Elképzelhetetlen, milyen időjárási meglepetések várnak ránk a következő hónapok során.
Véget ért a 2024 elején kialakult La Nina, ezzel pedig új időjárási korszak köszöntött be: a globális klíma most egy semleges állapotban egyensúlyoz, miközben a tengerek továbbra is rekordmelegek. Mit jelent ez a hurrikánszezonra, az extrém hőhullámokra és az időjárási szélsőségek alakulására nézve? A válasz nem egyszerű, de a következmények már most érezhetők lehetnek világszerte.
A természetes klímajelenségek között az egyik legismertebb a La Niña, amely jelentős hatással van bolygónk időjárására. Ez a különleges, bár rövid életű esemény mostanra befejezte pályafutását. A 2024 elején megjelenő La Niña hivatalosan is véget ért, amit a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) legújabb jelentése is megerősít. A legutóbbi La Niña kifejezetten szokatlan volt, hiszen gyorsan jött és gyorsan távozott, ezért különösen izgalmas kérdés, hogy milyen időjárási események várnak ránk a következő hónapok során.
A La Niña jelensége egy természetes éghajlati ciklus részeként jön létre, amikor a Csendes-óceán trópusi területein a tengerfelszíni hőmérséklet az átlagosnál hűvösebbé válik. Ez a hűvös állapot jelentős hatással van a légköri cirkulációkra, ami globális szinten is megváltoztathatja az időjárási mintázatokat. E jelenség ellentéte az El Niño, amely során a Csendes-óceán vizei melegebbé válnak az átlaghoz képest. A La Niña és az El Niño váltakozása alkotja az ENSO-ciklust (El Niño-Déli Oszcilláció), amelyet a kutatók kiemelt figyelemmel kísérnek, mivel hosszú távon hatással van a mezőgazdaságra, a vízellátásra, az időjárási szélsőségekre, valamint az élelmiszer- és energiaárak alakulására.
Szellemként itt lebeg közöttünk.
A 2024-es La Niña története különösen szokatlanul indult. Bár a légköri folyamatok, mint például a passzátszelek megerősödése és a felhőképződés eltolódása már 2023 őszén arra utaltak, hogy a La Niña irányába haladunk, a Csendes-óceán trópusi térségének vízhőmérséklete nem mutatott jelentős lehűlést az év végéig. Ennek következtében a jelenség hivatalos megjelenése késlekedett, és amikor végre bekövetkezett, csupán néhány hónapig tartott, ami meglehetősen rövid időszak a tipikus La Ninához képest, amely általában kilenc-tizenkét hónapig is fennáll.
A NOAA legfrissebb jelentése szerint jelenleg egy különleges időjárási helyzet áll fenn: sem a La Niña, sem az El Niño jelensége nem aktív, így egy ENSO-semleges állapot uralkodik. Ez a helyzet várhatóan legalább az ősz elejéig megmarad. Ennek következtében a mostani időjárási mintákat nem befolyásolja egyértelműen domináló óceán-légkör mechanizmus, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli időjárás alakulása kiszámíthatatlanabbá válik.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy amikor a La Niña vagy az El Niño hivatalos időszaka véget ér, az nem jelenti azt, hogy a légköri rendszerek azonnal visszatérnek egy semleges állapothoz. Michelle L'Heureux, a NOAA klímakutatója hangsúlyozza, hogy a La Niña hatásai "szellemként" hónapokig érezhetők maradhatnak. Bár rendkívül nehéz pontosan meghatározni, hogy ezek a hatások milyen mértékben és mennyi ideig lesznek jelen, az egyértelmű, hogy a légkör és az óceán rendszerei fokozatosan reagálnak az ilyen jellegű változásokra.
