Debrecen fideszes polgármestere nyíltan kifejtette véleményét, és fontos döntés született a város jövőjét illetően.

"Most jövök Németországból, és hozom a BMW-t" - mondja az emberek képzeletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Debrecen polgármesterének, Papp Lászlónak. Csakhogy a valóság ennél jóval összetettebb: ma már nem elég repülőre ülni és szerződést hozni, a városoknak keményen meg kell küzdeniük a fejlődésért. Egyszerre vívnak demográfiai harcot és versengenek a befektetésekért, hogy élhetőbb, erősebb vidéki Magyarországot építsenek. A fővárosból érkező bírálatok gyakran úgy ostorozzák ezeket a beruházásokat, hogy az érintett településeket meg sem látogatják. Pedig, ha meghallgatnák a városvezetőket, egyértelmű lenne: ők azok, akik a döntések súlyát végül viselni kénytelenek. Ők állnak a lakossági fórumokon a polgárok elé, nekik kell válaszolniuk az esetleges félelmeket megfogalmazó kérdésekre, és közben megteremteni a jövőt. Helyszíni riportunk Debrecenből.

Debrecen szívében, a főtéren emelkedik az Aranybika szálloda, amely a város egyik legismertebb ékköve. E büszke épület szecessziós stílusát nem más, mint a neves Hajós Alfréd tervezte, akinek víziója igazán különleges látványt eredményezett. Az épület egyik oldala szinte félbe maradt, aszimmetrikus formái azt az érzést keltik, mintha a tervezés közben elfogyott volna a papír a rajzasztalon. Ám ez nem hiba, hanem tudatos művészi döntés. Az utóbbi évtizedekben az Aranybika fénye megkopott, de most elérkezett az idő, hogy ez a történelmi épület minden részletében megújuljon, visszanyerve régi ragyogását.

A szálloda új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collégium döntött az épület felújításáról, a az ehhez szükséges tervpályázatba bevonta Debrecen önkormányzatát is. Egyetértésben döntöttek arról, hogy épüljön meg az épület jobb oldali szárnya, helyreállítva az Aranybika szimmetriáját, megőrizve építészeti stílusát. Hogy ez miért fontos nekünk?

Ez a lépés sokkal többről szól, mint egy építészeti kérdés. Szimbóluma annak, amit ma Debrecen képvisel: múlt és jövő kézfogása. A városvezetés olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek nemcsak tiszteletben tartják az örökséget, hanem új, ambiciózus irányt is kijelölnek. A hagyományos értékek mentén haladnak. A konzervatív értékrendek mellett a gazdasági haladást választják. De mi történik akkor, amikor a kormány bejelenti, hogy Magyarországnak akkumulátor-nagyhatalommá kell válnia?

A várost ma is hatalmas mezőgazdasági területek ölelik körül, azonban ezek közül egyes részeken, ahol még néhány éve zöldellő kukoricaföldek terültek el, most már Debrecen külterületén két ipari központ is található. "Célunk nem csupán a fennmaradás volt, hanem Debrecen új irányba terelése" - nyilatkozta Papp László, a város polgármestere. E vízió három alappillére a munkahelyteremtés, a gazdaság megerősítése révén a helyi adóbevételek növelése, valamint a pénzügyi szövetségek kiépítése volt - utóbbi különösen lényeges a kis- és középvállalkozások számára.

Ma már húszezer új munkahelyről beszélhetünk.

Az önkormányzat háttérmunkája révén Debrecenbe települtek a világ autóiparának nehézsúlyú szereplői - BMW, CATL, EVE, ThyssenKrupp, Vitesco -, és velük együtt teljes ökoszisztéma épült ki: beszállítók, alvállalkozók, mérnökök, logisztikusok, iskolák és duális képzési rendszerek. A BMW-gyár nem csak beruházás, hanem hívó szó is: "Gyere haza Debrecenbe!" - szólt a kampány üzenete, és úgy tűnik, sokan hallgattak rá. A sok beruházás eredménye az lett, hogy már többen érkeznek vissza Debrecenbe, mint amennyien elmennek innen. "A munkaerő, amely korábban elhagyta a várost, most visszajön. Mert már van miért visszajönni" - hangsúlyozza Papp László."

Ugyanakkor nem csak "nagyokra lőnek". A kkv-szektor célzott megkereséseket kap, pályázatírói mentorálással, képzési tanácsadással segítették a vállalkozásokat. "Volt, aki még az ingyen pénzért sem akart elindulni. Mi nem hagytuk. Addig mentünk, míg el nem indultak" - mondja a polgármester.

