A kocsma sarkában, a füstös levegőben, egy táskányi pénz pihent, amelyet a 1956-os forradalom ikonikus totónyertese őrzött. Ez a pénzeszsák nem csupán a szerencse gyümölcse volt; hanem egy egész történelmi korszak emlékét idézte fel, tele álmokkal és báto

Addiktívak és gyilkolnak, de még most sem tudjuk, mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Kora legnagyobb főnyereményét zsebelte be Radspiller Béla, az Illatos úti Hungária Vegyi Művek cellatermi égetője, aki Pesterzsébetről érkezett. 1956. október 23-án nem kevesebb, mint 644 ezer forintnyi összeget vehetett át az üzem ebédlőjében tartott ünnepélyes ceremónián. A boldog pillanatokat feleségével és legkisebb gyermekével együtt örökítette meg az MTI fotósa. Ezt követően azonban a történések váratlan fordulatot vesznek, és különös irányokba kezdenek el kanyarogni.

Budapest utcáin már javában zajlik az egyetemisták tüntetése, ahol a Műegyetemtől elinduló sokezres tömeg - lyukas nemzeti zászlókat lengetve - néhány óra alatt 100 ezresre nőtt. A demonstrálók egyértelműen megfogalmazták követeléseiket: független nemzeti politikát a Szovjetuniótól, szabad parlamenti választásokat, és általános változásokat a társadalmi rendszerben.

Az izgatott nyertest két ávós ülteti be egy Pobedába (a rettegett fekete autóba, ami máskülönben éjszaka szokott megjelenni akkoriban a házak előtt és az nem sok jót ígért) és vinné a bankba, de a bankok időközben már bezártak, ezért magára hagyják. Mivel Béla fél, hogy elrabolják tőle a temérdek pénzt, elássa azt egy játszótéren.

Nyilván nem maradhat ott a mesés vagyon, ezért hallgat sógorára, hogy ezekben a zavaros, bizonytalan időkben jobb, ha a pénzt aranyra és valutára váltja. El is indulnak az uzsoráshoz, de mielőtt megérkeznének, sógorát eltalálja egy eltévedt golyó. Két forradalmár segítségével egy barikádra viszik a sebesültet, de már nem tudnak segíteni rajta, sógora meghal.

Béla egy kis bérlakásban élt, feleségével, két gyermekével és anyósával. A lakásukban az ő bérlőjük volt a fiatal táncdalénekesnő, Rózsika, aki éppen karrierje kezdetén állt. Egy nap, mikor Béla hazaért, Rózsika elmondta neki, hogy a családja elutazott a szülőfalujába. Ekkor Béla úgy döntött, hogy megváltoztatja az életét: a pénzével együtt beköltözött a helyi kocsmába, ahol gavallérként viselkedett. A kocsma gyorsan megtelt, Béla meghívta az egész lakóközösséget, cigányzenészeket hozatott, és a betérő forradalmárokkal – akik vagy a forradalom elől bujkáltak, vagy éppen az események aktív résztvevői voltak – napokon át mulatoztak. Az emelkedett forradalmi hangulat mindenkiben felszabadultságot és boldogságot hozott. Senki sem merte a pénzhez nyúlni, tabunak számított, együtt a nyertessel. Béla és Rózsika között eközben egy különös vonzalom alakult ki, amely a zene és a közös élmények hatására egyre erősebbé vált. A kocsma falai között a forradalom szele és a szerelem egyaránt új utakat nyitott számukra, és mindketten tudták, hogy ez az időszak örökre megváltoztatja az életüket.

1956. november 4-én a szovjet hadsereg - hadüzenet nélkül - bevonult Magyarországra, hogy leverje a forradalmat. "Forgószélnek" hívták a hadműveletet és 200 ezer katonával és 2000 páncélossal érkeztek a fővárosba, ahol heves utcai harcok kezdődtek. Egy szovjet tank szétlövi a kocsmát is. Rózsika meghal, de Béla életben marad, a pénzkötegek azonban elégnek. Szerencsére Béla megússza a megtorlást és targoncavezetőként újra munkába állhat. Snitt.

Kicsit szokatlan, de Radspiller Béla forradalmi totónyereményéről valószínűleg nem értesülnénk, ha Szabó Illés nem adta volna közre történetének levélregény formájában, amely a Telitalálat címet viseli. A mű középpontjában Béla felesége, a táncdalénekesnek készülő szobabérlő Rózsika, valamint egy Kőfejtő álnéven működő besúgó levelei állnak. Az 1950-es évek abszurd világában bontakozik ki a cselekmény, melyet 2003-ban filmre is vittek, szintén Telitalálat címmel, és a rendező-forgatókönyvíró Szabó Illés nevéhez fűződik. A film szereplőgárdája impresszív: Béla karakterét Gáspár Sándor alakítja, míg anyósát Törőcsik Mari játssza. A további szerepekben olyan neves színészek tűnnek fel, mint Szirtes Ági, Csuja Imre, Gesztesi Károly és Szabó Győző.

