Kína törekvése: megfizethető energiaforrások biztosítása.
A kínai zöldenergia fejlődése igazán figyelemre méltó: 2025 első öt hónapjában 198 gigawatt új napenergia-kapacitást aktivált, ami kétszer annyi, mint Németország összes létező napenergia-kapacitása. Ezen kívül ez a szám huszonötszöröse Magyarország teljes kapacitásának is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által készített tanulmány szerint Kína, amely jelenleg több áramot termel, mint az Egyesült Államok, az EU és India együttesen, és ennek a villamos energiának a hatvan százaléka szénből származik, néhány év leforgása alatt annyi új szénerőművet üzembe helyez, amennyi a német megújulóenergia-kapacitás két és félszeresének felel meg.
A válasz a tanulmány szerint, hogy a kínai zöldátállási stratégia az ipar és a nemzetgazdaság érdekeit szolgálja, nem pedig azok ellenében törekszik zöldmutatószámok, határidők minél gyorsabb elérésére. Megfelelő földrajzi adottságok és kedvező időjárás esetén a megújulókapacitások bőségesen rendelkezésre álló és nagyon olcsó energiát biztosítanak. Viszont ott, ahol a földrajzi-infrastrukturális feltételek nem adottak, vagy mindenkor, amikor az időjárás nem kedvező: a szénerőművek - és a szintén egyre jelentősebb atomerőművek -,
Kína célja, hogy az energia árát alacsonyan tartsa, és lehetőség szerint saját maga állítsa elő. Ez a megközelítés két hosszú távú hatással bír: egyrészt a kínai cégek folyamatosan versenyelőnyben vannak, mivel alacsonyabb áramárakkal működhetnek, mint riválisaik. Például idén júniusban a kínai ipari vállalatok számára az áram ára 40-50 euró körül alakult megawattóránként, csupán az államilag előírt minimális ár miatt nem csökkent még tovább. Ezzel szemben a német cégek számára 2025-re várhatóan átlagosan 183 euró lesz a megawattóra ára.
Fontos megemlíteni, hogy Kína valóban képes arra, hogy elmondhassa magáról – míg Európában ez csupán ígéretek szintjén maradt –, hogy jelentősen csökkenti a függőségét a nemzetközi energiaáraktól és a geopolitikai helyzetek ingadozásaitól. Az elektromos közlekedés és ipari felhasználások elterjedése révén az olaj- és gázimport egyre kisebb szerepet játszik az ország energiaellátásában.
