A magyar munkavállalók előtt nehéz esztendők állnak, mivel a vállalatok alig mutatnak hajlandóságot a bérek emelésére. A gazdasági helyzet és a munkaerőpiaci kihívások miatt a dolgozók sok esetben kénytelenek lesznek beérni a jelenlegi juttatásaikkal, ami

A dolgozók és a munkaadók egyaránt nehéz időszakra készülnek, ami a bérekre vonatkozó várakozásokban is megjelenik. A Hays Hungary friss Salary Guide 2025 kiadványa szerint idén csupán a vállalatok 12%-a tervez 10%-ot meghaladó béremelést, míg a jövő évi emelésekkel kapcsolatban ez az arány még 34% volt. A cégek többsége (42%) inkább 6-10%-os emelést fontolgat. A nagyobb emelést tervezők arányának csökkenése következtében jelentősen megnőtt azoknak a cégeknek a száma, akik 2,5-5%-os emelésre készülnek; az előző évi 13%-kal szemben most már 33% tervez ilyen alacsony emelést. A felmérés rámutat arra is, hogy ez a dolgozók körében komoly elégedetlenséget okozhat.

Sajnos aggasztó mértékben növekedett a munkavállalók pesszimizmusának aránya a következő 2-5 év makrogazdasági alakulásai és munkaerőpiaci lehetőségei kapcsán. Jelenleg a válaszadók 59%-a kifejezetten pesszimista, vagy teljesen a sötét jövőképet látja, míg egy évvel ezelőtt ez az arány csupán 30% volt. Ez a tendencia a Hays Hungary legújabb kutatásából derült ki.

A 2025-ös Salary Guide kiadvány szerint a pesszimizmus szintje figyelemre méltó növekedést mutatott:

A munkáltatók helyzete sem mutat sokkal kedvezőbb képet. Egy évvel ezelőtt kérdezték meg őket arról, hogy a következő 1-2 évben hogyan látják a cégük és a munkaerőpiac kilátásait a gazdasági változások fényében. Akkor a válaszadók körülbelül harmada optimista vagy teljesen optimista jövőképpel rendelkezett, ám a pesszimisták és a teljesen pesszimisták aránya így is meghaladta a 41%-ot.

A munkáltatók körében a jövőbe vetett optimizmus 20%-os arányt mutat, ami magasabb a munkavállalókéhoz képest. Ugyanakkor, ha 2-5 év távlatában vizsgáljuk a helyzetet, a többség, 55%-uk inkább pesszimistán tekint a jövő elé.

A felmérésben részt vevő igazgatók és vezetőségi tagok válaszai alapján három fő stratégiai célkitűzés emelkedik ki: az árbevétel növelése, a versenyképesség fokozása, valamint a piaci részesedés bővítése. A szervezetek számára a kitűzött célok elérését leginkább a működési költségek emelkedése és a költségvetési korlátok gátolják, amelyek a válaszadók 45%-ának véleménye szerint jelentős akadályt jelentenek. Emellett a munkaerőpiac kihívásai, mint például a szakképzett munkaerő hiánya és a munkavállalók megtartásával kapcsolatos problémák, szintén komoly nehézségeket okoznak a vállalatok számára.

Az idei évben a vállalatok számára a legfőbb HR-szempont a munkavállalók megtartása lesz. E mellett a szervezeti struktúrájuk finomhangolására is fókuszálnak, hogy még inkább támogassák a munkavállalók felvételét és képzését. A hatékonyság növelése érdekében pedig az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazására helyezik a hangsúlyt, hogy optimalizálják a folyamatokat.

Az elmúlt évben a felmérésben részt vevő munkáltatók ötödénél nem történt változás az állomány létszámában, de - ugyan szerényebb arányban, mint tavaly - a többség azért kisebb-nagyobb növekedést tudott elérni ezen a téren. Az állomány csökkenéséről 29% számolt be (a tavalyi 23% után), azoknak az aránya pedig, akik 10% feletti növekedést tudtak elérni, a tavalyi 20%-ról 15%-ra apadt.

A munkáltatók véleménye szerint a jelöltek sokszor túlzottan magas fizetési elvárásokat támasztanak, miközben a piacon korlátozott számú képzett szakember érhető el. Emellett a szakemberekért folytatott éles verseny tovább fokozza a helyzet bonyolultságát, így napjaink munkaerőpiaca valóban kihívásokkal teli.

