Azok az építőipari kivitelezők, akik nem lépnek kötelező szerződéses megállapodásokra, könnyen elkerülhetik a nehézségeket, hiszen így kockázatos helyzetekbe kerülhetnek.

Mi a helyzet az alvállalkozókkal? Ők is kénytelenek szerződést kötni?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vetettek fel olvasóink a témával kapcsolatban. Hogy válaszokat adhassunk, a minisztériumot, a kamarát és a biztosítókat is megkérdeztük.
Elsősorban az érdekelt minket, hogy az eddig érintett építőipari kivitelező cégek közül hányan tettek hivatalos bejelentést a kamara felé a felelősségbiztosításuk megkötéséről.
Még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem nyújtották be a szükséges dokumentumokat.
- írta kérdésünkre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára, Csókay Ákos. Azért a kamarát kérdeztük, mert náluk futnak össze a szálak - a kamara oldalán kell a vállalkozásoknak online feltölteniük a biztosításuk dokumentumait, amint megkötötték a biztosítást. Az építőipari vállalkozásoknak egyébként regisztrálniuk kell magukat a kamaránál, amely nyilvános adatbázist működtet róluk. Haladékot nem adott az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), mivel október 1-jétől hatályos volt a jogszabály, miszerint január 15-től kell a biztosítás, és szerintük emiatt elég volt a felkészülési idő. Más kérdés, hogy a biztosítók sem érezték ezt így, nemhogy a vállalkozók - idő kellett, amíg elkészültek - jellemzően decemberre - az első biztosítások. Végül annyiban kaptak haladékot az érintettek, hogy a kamara csak március 3-ától kezdi majd ellenőrizni a biztosításokat.