Az eredmény: a debreceni kisvállalkozások 2014-2020 között a legtöbb GINOP-forrást hozták el az országban - mintegy 60 milliárd forintot. Ma már a déli gazdasági övezet új "ékköve" a KKV park, ahol fizikailag is testet ölt a stratégia. A vállalkozások kétszeres túljegyzéssel kapkodtak a kis telkek után. A számok önmagukért beszélnek:

A Financial Times külön díjazta ezeket a befektetéseket, egymás után hat évben is a legjobb FDI-stratégiák megalkotói között szerepelt a város. Mindez azonban nem mentes a kihívásoktól. "Lesznek külföldi munkavállalók, ez elkerülhetetlen. De a cél az, hogy a 2030-as évekre kiegyenlített és stabil munkaerőpiacunk legyen. Ezt a küzdelmet pedig az iskolapadban lehet megnyerni" - vélekedik a polgármester."

Ne tévesszük össze a dolgokat: Debrecen nem feltétlenül üdvözli minden érkező vállalatot kitörő lelkesedéssel. Bizony, nem minden új név felbukkanása hoz magával ujjongást, és a városvezetés sem mindig a legnagyobb örömmel reagál. A polgármester azonban hangsúlyozza, hogy a külföldi működőtőke nem úgy érkezik, hogy a külgazdasági miniszter felhívja őt azzal, hogy "Most jöttem Németországból, hozom a BMW-t." Az igazság az, hogy egy ilyen jelentős beruházás szándéka mindig először a kormányzati szintű döntéshozatalban jelenik meg.

A lehetőségek feltérképezésére és a befektetések elősegítésére létrejött egy különleges szervezet: a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség. Feladatuk, hogy összegyűjtsék a potenciális lehetőségeket, értékeljék a szükséges feltételeket, és versenyre keltsék a magyar lokációkat más országok alternatíváival. A BMW beruházása kapcsán például több mint 50 város pályázott a lehetőségre. Debrecen csak a legvégső fázisban került a képbe, amikor már csupán három város maradt versenyben: Debrecen, Miskolc és egy külföldi helyszín.

A HIPA azt is mérlegeli, mely város felel meg leginkább a vállalat igényeinek: milyen a városi infrastruktúra, mekkora a rendelkezésre álló terület, van-e megfelelő oktatási háttér. Az elmúlt 10 év sikerei részben a városon részben a sikeres kormányzati stratégián múltak. Az azért nem hátrány, hogy Debrecen kitűnő együttműködést alakított ki a Külgazdasági- és Külügyminisztériummal és a már említett HIPA-val.

A 2018 és 2022 közötti időszak kiemelkedő volt a beruházások terén. Debrecen, amely már 2014 óta folyamatosan alkalmazza gazdaságfejlesztési stratégiáját, sokáig mentes volt az érdemi társadalmi ellenállástól vagy politikai vitáktól e témák kapcsán. Azonban 2023 és 2024 fordulópontot hozott, és a kritikai hangok, különösen az akkumulátorgyárakkal összefüggésben, egyre erősödtek. Ez a folyamat azonban nem hirtelen történt, hanem fokozatosan bontakozott ki.

Az akkumulátorokkal kapcsolatos diskurzus akkor vált igazán sürgetővé, amikor Magyarországon a munkaerőhiány egyre égetőbb problémává nőtte ki magát. Ez a téma nem csupán az ipari szektorról és a környezetvédelemről szól - amire később még részletesen kitérünk -, hanem a munkaerőpiac kihívásairól is.

És itt jön be a politika: sokan most támadják a külföldi tőkét, pedig a világgazdaság nem kérdezi meg, hogy fejlődhet-e - halad előre. A kérdés inkább az, hogy mi, magyarok, akarunk-e részt venni ebben a mozgásban. Mert ha azt mondjuk, hogy nincs több munkaerő, állítsuk le a gazdaságfejlesztést, azzal lényegében feladjuk a versenyt. De vajon Szlovákia, Németország, Lengyelország vagy bármelyik másik ország, ahol ugyanilyen vagy még kritikusabb a munkaerőpiac helyzete lemondana erről?

