Kína szerint, miután mérnökeik alaposan tanulmányozták a NASA atomreaktorát, sikerült megalkotniuk egy új, jóval fejlettebb verziót.
Kínai tudósok állítása szerint a NASA által a Holdra tervezett atomreaktor több tervezési problémát is felvonultat, melyek kijavításával egy hatékonyabb és tartósabb berendezést lehetne létrehozni.
A Holdra irányuló jövőbeli küldetések kapcsán az egyik leglényegesebb kérdés a Hold-bázis energiaellátása. Bár a napelemek alkalmazása nyilvánvalónak tűnik, önmagukban nem elegendőek a feladat teljesítéséhez. Éppen ezért a NASA egy sokkal megbízhatóbb alternatíván dolgozik: egy mini atomerőmű megalkotásán. A cél az, hogy ez a rendszer a Holdon telepítve hosszú távon biztosítsa a folyamatos áramellátást. Ugyanakkor a kínai mérnökök figyelmeztetnek: a fejlesztés során nem elhanyagolható problémák merülhetnek fel.
A Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (CNNC) mérnökei úgy vélik, hogy a NASA Fission Surface Power (FSP) reaktorának tervezésében egy lényegi hiba található. Ezt a problémát néhány apró módosítással könnyedén orvosolni lehetne, ami nem csupán a reaktor hatékonyságát 75%-kal növelné meg, hanem emellett javítaná a teljesítményét és meghosszabbítaná az élettartamát is. Ezek a tényezők pedig rendkívül fontosak az energiapolitika szempontjából.
A NASA tervei között szerepel egy innovatív fissziós atomerőmű telepítése a Hold felszínére. Az energiaforrás a maghasadás folyamata lesz, amely szabályozott láncreakcióval működik. Szakértők szerint ennek a technológiai megoldásnak az alkalmazása kulcsfontosságú, mivel megbízhatósága lehetővé teszi, hogy a műveletek bármilyen körülmény között, akár a holdi éjszaka sötét óráiban is zavartalanul folytatódjanak.
A NASA szabályzatának értelmében az FPS-nek 40 kW-os teljesítménnyel kell rendelkeznie, ami egy évtizeden át elegendő energiát biztosítana 30 háztartás számára.
A tervek alapvetően kompakt méretű, henger alakú urán üzemanyagrudak alkalmazását javasolják, azonban a rudak térfogatának növekedése révén a reaktor élettartama csupán 8 évre korlátozódna. Kínai kutatók viszont rámutattak, hogy bizonyos módosításokkal egy olyan reaktor is megvalósítható, amely több mint tíz évig fenntartja a 40 kW-os teljesítményt.
A kínai mérnökök innovatív megközelítése eltér a NASA által képviselt hagyományos tervektől: míg a NASA hengeres üzemanyagrudakat preferál, a kínai szakemberek gyűrű alakú megoldásokat választanak. Ez az új dizájn képes leküzdeni a klasszikus formák korlátait. Az új struktúra lehetővé teszi, hogy vékonyabb berillium reflektorokat használjanak, amelyek hatékonyan elnyelik a láncreakció során felszabaduló neutronokat, ezáltal jelentősen fokozva a reaktor hatékonyságát.
Jelentős előnyt jelenthet az is, hogy a kínai reaktorhoz mindössze 18,5 kilogramm urán elegendő, míg a NASA reaktorához körülbelül 70 kilogramm szükséges. Ez a különbség lehetőséget ad arra, hogy Kína egyetlen küldetés során sokkal több reaktort juttasson a Holdra, mint az Egyesült Államok.