Ez a helyzet már jó ideje szinte érintetlen, és bár az idei évben a szakemberhiány problémája háttérbe szorult a szakemberekért folytatott versennyel, így kiszorult a legfontosabb három kérdés közül, mégis a munkáltatók megítélésében nem tapasztalható lényegi változás.

Ahogy abban sem, hogy ebből következően változatlanul a szakember/specialista, szenior, valamint menedzseri pozíciókat a legnehezebb betölteni. A jó jelöltek megtalálását megnehezítő legfontosabb okok is egybevágnak a fentiekkel: a fizetési szintek, a kiélezett verseny a többi munkáltatóval, valamint a kevesebb elérhető jelölt okozza a legnagyobb fejtörést a vállalatoknak a toborzásban.

Érdemes egy kis figyelmet szentelni a negyedik legelterjedtebb problémára is, amely a képesítések és képzések minőségével kapcsolatos. Az elmúlt év során végzett felmérés alapján a megkérdezett munkáltatók csupán 9%-a számolt be arról, hogy nem észlelte a jelöltek készségei és képességei közötti eltérést az elvárásaikkal szemben. A válaszadók 49%-a mérsékelten, 26%-a kisebb mértékben, míg 16%-a pedig jelentős mértékben tapasztalta a jelöltek készségeinek és képességeinek hiányát.

Ez az eredmény megerősíti azt a régóta megfigyelhető tendenciát, hogy a megfelelően képzett munkaerő a piacon csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre.

2025-ben a munkáltatók továbbra is elsősorban teljes munkaidős állások betöltésére összpontosítanak a toborzási folyamatok során. Azok, akik a kölcsönzött munkaerőt vagy szabadúszókat részesítik előnyben, gyakran azzal indokolják döntésüket, hogy így jobban tudják kezelni a személyzeti költségeket, illetve a specifikus projektekkel és különleges készségek igényével összefüggésben rugalmasabb megoldásokat keresnek.

A makrogazdasági helyzet hatása a munkavállalók jövőképre egyértelműen pesszimista irányba mozdult el, ami a 2025-ös fizetési kilátásokban is tükröződik. Míg tavaly 37% számított arra, hogy fizetése legalább 10%-kal fog emelkedni, addig ma már csupán 20% gondolja így. Sokan inkább a szerényebb 5%-nál kisebb emelkedésre, vagy akár a stagnálásra számítanak 2025-re. A munkavállalók körében a legnagyobb arányban (31%) a 6-10%-os emelkedést valószínűsítik, ami a munkáltatók válaszai alapján is reálisnak tűnik.

A 2025-re tervezett vállalati stratégiákban a legnagyobb csökkenéseket a felső sávokban figyelhetjük meg.

A megkérdezett munkavállalók kétharmada részesül valamilyen nem pénzbeli juttatásban a munkáltatójától. A leggyakoribb juttatások terén a munkáltatók válaszai alapján a rugalmas munkavégzés már nem az első helyen áll, mint egy évvel ezelőtt, de továbbra is jelentős pozíciót foglal el mindkét oldal számára. A cafeteria viszont kiemelkedően népszerű lett. A munkavállalók számára - hasonlóan a tavalyi felmérés eredményeihez - a rugalmas munkavégzés továbbra is a legfontosabb, de a cafeteria iránti fokozott érdeklődés következtében megosztott első helyezést ért el ebben a kategóriában.

A munkaerőpiacon a juttatások természetesen a toborzás kérdésében is döntő szerepet kapnak. Kisebb átrendeződés történt a munkáltatók szerint a jelöltek számára vonzó béren kívüli juttatásaik és a munkavállalók preferenciáinak listájában az egy évvel ezelőtti sorrendhez képest, de a súlypontok érdemben nem változtak. A munkáltatók szerint vállalatuk legvonzóbb faktora a fizetés mellett a juttatási csomag, a jó munkahelyi légkör és a home office lehetősége.

A kutatásunk során a Hays Hungary több száz toborzási projektből származó adatokat használt fel, melyeket a 2024-es évben működő multinacionális és kis- illetve középvállalkozás-partnereik biztosítottak. A felmérés keretében több mint 3 000 munkáltatót és munkavállalót kérdeztünk meg, hogy átfogóbb képet kapjunk a munkaerőpiac aktuális helyzetéről.