- teszi fel a kérdést Papp László, aki szerint inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehetne a munkaerőpiaci kereteket újrarendezni. "Az illegális migrációval szemben a kormány szigorúan lép fel - és ez rendben van. De a legális, szabályozott külföldi munkavállalás más kérdés: ez segítheti a helyi gazdaságot, növeli az adóbevételeket. Debrecen például 2014-hez képest 2025-re négyszeresére növelte az iparűzési adóbevételét - 10-ről 40 milliárd forintra, ami azt jelenti, hogy meg négyszereződött a debreceni gazdaság teljesítménye."

Nincs könnyű feladata ma egy városvezetőnek. Főleg akkor nem, ha a kormány már világossá tette, hogy Magyarország a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártó hatalma akar lenni. Ilyen ambíciók mellett nem egyszerű megőrizni a helyi érdekek elsőbbségét - márpedig egy polgármesternek ez lenne az első számú feladata. A kormány bejelenti a nagy terveket,

Amikor erről kérdezem Papp Lászlót válasza határozott: "Elképzelhetetlennek tartom, hogy engem megkerüljenek egy ilyen ügyben. Az iparterületek fejlesztése Debrecenben a város kezében van. Mi döntjük el, mi hova mehet, és azt is, mi nem."

"Tehát ha a helyzet úgy kívánja, képesek lesznek beavatkozni és megnyomni a vészféket? Tudnak nemet mondani a kormány akaratának?" - tettem fel a kérdést.

Volt olyan beruházás, amire azt mondtuk: erre itt már nincs tér. Az elmúlt tíz évben annyi működőtőke érkezett a városba, hogy gyakorlatilag beteltünk. Egy kétszázezres városnak vannak természetes korlátai. Ezeket pedig nem lépjük át. Nem akarunk egészségtelen fejlődést. A kommunikáció egy-egy debreceni beruházás esetén mindig korrekt volt a kormánnyal, arról nem is beszélve, hogy az itteni gazdaságfejlesztés rendkívüli beruházási igényéhez a kabinetnek kellett biztosítani a forrásokat

„A gigaberuházások kora Debrecenben véget ért” - fogalmazott a város polgármestere. A BMW és a CATL által elindított óriási projektek után a város ipari területeinek kapacitása elérte a 1500 hektárt, amelyet jelenleg nem terveznek tovább bővíteni. Bár még van körülbelül 200 hektárnyi szabad terület, Papp László hangsúlyozta, hogy ez már csak kisebb, célzott beruházások számára lesz elérhető. „A jövő a szolgáltató szektor, a logisztika, valamint a kis- és középvállalkozások kezében van” - tette hozzá.

Javasoltam, hogy a Fidesz színeiben politizáló polgármesterek más nagyvárosokban gyakran felemelik a szavukat a kormányzati kommunikáció gyorsasága és közvetlensége ellen. Véleményük szerint, amikor egy új beruházást bejelentenek, az helyi szinten óriási nyomást gyakorol rájuk: mint már korábban is említettük, ők állnak a történések frontvonalában, sok esetben pedig érdemi előkészítés vagy párbeszéd nélkül kénytelenek reagálni.

"Igen, nálunk is kihívásokkal teli helyzetekkel találkozunk - ismeri el Papp László. - A közmeghallgatások emléke még mindig élénken él bennem. Az ilyen alkalmakat nem lehet kikerülni, végig kell csinálni, és vállalni kell a felelősséget. Ez a mi feladatunk. A kormány nem mindig van jelen minden egyeztetésen - de ez nem jelent problémát. Mindenki a saját szerepét tölti be. A befektetői döntések nálunk mindig a városvezetés konszenzusával születnek."

Debrecen területén 34,5 ezer hektárnyi mezőgazdasági és erdőgazdasági terület található. Ebből eddig 1300 hektárt használnak gazdaságfejlesztési célra. "Aki azt kérdezi, megérte-e, annak csak annyit mondok: egy 400 hektáros kukoricaföld és egy 400 hektáros ipari üzem GDP-hozzájárulása között kétszázszoros a különbség. Ez nem érzelem kérdése, hanem felelős gazdálkodásé. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség kukoricaföldre, csupán azt, hogy az erőforrásokkal tudni kell gazdálkodni" - összegezte a polgármester.

Ahogy korábban említettük, a város két jelentős ipari övezetet hozott létre: a déli és az északnyugati részt. A déli övezet fejlesztése a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus keretében indult, míg az északnyugati zónát a BMW érkezése inspirálta. Eredetileg a déli övezet területe 200 hektár volt, ám ez mára már 710 hektárra nőtt. Az északnyugati övezet pedig közel 500 hektáros területet ölel fel, amelyhez új autópálya-csomópontok, vasúti terminálok és teljes logisztikai rendszer kiépítése vált szükségessé, mindezt pedig az állam támogatásával valósították meg.

