Kósa Lajos: Ezután már csupán egy lépés választ el minket a katonai puccstól.
Kósa Lajos figyelmeztetett, hogy amennyiben a vezető nem teljesíti a rábízott utasításokat, akkor a helyzet nem egy jól működő hadseregre, hanem csupán fegyveres emberek kaotikus csoportjára emlékeztet. Ez a megállapítás a Ruszin-Szendi Romulusz-üggyel összefüggésben hangzott el. A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a parancsok figyelmen kívül hagyása akár egy katonai puccs kirobbanásához is vezethet.
Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke úgy véli, hogy komoly következmények várnak a volt vezérkari főnökre. A politikai vezető hangsúlyozta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz nem az elnyert mandátumának megfelelően képviselte Magyarországot a NATO-üléseken, és emellett hamis információkat szolgáltatott felettesének.
Az alapállítás az, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság már meghallgatta nemzetbiztonsági szempontból ezeket a felvételeket, és azon kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz nem képviselte azt a mandátumot, amit utasításban kapott a magyar kormány képviselőjétől
- fogalmazott Kósa Lajos a HírTv műsorában.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a katonaság szorosan hierarchizált szervezet, ahol a parancs végrehajtása az egyik legfontosabb követelmény. "Ha a főnök nem hajtja végre a rá vonatkozó parancsokat, mire számítunk az alacsonyabb parancsnokoktól? Akkor nem hadseregünk van, hanem fegyveres emberek gyülevész hada" - tette hozzá.
Kósa véleménye szerint a parancsmegtagadás rendkívül komoly vétség, amelynek súlyos következményei kell, hogy legyenek. A politikus hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekedetek nem maradhatnak büntetlenül, hiszen alapjaiban kérdőjelezik meg a rend és fegyelem fenntartását.
A bizottság részletesen áttekinti a NATO által kiadott dokumentumokat és a hozzájuk kapcsolódó hangfelvételeket, ezt követően pedig arra kéri a honvédelmi minisztert, hogy terjessen elő javaslatokat a jogi következményekkel kapcsolatban.
A politikus egy érdekes történelmi példát hozott fel. Kiemelte, hogy Werth Henrik, aki a honvédség vezérkari főnöke volt az első világháború alatt, éppen azért került pozíciójából eltávolításra, mert német kapcsolatai révén az ország érdekeit a német vezetés utasításainak rendelte alá.
Kósa Lajos három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel Ruszin-Szendi Romulusz esetében:
A bizottság vezetője úgy véli, hogy Ukrajna "példa nélküli, titkosszolgálati módszereket alkalmazó kampányt" indított Magyarország ellen. Ezt különösen aggasztónak találja, hiszen a támadások egy olyan uniós tagországot céloznak meg, amelynek Ukrajna is a jövőbeli tagságát kívánja elérni.
A diskurzus során felmerültek a volt vezérkari főnök egyéb ügyei is, például a költségvetési forrásokból finanszírozott zsírleszívás és ingatlanfelújítás. Kósa Lajos ezeket méltatlannak tartotta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek jelentősége a parancsmegtagadáshoz képest elenyésző.
Magyar Péter azon állítására, hogy a letartóztatott ukrán állampolgárnak baráti kapcsolata volt Fidesz-frakció tagjaival és Orbán Viktor egyik családtagjával, Kósa Lajos szkeptikusan reagált.
Magyar Péter kommunikációs stratégiája abban rejlik, hogy folyamatosan bombázza a hallgatóságot egyre merészebb állításokkal, mindezt bármiféle magyarázat vagy indoklás nélkül.
- fogalmazott, hozzátéve, hogy "Magyar Péter 99 százalékban hazudik".
A politikus véleménye szerint Magyar Péter megnyilvánulásait körültekintően kell értékelni, mivel azok csupán kommunikációs stratégiának tekinthetők. Figyelmeztetett arra, hogy "előbb-utóbb ilyenkor az ember becsülete hajlamos elfogyni".
A teljes adást alább tudják megtekinteni.
