyi kockázatot nem jelent. Noha a Szentkirályi ásványvíz lelőhelyéhez hasonló mélységből nyerjük, a magasabb vastartalom miatt sajnos nem tudja elérni annak kiváló minőségét.

A tanyavilág varázslatos tájain autózva, Szabó Gellért polgármester és Ádám Richárd vidékfejlesztési agrármérnök társaságában elmerülünk a helyi közösség történetének és jelenének felfedezésében. Beszélgetésünk középpontjában áll, hogy a mai Szentkirály község Kecskemét egykori pusztájaként alakult ki, és hogy a helyi lakosság körülbelül 36 százaléka még mindig tanyán él. Ez az arány nemcsak figyelemre méltó, hanem a hazai viszonylatban is az élvonalhoz tartozik, hiszen a Homokhátság néhány falvában akár 50 százalékot is elérheti a külterületen élők száma. Az ilyen arányok valóban kiemelik a tanyás életforma fontosságát és hagyományait a vidéki kultúrában.

- A tősgyökeres szentkirályiak, illetve elődeik valamennyien tanyasiak voltak - jelenti ki Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. - A község körzetében több mint 400 tanya található, közülük 220 tulajdonosuk állandó lakhelyéül szolgál, a többit például gazdasági telephelyként vagy hagyományőrzési céllal tartja meg a gazdája, de külterületi ingatlant hollandok, németek és olaszok is vásárolnak, akik tisztelik a helyi hagyományokat. Úgy summáznám, hogy a tanyasi élet a saját lábon állás és az önellátás tudománya, ami nem a civilizáció és a fejlődés elutasítását jelenti, hanem ragaszkodást egy sajátos életformához. Önellátásunk nyomán nem kihasználjuk a minket megtartó közeget, hanem eggyé válunk vele, miközben nap mint nap átérezhetjük, hogy részei vagyunk a teremtett világnak. A génjeinkben hordozott szellemi és morális erők nyomán tiszteljük a természetet, a homokos pusztát, erősen kötődünk a megélhetésünket adó földhöz, támaszkodunk egymásra. Nem felejtjük el, hogy a történelem nem velünk kezdődött és nem is velünk fog véget érni, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy ősi hagyományaink rajtunk keresztül öröklődnek tovább - foglalja össze szívhez szólóan a tanyasi identitás lényegét Szabó Gellért, aki maga is tanyán nőtt fel.

A polgármester és az önkormányzat szakértője rámutatott arra, hogy az idei tanyafejlesztési pályázat összetettebb a korábbi verziókhoz képest. Bár megértik, hogy a szigorúbb uniós szabályozás célja a lehetséges visszaélések megakadályozása, aggasztja őket, hogy ez a körülmény hátrányos helyzetbe hozhatja a legbecsületesebb érintetteket. Sokuknak nehézséget okoz az online dokumentumok kitöltése, hiszen a bonyolult folyamatok miatt sokan segítség nélkül nem boldogulnak. Ezen kívül attól is tartanak, hogy olyan megbízható helyi vállalkozók is kiszorulhatnak a pályázati lehetőségekből, akik digitális készségeik hiánya miatt nem tudják felvenni a versenyt, így a tanyán élők valószínűleg nem fognak bízni bennük a munkálatok elvégzésében.

- Az önkormányzatnak sajnos nem áll módjában a lakossági pályázati anyagok térítésmentes elkészítése, de szakértőként piaci alapon szívesen állunk a jelentkezők rendelkezésére - tájékoztat Ádám Richárd.

Kilométereket gyűjtünk, de elhagyott lakóházakat nemigen találunk. A környékbeli tanyákon szinte mindenütt van már vezetékes áram, mégis egy különleges portára tartunk, ahol Anikó és Péter félnomád életformát folytatnak. Az ő világukban a modern kényelem és a természet közelsége egyaránt jelen van, ami igazán izgalmassá teszi ezt az utazást.

- Budapesten, egy VIII. kerületi bérházban laktunk, de egyre inkább élhetetlennek éreztük a fővárost - indokolja a társadalomból való részleges kivonulást Péter. - Fiatalabb koromban meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer majd jurtában fogok lakni. Az építőiparban dolgoztam, de a munkáltatói körbetartozások miatti fizetéselmaradások okán saját lakás vásárlására esélyünk sem volt, miközben a megélhetési költségek az egekbe szöktek. Először a Mátrába költöztünk, majd hét évvel ezelőtt itt, a szentkirályi tanyavilágban találtunk otthonra, ahol az emberek sokkal barátságosabbak és segítőkészebbek. Jelenleg 19,5 millió forintért éppen áruljuk a tanyát, egy másikat néztünk ki helyette, olyat, ami távolabb esik az újonnan épült autópályától.

A birtokon a helyi dohányboltban dolgozó háziasszony kalauzol minket. A gyönyörű tölgyfák árnyékában egy elegánsan megépített jurta áll, de Anikóék már nem ott laknak, hanem abban a barátságos kis házban, amelyet Péter saját kezűleg emelt. A mindennapi élethez szükséges áramot egy korlátozott teljesítményű napelem és egy aggregátor szolgáltatja, míg a vizet egy tíz méter mély kútból szerzik be. Azonban, mint sok más tanyán élőhez hasonlóan, ők sem fogyasztják közvetlenül ezt a vizet. Igazán ráférne egy kis fejlesztés ezen a téren, de hogy részt vesznek-e a pályázaton, az még kérdéses...

- A jókívánságok mellett azzal az őszinte óhajjal köszönök el önöktől, hogy Szentkirály állandó lakosaiként legyenek hosszú távon jelen a település életében! - búcsúzik a polgármester Anikótól és Pétertől, akiknek láthatóan nagyon jólesik a falu első emberének szívélyessége.