Ezek a fejlesztések már olyan nagyságrendet képviselnek, hogy városi vagy uniós források segítségével nem voltak megoldhatóak. Elengedhetetlenek az állami beruházások és a stratégiai partnerségek. A város szerkezetét ennek megfelelően némileg átalakították. Az ipari és logisztikai központok a nyugati oldalra kerültek, közvetlenül az M35-ös autópálya mellett, így a teherforgalom elkerüli a belvárost. A keleti oldal viszont továbbra is lakó- és kereskedelmi zónaként funkcionál majd.

"A közlekedési infrastruktúrát is ennek megfelelően alakítottuk ki" - mondta a polgármester. "A célunk az volt, hogy az ipari tevékenységek ne zavarják a város életét, hanem támogassák azt." Az Északnyugati Gazdasági Övezetben már felépült a BMW-gyár, amely területe 400 hektárt ölel fel, míg mellette egy 100 hektáros beszállítói park is működik. Itt olyan neves vállalatok telepedtek le, mint az EVE Power és a ZF, amelyek a BMW közvetlen partnerei. Ezen kívül helyi, iparfejlesztésben érdekelt debreceni cégek is lehetőséget kaptak logisztikai fejlesztések végrehajtására. A terület méretét jól érzékelteti, hogy...

Két elterjedt tévhitet érdemes tisztázni. Először is, sokan a város képét a mezővárosi múltjára alapozva alakítják ki. Azonban ez a nézőpont már jó ideje elavult, és nem tükrözi a mai valóságot.

A történelmi narratívákból hajlamosak vagyunk azt hinni, Debrecen mezőgazdasági központ. Pedig ez már a XIX. század közepe óta nem így van. Akkoriban indultak el azok az ipari fejlesztések, amelyek alapvetően új pályára állították a várost. Az első nagy iparosítási hullám a XIX. század '70-es éveiben kezdődött - a boldog békeidők időszakában - és a XX. század elejéig tartott, majd követte a szocialista iparosítás időszaka, a múlt század 60-as, 70-es éveiben, a harmadik pedig most zajlik

- fejtette ki a városvezető.

Sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy Debrecen életét mára teljesen átformálta az autóipar. Ez azonban csak részben igaz. Valóban, a járműipar aránya megduplázódott, de ez nem jelenti azt, hogy az ország keleti kapuja egysíkúvá vált. "Ez is egyfajta tévhit - hangsúlyozta Papp László polgármester. - Ugyanolyan, mint amikor Debrecent csupán mezővárosként jellemezték. A statisztikák egyértelműen tükrözik: a gazdaság szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg 2014 előtt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar aránya 11 százalék volt a helyi gazdaságban, mára ez inkább 6 százalékra csökkent. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a szektorok háttérbe szorultak - csupán annyit, hogy más iparágak erőre kaptak mellettük."

A polgármester véleménye szerint Debrecen gazdasági tája rendkívül sokszínű, ami komoly előnyöket biztosít a város számára. Kiemelte, hogy a Richter és a Teva, mint két jelentős gyógyszergyártó, komoly szereplői a helyi gazdaságnak, de a szolgáltató szektor is figyelemre méltóan teljesít. A főváros után Debrecenben működik a legtöbb szolgáltató egység, amelyek több mint ötezer embernek biztosítanak munkalehetőséget. Az élelmiszeripar, a műanyagipar, az informatikai szektor és a gépipar mind hozzájárulnak a város ipari sokszínűségéhez, így Debrecen gazdasága nem korlátozódik egyetlen területre - hangsúlyozta a polgármester.

És hogy a gazdaság itt valóban pörög, azt a helyi iparűzési adó is jelzi. 2023-ban 50 százalékos ugrás volt az előző évhez képest, tavaly pedig 20 százalékos növekedés. Idén is biztatóak az első negyedéves adatok. Tíz év alatt négyszeresére nőtt az iparűzési adóból származó bevétel, és egyetlen év sem volt, amikor csökkent volna. Van azonban egy komoly probléma is: a szolidaritási hozzájárulás. Ez az adó, amit a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a központi költségvetésbe, komoly terhet jelent Debrecennek is.

