Az invazív fajok nem csupán az ökoszisztémák egyensúlyát fenyegetik, hanem az emberi egészségre is komoly kockázatokat jelenthetnek. Ezek a nem őshonos fajok gyakran gyorsan terjednek, és képesek olyan betegségeket terjeszteni, amelyek veszélyeztetik az e

Allergiát válthatnak ki, vagy mérgező anyagokat tartalmazhatnak, amelyek az emberi és állati szervezetre egyaránt károsak. Az őshonos fák több mint felét, a vadon termő növények 16%-át és a gyógynövényeink legalább 2%-át fenyegeti a kipusztulás veszélye miattuk.

Tavasszal az ültetések időszakában fontos odafigyelni arra, hogy ne telepítsünk invazív fajokat a kertünkbe és környezetünkbe. Ezek ugyanis komoly veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra, mivel gyors terjedésükkel kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat.

Európában jelenleg 1677 veszélyeztetett faj áll védelem alatt, miközben az invazív fajok egyre nagyobb területet hódítanak meg. Az őshonos fák több mint felét, a vadon termő növények 16%-át és a gyógynövényeink legalább 2%-át fenyegeti a kipusztulás veszélye miattuk. Világszerte egymillió faj áll a kihalás szélén - és ha nem változtatunk, sokuk néhány évtizeden belül eltűnhet.

Európában az utóbbi években drámai mértékben csökkent a biodiverzitás, ami komoly aggodalmakat ébreszt a természetvédelmi szakemberek körében. A Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján 2015 óta 36 faj tűnt el a kontinensről, köztük számos édesvízi hal, puhatestű, csiga, valamint a különleges Pensée de Cry nevű ibolya. A fajok eltűnésének hátterében az élőhelyek zsugorodása, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, a klímaváltozás hatásai és az invazív fajok terjedése állnak. E problémák együttese komoly fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra és a biológiai sokféleség megőrzésére.

Az Európai Unió területének legalább 30%-át védetté kellene nyilvánítani, hogy a veszélyeztetett fajok számára megfelelő életteret biztosíthassunk. Szakértők és a bolygónk egészségének figyelemmel kísérésével foglalkozó szervezetek már öt évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a Földön létező körülbelül 8 millió faj közül egy milliót a kihalás veszélye fenyeget. E fajok közül sokan már néhány évtizeden belül végveszélybe kerülhetnek.

A Természetvédelmi Világszövetség statisztikái szerint Európában a becslések szerint 15 060 különböző faj él, közülük legalább 1 677 faj a kihalás határán áll. Az őshonos fák több mint felét veszélyezteti a kipusztulás, míg a vadon termő növények 16%-a és gyógynövényeink legalább 2%-a szintén komoly fenyegetettséggel néz szembe. Ezek az aggasztó adatok világosan jelzik, hogy elengedhetetlen, hogy sürgős lépéseket tegyünk a biológiai sokféleség védelme érdekében.

Az európai kontinensen több mint 12 000 idegenhonos faj található, melyek közül 10-15% inváziós fajként van nyilvántartva.

Magyarországon is számos példát találunk erre: az Alföldön rendkívül elterjedt a fehér akác, amely kiszorítja az őshonos növényzetet, míg a zöld juhar főként folyóparti és mocsári élőhelyeken terjed, veszélyeztetve az ott élő természetes fajokat. A bíbor nebáncsvirág főként ártéri erdőkben és nedves parlagokon okoz problémát, mivel gyors terjedése miatt az őshonos növényközösségek kiszorulnak.

A vízi ökoszisztémákat sem kerülik el az inváziós fajok. Az ezüstkárász az egyik legelterjedtebb invazív halfaj Magyarországon, amely agresszív terjedésével kiszorítja az őshonos pontyféléket. A Balaton környékén a kínai razbóra és a naphal is jelentős problémát okoz, ugyanis veszélyeztetik az őshonos halállományt.

A harlekinkatica ökológiai hatása rendkívül jelentős, mivel az ázsiai származású faj már Magyarország területén is széles körben elterjedt. Ez a helyzet komoly fenyegetést jelent a hazai katicafajok számára, mivel a harlekinkatica konkurenciát támaszt és veszélyezteti a helyi ökoszisztémák egyensúlyát.

Képgalériánkban felfedezheted az említett invazív fajok lenyűgöző fényképeit.

Az Európai Éghajlati Paktum nagykövetein keresztül szeretné felhívni a figyelmet a környezetvédelem egyes témáira és az egyéni cselekvések fontosságára: az invazív fajoknak a visszaszorítása, kordában tartása és az őshonos fajok védelme is közös felelősségünk, amelyhez tudatos döntésekkel és fenntartható megoldásokkal mindannyian hozzájárulhatunk. A szakemberek szerint viszont nem az irtás, hanem az invazív növények kordában tartása és a megfelelő helyettesítése jelenti a legjobb megoldást.

Az invazív fajokkal kapcsolatos probléma gyökereinek megértéséhez elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogy az idegenhonos fajok megjelenése önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek a fajok invazívvá válnak. Ahhoz, hogy egy faj hazai környezetben is életképes legyen, számos kritériumnak kell teljesülnie. Amennyiben a faj sikeresen megtelepszik, szüksége van gyors szaporodási képességre, széleskörű toleranciahatárokra és erős versenyképességre ahhoz, hogy más fajokat kiszorítva teret nyerjen. Mindazonáltal, mielőtt bármilyen növényt ültetnénk el, elengedhetetlenül fontos alaposan tájékozódni annak ökoszisztémára gyakorolt hatásáról. Ismerni kell a telepítés és termesztés körülményeit, valamint azt is, hogy miként lehet az adott fajt kontroll alatt tartani, hogy ne veszélyeztesse a természetes ökoszisztémákat és az őshonos fajok fennmaradását, amelyek kulcsszerepet játszanak a környezetünk egyensúlyában.

- hangsúlyozta Miskolczi Boglárka, ökoszisztéma-kutató és a madár-ember együttműködési rendszerek szakértője, aki az Európai Éghajlati Paktum nagyköveteként is tevékenykedik.

A tudatos vásárlás és a fenntartható kerttervezés elengedhetetlen szerepet játszik a biodiverzitás védelmében. Fontos, hogy támogassuk azokat a természetvédelmi projekteket, amelyek célja az invazív fajok ellenőrzés alatt tartása. Emellett figyeljünk arra is, hogy házikedvenceink – különösen, ha nem őshonos fajokról van szó – ne kerüljenek ki a természetbe, ahol tovább súlyosbíthatják a már meglévő problémákat. A felelősségteljes döntéseinkkel mindannyian hozzájárulhatunk a természet védelméhez és a helyi ökoszisztémák megőrzéséhez.

Egy friss kutatás alapján a világon már 423 milliárd dollárnyi kárt okoztak az invazív fajok, ami nem meglepő, hiszen az Adriai-tenger élővilága is komoly fenyegetésekkel néz szembe. Két évvel ezelőtt történt a felfedezés, hogy Európában megjelentek a veszélyes és agresszív tűzhangyák, amelyek komoly problémákat okozhatnak az őshonos ökoszisztémák számára.