Megérkeztek a legfrissebb statisztikák: a magyar lakosság körülbelül fele havi 390 ezer forintnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700 volt 2024. decemberben, 11,0 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatiból.

A legfrissebb adatok szerint a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 625 400 forintra tehető, ami 10,6%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. E növekedést részben a 2023. decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelésének hatása is befolyásolta. A különböző szektorokban a rendszeres bruttó átlagkereset eltérő mértékben nőtt: a vállalkozásoknál 624 100 forintot, a költségvetési szférában 610 200 forintot, míg a nonprofit szektorban 680 200 forintot regisztráltak, amelyek mindegyike 9,4%, 14,5%, illetve 12,2%-os emelkedést tükröz az elmúlt évhez viszonyítva.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900 forintot tett ki, míg a kedvezmények figyelembevételével ez az összeg 500 500 forintra emelkedett. Ez a növekedés 11,0, illetve 10,9 százalékos emelkedést jelent a 2023 decemberi adatokhoz képest.

A reálkeresetek 6,1%-kal nőttek, miközben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 4,6%-os emelkedést mutattak.

A bruttó mediánkereset 560 900 forintra nőtt, ami 13,1%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

A teljes kép megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a KSH által közzétett átlagbér jelentősen befolyásolva van a társadalom legfelső néhány százalékának jövedelme által. Az átlagbér kiszámítása úgy történik, hogy a dolgozók összes bérét összeadják, majd ezt az összeget elosztják a munkavállalók számával. Ez a módszer azonban azt eredményezi, hogy egy-egy kiemelkedően magas fizetés drámaian megemelheti az átlagot, miközben a munkavállalók többsége ennél jóval alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Így valójában egy "torzított" képet kapunk a munkabérszintről, amely nem tükrözi a valóságos helyzetet.

A magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

A jelenlegi információkból világosan leolvasható, hogy...

A szakmai konszenzus alapján elmondható, hogy a statisztikai hivatal által közzétett átlagkeresetnél a magyar lakosság körülbelül 75%-a alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik.

A bruttó és a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset egyaránt 13,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset 13,1%-os emelkedést mutatott.

Bár a magyar gazdaság jelenlegi állapota nem a legfényesebb, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberi parlamenti meghallgatásán bizakodó jövőképet vázolt fel. A Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyesülésével gazdasági csúcsminiszterré váló Nagy úgy véli, hogy a kormány által kitűzött célok – mint a 1000 eurós minimálbér (a jelenlegi árfolyamon körülbelül 415 ezer forint) és az egymillió forintos átlagfizetés – megvalósíthatók.