"Ez egyáltalán nem ösztönöz bennünket arra, hogy még több beruházást hozzunk ide. Ha a város nem részesül a növekedés hasznából, akkor miért fektessen energiát, pénzt bele?" - tette fel a kérdést Papp László, aki Navracsics Tibor miniszterrel már többször egyeztetett erről. Egy munkacsoportot is létrehoztak, és konkrét javaslatot tettek a rendszer átalakítására, amit már el is juttattak a kormányhoz. A polgármester szerint a tárgyalások hamarosan folytatódnak, és bízik abban, hogy a város hosszú távon is nyertese lesz a gazdasági átalakulásnak.

Sokan azt hiszik, hogy a város fejlesztései könnyedén megvalósíthatók az elhagyott gyárterületeken. Az igazság azonban egészen más. Európában alig található olyan barnamezős terület, amely megfelelő lenne ilyen nagy volumenű beruházásokhoz. Ha van is ilyen terület, először milliárdokat kellene költeni a szennyezések felszámolására. Ezért Debrecen inkább a zöldmezős beruházások irányába lép. A mezőgazdasági területek kisebb részéből alakítottunk ki ipari zónát, amelynek bővítése a jövőben nem szerepel a terveink között, de a gazdasági fejlődés szempontjából ez a lépés elengedhetetlen volt.

Amikor az uniós források elapadásáról kérdeztem Papp Lászlót, akkor kifejtette, hogy a helyzet így nehezebb lett: "a GINOP Plusz keretében sem tudunk olyan mértékben forrásokat juttatni a helyi vállalkozásokhoz, mint korábban. Emiatt a kkv-k támogatása más fókuszt kapott: most beszállítói programokat szervezünk, kapcsolatokat építünk. Hála Istennek, a nagyvállalatok - különösen a BMW - nyitottak a párbeszédre. Hogy ebből mikor lesz konkrét üzlet? Az már nem feltétlenül rajtunk múlik."

Papp László véleménye szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a magyar kis- és középvállalkozások technológiai fejlettsége még nem éri el a multinacionális cégek által támasztott követelményeket. "Fel kell zárkóznunk ehhez a szinthez, de ez nem megy egyik napról a másikra" – hangsúlyozza. "A 2014-2020-as időszakban azonban sikerült jelentős fejlesztési forrásokat bevonzani Debrecenbe, ami előnyös alapot teremt számunkra. Még így is rendkívül nehéz a helyzet, hiszen az elvárások rendkívül magasak."

A nyugat-európai és amerikai vállalatok hajlamosabbak helyi beszállítókkal együttműködni, különösen abban az esetben, ha a vezetésben magyar döntéshozók is szerepet játszanak. Ezzel szemben a távol-keleti cégek, például az akkumulátoriparban, sokkal magasabb belépési küszöbbel dolgoznak. Ez az iparág zárt és technológiailag érzékeny, ami megnehezíti a kommunikációt, és a követelmények is sokkal szigorúbbak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar cégek alacsony beszállítói szintje nem csupán Debrecen sajátossága, hanem egy országos kihívás. A hazai kis- és középvállalkozásoknak sürgős szükségük van a technológiai fejlődésre, a vállalatirányítási gyakorlatok korszerűsítésére és az innovációs képességeik növelésére. A rendszerváltás után számos családi vállalkozás indult el, és most elérkezett az idő, hogy ezek a cégek új szintre emeljék működésüket.

"A gazdaságfejlesztés nem csupán lehetőség, hanem hatalmas felelősség is" - hangsúlyozta Debrecen polgármestere. A város nem csupán új ipari parkokat épít gyors ütemben, hanem elkötelezett a zöld átalakulás mellett is: létrehozta az 50 intézkedést tartalmazó Zöld Kódexet, drasztikusan csökkenti az ipari vízfogyasztást, és bevezette a környezeti monitoringrendszert, amely példátlan az országban. A cél világos: Debrecen ne csupán fejlődjön, hanem megőrizze élhetőségét is.

Az önkormányzat határozatot hozott arról, hogy a város szennyvizét, amely naponta körülbelül 40 ezer köbmétert tesz ki, ipari célokra újrahasznosítja. "Ez a szürkevíz-rendszer" - nyilatkozta a polgármester. - "Ezzel a korszerű technológiával az ipari szektor nem csupán ivóvizet, hanem túlnyomórészt tisztított szennyvizet alkalmaz hűtési és gyártási folyamatok során. Ennek köszönhetően akár 60-70 százalékkal is mérsékelhető az ivóvíz-felhasználás."

