Két éve vár a strasbourgi bíróság határozatának végrehajtására a kormány, amely a választási rendszer igazságosabbá tételét szorgalmazza.

A jelenlegi választási rendszer nemzetiségi szavazásra vonatkozó szabályai jogsértőnek minősülnek, amiért sürgős módosításra van szükség – állapítja meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata. Ennek ellenére a kormány mindeddig figyelmen kívül hagyta az ítéletet, miközben időközben többször is módosította a vonatkozó törvényeket.

A választási szabályok módosítása elkerülhetetlen, de ezúttal nem politikai érdekek, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése indokolná a lépést. Sajnos, a kormány már két éve nem hajlandó foglalkozni ezzel a kötelezettséggel. Az EJEB 2023 tavaszán hozott jogerős ítélete több szempontból is jogsértőnek nyilvánította a magyar választási rendszer nemzetiségekre vonatkozó szabályozását, miután két nemzetiségi szavazónak adott igazat, és Magyarországot elmarasztaló határozatot hozott.

A 2022 novemberében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálatára tett kísérleteit az Igazságügyi Minisztérium nem koronázta siker, így a döntés 2023 áprilisában jogerőre emelkedett. A bíróság megállapítása szerint a választási rendszer kisebbségi és nemzetiségi voksolást érintő szabályai ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ügyet Karsai Dániel, az ALS-betegségben tavaly ősszel elhunyt jogász vitte el Strasbourgig. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács, amelynek tagjai között Paczolay Péter bíró is ott volt, megállapította, hogy...

Tény, hogy az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok egy-egy listát állíthatnak, amire csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Így viszont nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára (a lakóhelye szerinti egyéni jelöltre viszont igen). A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy szószólót küldhetnek a Parlamentbe.

A strasbourgi bíróság döntése helytállóan rávilágít arra, hogy a 13 hivatalosan elismert magyarországi nemzetiség közül 11 esetében a lélekszám alacsony volta miatt gyakorlatilag lehetetlen, hogy "rendes" mandátumot nyerjenek. Ez azt jelenti, hogy parlamenti képviselőjük nem tud bejutni a törvényhozásba, csupán egy érdemi hatáskörökkel nem rendelkező nemzetiségi szószóló képviselete valósulhat meg. Ezen kisebbségek politikai befolyása és mozgástere a "rendes" képviselők, legyenek azok egyéni vagy pártlistás mandátummal rendelkezők, mellett szinte észrevétlenül elhalványul.

A strasbourgi bíróság előtt 2014-es választások kapcsán benyújtott panasz szerint mindössze 140 görög állampolgár volt regisztrálva - ők szerepeltek a nemzetiségi listán -, és közülük végül csak 102-en adták le szavazatukat. Ez a szám drámaian alacsony a görög közösség 3000-3500 fős hazai létszámához képest. Ráadásul, ahhoz, hogy egy nemzetiségi képviselőt bejuttassanak a parlamentbe, jelentősen több szavazatra van szükség: a kedvezményes mandátum elnyeréséhez körülbelül 22 ezer voksra van szükség, amit eddig csupán a legnagyobb német nemzetiség tudott teljesíteni – 2014-ben csak szószólói, míg 2018-ban és 2022-ben már képviselői helyet is szereztek a parlamentben.

A fenti, jogsértő keretek megváltoztatását tehát immár két éve jogerős ítélet írja elő, mégsem tett ez ügyben semmit a kormány. Igaz, a strasbourgi bíróság nem tett konkrét ajánlást arra, miként valósítsák meg a jobb, jogilag rendezett helyzetet, ezt már a kormány jogászainak kellett volna kitalálniuk, de ehhez vagy a két év volt kevés, vagy a politikai akarat. Akárhogy is, közben többször átírják a választási törvény más pontjait - ha éppen az szolgálta a Fidesz érdekét. Ezt ez elmúlt két évben többször is megtették:

A HVG a március első felében, majd a hónap végén is megkereste az Igazságügyi Minisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal a fontos kérdéssel, hogy a jogerős ítélet fényében mikor és milyen módon tervezik módosítani a választási szabályokat a nemzetiségi voksolás kapcsán, még a 2026-os parlamenti választások előtt. Azonban válaszra senki sem méltatta őket, így kérdéses, hogy a kormányzat és az igazságügyi tárca egyáltalán foglalkozik-e ezzel a témával.

Természetesen, az Orbán-kormány valószínűleg nem a feladat nagysága vagy bonyolultsága miatt hanyagolja el a strasbourgi ítélet végrehajtását. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ítélet nem határoz meg konkrét időkeretet a végrehajtásra, így a késlekedés következménye csupán egy enyhe megrovás formájában jelentkezik. A gyakorlat azt mutatja, hogy az Orbán-kormány rendszerint csak akkor foglalkozik a rendszerszintű problémákkal, amikor már túl sok kártérítést kell kifizetnie a strasbourgi döntések nyomán.

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány más tagjai az utóbbi időszakban többször is hangsúlyozták, hogy a Fidesz nem tervez választási szabálymódosítást a jövő évi választásokig. Ezzel arra utalnak, hogy egy évvel a választások előtt nem szokás, sőt, etikátlan változtatásokat eszközölni a szabályrendszeren. Azonban ez az érvelés megingatható, hiszen korábban már többször is felrúgták ezt az íratlan normát, amikor úgy ítélték meg, hogy szükség van a módosításra – legutóbb például a tavalyi önkormányzati választások előtt, amikor hat hónappal a voksolás előtt átalakították a fővárosi választási rendszert.

A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter kifejtette, hogy "minden választásra vonatkozik, hogy nem nyerhetünk a négy évvel korábbi választási taktikával". Ez a megállapítás nyitva hagyja a lehetőséget a szabályok módosítására. Valójában a Fidesz választási stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme volt, hogy kétharmados parlamenti többségét kihasználva rendszeresen próbálta módosítani a választási jogszabályokat, ezzel növelve saját esélyeit és megnehezítve politikai ellenfelei helyzetét.