Donald Trump kiadta a parancsot: Amerika hadba lép - Milyen következmények várnak ránk?

Donald Trump amerikai elnök meghozta a döntést: bőven a kéthetes hatátidő lejárta előtt megindította az Irán elleni támadást. B-2 Spirit bombázók bunkerromboló bombákat dobtak le a perzsa állam nukleáris létesítményeire, majd az elnök felszólította Teheránt, hogy üljenek le tárgyalni az atomprogram teljes leszereléséről. Irán pedig, jelezvén, hogy a békés rendezésről egyelőre hallani sem akarnak, ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. A helyzet egyértelmű eszkalációt jelent, de továbbra sem kifejezetten valószínű az egész Közel-Keletet lángba borító, több ország területére kiterjedő háború, sem Irán katonai megszállása. Nézzük meg, mi történhet most.

Az Egyesült Államok hadereje ma hajnalban Donald Trump elnök utasítására támadást indított Irán ellen. Különböző források szerint 6-tól 12-ig terjedő számú GBU-57 MOP bunkerromboló bombát dobtak le a perzsa ország nukleáris létesítményeire, B-2 Spirit lopakodó bombázókról. Ezek a több mint 13 tonnás robbanószerkezetek kifejezetten a mélyen föld alá ásott célpontok megsemmisítésére lettek tervezve, azzal a céllal, hogy egy esetleges konfliktus során Amerika képes legyen Irán nukleáris infrastruktúráját célba venni. Ezen kívül, hírek szerint amerikai hadihajók Tomahawk cirkálórakétákat is kilőttek a perzsa állam területére.

Az iszfaháni nukleáris kutatóközpont, a mélyen a föld mélyére rejtett Fordó, valamint a Natanz atomlétesítmény mindegyike amerikai támadás célpontjává vált.

Donald Trump véleménye szerint ezek a létesítmények megsemmisültek, így Irán atomprogramja lényegében véget ért. Ezzel szemben Teherán állítása szerint csupán felszíni károk keletkeztek, és minden problémát orvosolni lehet.

Donald Trump jelenleg arra számít, hogy Irán hajlandó lesz tárgyalásokat folytatni atomprogramjának végleges leállításáról. Ezzel szemben Teherán határozottan elutasítja ezt az ötletet, és véres megtorlást helyezett kilátásba. Az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) nyíltan bejelentette, hogy készülnek támadni az Egyesült Államok közel-keleti bázisaira.

Donald Trump hosszas gondolkodás után, több napos mérlegelést követően döntött úgy, hogy Iránt támadja meg. Ma hajnalban végül kiadta a parancsot a hadműveletek megkezdésére. A késlekedés mögött több fontos tényező állt:

Mivel Teherán nem enged Trump nyomásának, szinte biztosan lesznek újabb támadások a perzsa állam ellen az USA részéről. Kifejezetten valószínű ez abban az esetben, ha Irán beváltja fenyegetését és megtámadja Amerika katonai bázisait a régióban: tűz alá kerülhetnek ilyen létesítmények Kuvait, Szíria, Irak és akár Jordánia területén is.

Nagy valószínűséggel bekövetkezhet, hogy drónok és ballisztikus rakéták irányt vesznek az Egyesült Államok katonai bázisai felé a térségben.

Egyre valószínűbb, hogy az Izrael lakossági központjait célzó támadások intenzitása növekedni fog.

a feszültségek további fokozódása várható a térségben, mivel Irán válaszul nemcsak katonai eszközöket vet be, hanem információs hadviselésre is támaszkodik. A kibertámadások és propaganda kampányok révén próbálja meg destabilizálni az amerikai szövetségi rendszert, miközben a regionális szövetségesei, mint például a Hezbollah, szintén aktívan részt vesznek a konfliktusban. A szíriai fronton zajló harcok mellett Irán a saját határain belül is fokozhatja a belső ellenállást, hogy ezzel is elterelje a figyelmet a katonai vereségekről. A nemzetközi közösség reakciója is kulcsszerepet játszik, hiszen a diplomáciai erőfeszítések, bár valószínűleg nem lesznek elegendőek a helyzet megnyugtatására, mégis próbálják majd mérsékelni a konfliktus eszkalációját. Az elkövetkező hetek és hónapok tehát kulcsfontosságúak lesznek a térség stabilitása szempontjából, és a világ figyelme egyre inkább Irán és az Egyesült Államok közötti feszültségekre irányul.

Irán vezetése, ha egy kicsit is racionálisan gondolkozik, megpróbál majd különféle tárgyalásokat kezdeményezni, hogy a lehető legkisebb arcvesztéssel tudjanak kiszállni a konfliktusból.

A háború várhatóan rövid távon fokozódni fog, de a jelenlegi helyzet alapján nem tűnik úgy, hogy ez a konfliktus lenne az, amely "lángba borítja a Közel-Keletet." Irán helyzete láthatóan gyengébb, mint ahogyan azt az izraeli támadások előtt feltételeztük.