A szennyvíz újrahasznosítása rendkívül összetett kihívás, hiszen olyan érzékeny ipari technológiákhoz kell igazodni, amelyek megkövetelik a részletes tervezést és a precíz kivitelezést. A megoldás költségei szintén fontos tényezők, így a cégekkel és a kormányzati szervekkel való alapos egyeztetés elengedhetetlen volt. A jó hír az, hogy a folyamat sikerrel zárult: jelenleg a szürkevíz-hálózat kiépítése folyamatban van mind a Déli, mind az Északnyugati Gazdasági Övezetben. A hasznosított szürkevíz kétharmada kommunális forrásból származik, tisztított szennyvíz formájában, míg a fennmaradó egyharmad a Keleti-főcsatornából származó felszíni víz. Az ipari szereplők, mint a CATL és az EVE Power, már elfogadták ezt a korszerű technológiát, integrálva azt működési folyamataikba. A rendszer kivitelezésének befejezése után pedig a gyakorlatban is alkalmazni fogják, ami új lehetőségeket nyit meg a fenntartható vízgazdálkodás terén.

A víztakarékosság mellett a Zöld Őrszem rendszer igazi úttörő lépés a környezeti megfigyelés terén. Ez a különleges ellenőrző hálózat a Debreceni Egyetem együttműködésében jött létre, és 16 összetett mérőállomással, valamint 2 felszíni vízmonitorozó állomással rendelkezik. Folyamatosan nyomon követi a város levegőminőségét, talajviszonyait, vízkészleteit, zajszintjét és a biodiverzitás állapotát. Papp László elmondása szerint ez a rendszer napi 24 órás működésével évente több mint 20 millió mérési adatot gyűjt össze. Az összegyűjtött információk valós időben elérhetők a zoldorszem.debrecen.hu weboldalon, amely így teljes átláthatóságot kínál a város lakói számára.

A rendszer komplexitása párját ritkítja még Nyugat-Európában is. A cégek egyébként saját mérési kötelezettségeiken túl is ellenőrizve vannak: az állami rendszerek mellett ez egy további kontrollt jelent. Papp László szerint a környezetvédelmi lépések nemcsak technikai vagy adminisztratív intézkedések, hanem a hitelesség alapjai is.

A Zöld Őrszem koncepciója egy különösen emlékezetes lakossági fórumon, 2023. január 9-én fogalmazódott meg. "A helyiek azt fejezték ki, hogy szükségük van egy olyan platformra, amely valós időben tájékoztatja őket a Debrecen környékén zajló eseményekről. Mi pedig figyelmesen hallgattuk a véleményüket, és nem hagytuk figyelmen kívül ezt a fontos kérést." A CATL-gyár építése körüli tiltakozási hullám nemcsak Debrecenben, hanem az egész országban felhívta a figyelmet a város ipari fejlődésére. A polgármester hangsúlyozta, hogy a nyílt párbeszéd, a transzparencia és az aktív környezetvédelmi intézkedések elengedhetetlenek a közbizalom megőrzésében. Érdemes megemlíteni, hogy

Debrecen már nem csupán álmodozik a gazdasági jövőjéről, hanem aktívan formálja is azt. A város vezetése hangsúlyozza, hogy a valóság sokkal összetettebb, mint ahogy azt a hírek gyakran bemutatják. Az ország keleti kapujában például a legmodernebb gyárak nem ivóvízzel, hanem újrahasznosított szürkevízzel végzik a hűtési folyamatokat. A veszélyesnek tartott anyagokat nem engedik szabadon a környezetbe, hanem gondosan visszanyerik. A számok egyértelműek, a szándék pedig tiszta: a fenntarthatóság érdekében gazdasági fordulatot szeretnének elérni.

Az ipari fejlődés mögött tudatos várospolitika áll - jogalkotással, lobbival, és néha határozott vitákkal a központi döntésekről. Debrecen nemcsak tűri a változásokat, hanem irányítani is akarja. A kockázatok mellett előnyök vannak túlsúlyban - gyárak, munkahelyek, infrastruktúra. És ha a jövő még nem is teljesen tiszta, egy dolog biztos: Debrecen nem sodródik, hanem alakítja a jövőt, mint ahogyan azt az Aranybika példája is megmutatta - a konzervatív értékrend mellett a gazdasági haladást választják.