A könyv és a film egyaránt fikciós elemeket tartalmaz, ám van egy szilárd valóságalapja is: a Hungária Vegyi Művek, amely Illatos úton található, a masszív vegyi környezetszennyezés szimbólumává vált. Itt dolgozott Radspiller Béla, aki 644 ezer forintos nyereményt zsebelt be a totón, miután 1956. október 23-án elérte a 12-es telitalálatot. Érdekes módon Szabó Illés édesapja is az üzemben tevékenykedett, ami még inkább összekapcsolja a történetet a valósággal.

Azt már csak a szóbeszéd állítja, hogy elásta, majd kiásta és kocsmában tartotta a táskányi pénzt, hogy mindenki számára láthatóvá téve, "közbiztonságba" helyezve védje meg ölébe hullott vagyonát. "Mintha azt hallották volna, hogy az egész utca, ahol lakott, merev részeg volt a forradalom alatt..." - írja könyvében a szerző. A forradalom leverése után pedig egyik napról a másikra nyom nélkül eltűnt a Radspiller-család. "Igen, mintha '57 áprilisában beállított volna a gyárba, hogy tartoznak neki még háromszáz forinttal... Azon túl semmi. Eltűnt, hírét se hallották. (...) Még a családtagjai sem kerültek elő."

Egy igazi városi legenda bontakozik ki előttünk, amelynek rejtelmeit az Urbanlegend.hu csapata próbálta feltárni. Nyomozásuk során sikerült kapcsolatba lépniük Radspiller Béla unokájával, aki segített elérni a legendás figura fiát. Azonban a fiú, apja emlékére hivatkozva, elzárkózott a nyilatkozatoktól. Csupán annyit mondott el, hogy édesapja nem tűnt el, és nem disszidált. Igaz, hogy otthagyta régi munkahelyét, és új lehetőséget keresett, de ami a legfontosabb: a történet továbbra is titkokkal telített, és a részletek csak fokozzák a legendák varázsát. Milyen okok vezettek Radspiller Bélát az új élet felé? Milyen titkokat rejthetett még a múltja? A kérdések megválaszolatlanok maradnak, de a legenda tovább él, és újabb érdeklődőket vonz.

Az is kiderült, hogy Radspiller Béla megérte a rendszerváltást és 1994-ben hunyt el. És, hogy fia állítólag többször is megkereste Szabó Illést, hogy a valóságnak megfelelően módosítson regénye cselekményén, de nem sikerült eredmény elérnie.

Amit biztosan tudunk, az az, hogy Radspiller Béla kezébe került egy 644 ezer forintos csillagászati nyeremény. Ezt a számot talán úgy tudjuk értelmezni, hogy abban az időben havi 1000 forintot már jónak mondtak. A könyv és a film mögött lapuló valóságnak voltak gyökerei, de a pénz sorsa, úgy tűnik, örökre titokban marad. Mindenesetre abban a nyomasztó, de reménnyel teli időszakban bármikor megtörténhettek volna a történetben szereplő, groteszk és kalandos események: az elásott pénzkötegek, a kocsmákban zajló mulatságok, amelyekhez egy szovjet tank váratlan megjelenése vetett véget, mindez a füstbe ment totónyereménnyel és a felbecsülhetetlen reményekkel együtt.

Nyolc hosszú héten át szüneteltek a futballmérkőzések, ami a totójátékot is érintette. Az elkeseredett összecsapások és a forradalom véres leverése után, december 23-án Kádár János vezetésével, a szovjet tankok árnyékában, újraélesztették a totót, mint a "helyreállt békés hétköznapok" egyik szimbólumát. A kezdeti időszakban még csupán 12 mérkőzéssel indult újra a játék, amely csak 1964-től bővült 13+1-re.

Érkezett egy másik "örömhír" is: 1957 februárjában elrajtolt az új sorsjegy, az ötöslottó. Március 7-én pedig máris megszületett az első telitalálat: a 66 éves, hatgyermekes özvegy, Ring Sándorné, aki mindössze 226 forint nyugdíjból élt, 855 ezer forintot nyert. Különös véletlen, hogy a nyereményét gyermekeinek életkorával is összefüggésbe lehetett hozni: Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, míg ő maga 66 esztendős volt. A hírek azonban elhallgatták, hogy két másik fia, a lakosság 2 százalékával, körülbelül 200 ezer honfitársukkal együtt, a forradalom leverése után azonnal elhagyták az országot, és nyugatra menekültek.