A 2025-ös atlanti hurrikánszezon alakulása szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen környezetben telik majd ez az időszak. La Niña esetén általában aktívabb hurrikánokkal számolhatunk, mivel a Csendes-óceán hűvösebb vizei csökkentik a trópusi Atlanti-óceán felett a szélnyírást, ami kedvez a hurrikánok kialakulásának és fennmaradásának. Ezzel szemben az El Niño fázis során fokozott szélnyírás következik be, amely hátráltatja a hurrikánok fejlődését. ENSO-semleges periódusban viszont a helyzet sokkal bizonytalanabb: a modellek azt mutatják, hogy az aktív és a csendes időszak esélyei nagyjából hasonlóak, ami azt jelenti, hogy a szezon kimenetele szinte véletlenszerűen dől el, mintha egy érme feldobásával határoznánk meg.
Kihívásokkal teli és kiszámíthatatlan időszak vár ránk.
Ennek ellenére több tényező is azt sugallja, hogy a 2025-ös hurrikánszezon az átlagosnál aktívabb lehet. A globális óceáni hőmérséklet továbbra is rekordokat dönt - 2023 és 2024 jelentős részében a világ tengerei az eddig mért legmelegebb szintet mutatták. Az óceánok rendkívül lassan hűlnek le, különösen azért, mert az emberi tevékenység következtében keletkező többlethő körülbelül 90 százalékát a tengerek nyelik el. Ez azt jelenti, hogy
A semleges ENSO-állapot nemcsak a hurrikántevékenységre, hanem a hőmérsékleti és csapadékmintázatokra is hatással lehet, különösen az Egyesült Államokban. Bár egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, a NOAA legfrissebb előrejelzése szerint az Egyesült Államok túlnyomó részén az átlagosnál melegebb tavasz és nyár várható. Csak néhány térség, például az északnyugati államok és az ország északi sávjának egyes részei lehetnek kivételek. Nyáron a melegebb idő várhatóan kiterjed majd az egész országra. Ez a prognózis többek között annak is köszönhető, hogy a globális átlaghőmérséklet továbbra is emelkedik, az éghajlatváltozás következtében pedig egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőhullámok.
A tartós szárazság és a tűző hőség kölcsönösen erősítik egymást: ahogy a föld felszíne kiszárad, a párolgás mértéke csökken, amivel kevesebb hő szabadul el a légkörbe, így fokozva a felmelegedés hatását. Ez az ördögi kör tavaly nyáron is megfigyelhető volt, amikor rekordokat döntögető hőhullámok és elhúzódó aszályok pusztítottak.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ENSO-hatás globális kiterjedésű, nem csupán az Egyesült Államok vagy az Atlanti-óceán térségére van hatással. A La Niña és az El Niño jelenségek világszerte éreztetik hatásukat: Ausztráliában a La Niña gyakran bőséges csapadékot hoz magával, míg az El Niño időszakai alatt a szárazabb időjárás válik jellemzővé. Indiában a monszunok intenzitását befolyásolják, Dél-Amerikában pedig a csapadék eloszlásának megváltozásához, áradásokhoz vagy aszályos időszakokhoz vezethetnek. Afrika egyes részein szintén mezőgazdasági nehézségeket és vízgazdálkodási problémákat generálhatnak.
Bár a La Niña fázisa technikailag véget ért, és jelenleg sem az El Niño, sem a La Niña nem jellemzi az éghajlati viszonyokat, az előttünk álló hónapok mégis tele vannak bizonytalansággal és potenciális szélsőségekkel. A klímaváltozás következtében tapasztalható globális felmelegedés felerősíti a természetes ciklusok hatását, így az aktuális ENSO-semleges időszak inkább egy nyitott forgatókönyvnek tekinthető, semmint egy békés pihenőszakasznak a két jelenség között. A klímakutatók most arra összpontosítanak, hogyan alakul ez a semleges fázis, hogyan változik a tengervíz hőmérséklete, és miként formálódnak a légköri mintázatok. Ezek a tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy megjósolhassuk, vajon újra El Niño alakul-e ki, vagy talán ismét a La Niña irányába mozdulunk el a közeljövőben.
