A magyar egészségügy egy olyan kihívással néz szembe, amely három egymással ellentétes lehetőség szorításában áll – egy valódi trilemma. Az alábbi interjúban mélyebben megvizsgáljuk ezt a komplex helyzetet, és feltárjuk, hogy milyen alternatívák közül kel

A hatékony egészségügyi finanszírozási rendszer alapvetően fenntartható, ösztönző és garantálja a betegek számára az ellátás könnyű hozzáférhetőségét, valamint a magas színvonalú szolgáltatások biztosítását - hangsúlyozta Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Tóth szerint a gyógyítás hivatása a legszebb a világon, és ezt a szenvedélyt szeretné átadni a fiatal szakembereknek is. Az urológus rámutatott, hogy a kórházi rendszer jelenlegi állapota túlságosan megterhelt, a dolgozók pedig a megszokott kereteket túllépve teljesítenek. Az ő véleménye szerint a legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, amit sürgősen kezelni kell, hiszen a szakdolgozók helyzete egyre sürgetőbbé válik. Közben azt is megfigyelte, hogy az orvosok esetében a többlépcsős jelentős béremelés előnyös hatásai fokozatosan csökkennek, és az érintettek körében egyfajta várakozás tapasztalható. A Kórházszövetség elnökével a magánegészségügyi ellátás szerepéről és aktuális helyzetéről is beszélgettünk.

Nemrégiben választották meg a Kórházszövetség elnökének, olvasóinknak mutassuk be a szakmai hátterét, honnan érkezett az MKSZ élére és mennyire új pálya ez Önnek?

Pécsett láttam meg a napvilágot, és itt kezdtem meg orvosi tanulmányaimat az Orvostudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a szívem vágya az urológusi pálya volt, így nekiálltam állásokat keresni. Szerencsére Baján akadt lehetőség, ami különösen közel állt hozzám, hiszen édesanyám is a városból származik. Azóta Baján élek, ahol sikeresen letettem az urológiai és andrológiai szakvizsgáimat. Ezen kívül folytattam a tanulmányaimat, és 2021-ben elértem a PhD fokozatot is. Jelenleg két szakvizsgával és egy közgazdasági diplomával büszkélkedhetek.

Azóta is a Bajai Kórház falai között tevékenykedik.

Így van, több mint harminc éve. Ez az első munkahelyem.

Milyen szerepet vállalt eddig a Kórházszövetség keretein belül?

Az elnöki pozíciót megelőző időszakban...

Már négy cikluson keresztül aktívan részt vettem a szövetség vezetőségében.

A vezetőséget és az elnöki pozíciót a szervezet tagjai háromévente újra választják meg, és egy elnök több ciklusban is betöltheti ezt a szerepet, de nem folyamatosan. Az elmúlt négy ciklus során az elnökségi tagok által megosztott feladatok közül én főként a járóbeteg-szakellátásra és a kórházi infekciókontrollra összpontosítottam. Ezek a területek képezték a legfontosabb szakmai fókuszomat.

Elnökként természetesen szélesebb körű a felelősségem, de továbbra is segítenek az elnökség tagjai. Az új elnök és elnökség megválasztásakor általában meghatározzuk a következő három év céljait, prioritásait és az ezek érdekében vállalt feladatokat.

Milyen elképzelései vannak az újonnan megválasztott elnöknek a Magyar Kórházszövetség élén?

Három kiemelkedő program folytatására szeretném összpontosítani a jövőben. Az első a Kórházak Egészségfejlesztő Programja, amelynek célja, hogy a kórházi dolgozók egészségét és jólétét javítsuk. A második program a Zöld Kórház kezdeményezés, amely a fenntarthatóságra és környezettudatosságra helyezi a hangsúlyt. Végül, a harmadik program...

Örömmel osztom meg veletek, hogy milyen csodálatos és értékes hivatás az orvosi és egészségügyi munka. Ez a terület nem csupán a tudományos ismeretek alkalmazásáról szól, hanem arról is, hogy mindennap emberek életét változtathatjuk meg pozitívan. Az orvosok és egészségügyi szakemberek elkötelezettsége, empátiája és szakértelme lehetővé teszi, hogy reményt és gyógyulást hozzanak a betegeknek. Az ilyen munka során nemcsak a fizikai egészség, hanem a lelki jólét is kiemelt szerepet kap, hiszen a gyógyítás sokszor a szívből fakadó gondoskodásról szól. Fedezzük fel együtt ennek a hivatásnak a szépségeit és kihívásait, hiszen minden nap új lehetőséget kínál arra, hogy segítsünk másoknak és hozzájáruljunk a közösség egészségéhez!

Meggyőződésem, hogy a világ legszebb hivatása az emberek gyógyítása. Ezt a szenvedélyt szeretném átadni a pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak, valamint az orvosi egyetemre készülőknek. Az egészségügyi pálya nemcsak pénzügyi stabilitást kínál, hanem a mindennapi sikerélmények révén is rendkívül vonzó lehet. Azok a pillanatok, amikor segíthetünk másokon, felbecsülhetetlen értékkel bírnak, és életem legnagyobb ajándéka, hogy része lehetek ennek a csodálatos hivatásnak.

Valóban, fontos felkészülni arra, hogy nem minden nap hoz sikerélményt, és néha szembesülhetünk a veszteséggel is, például egy beteg elhunyta miatt. Ezt a nehézséget is el kell tudnunk fogadni és feldolgozni, hiszen ez a hivatásunk természetes része.

Természetesen, íme egy egyedi változat: "Valóban, a nehézségekből szerencsére kevesebb jutott nekünk. Azonban a munkánk során mindig ott van a sikerélmény, ami erőt ad és motivál minket."

Lépjünk bele a magyar egészségügy rendszerszintű kihívásaiba. Milyen képet festene a magyar egészségügy jelenlegi állapotáról?

A jelenlegi helyzet rendkívül bonyolult és soktényezős.

A kórházi rendszer jelenlegi állapota túlzott terhelés alatt áll, a munkatársak folyamatosan a határaikat feszegetik, ami jelentős feszültséget generál.

Elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy a kórházak feladatai messze túlmutatnak a fekvőbeteg-ellátáson; a járóbeteg-ellátás is jelentős részesedést képvisel, körülbelül 65-70%-ot. Továbbá, a finanszírozási környezetünk gyakran nem a legkedvezőbb, ami további kihívások elé állít minket.

Nem lehet eltagadni, hogy számos kihívással nézünk szembe, és akadnak olyan feladatok is, amelyeket meg kell oldanunk a működésünk során.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel manapság szembesülünk, a munkaerőhiány.

Az egészségügy globális szinten számos hasonló kihívással néz szembe. Ennek hátterében több tényező áll: az átlagos életkor növekedése következtében egyre nagyobb szükség van a különböző egészségügyi szolgáltatásokra, míg a fiatal generációk számára a folyamatos, éjjel-nappal tartó munkavégzés nem mindig tűnik vonzónak. A humánerőforrás problémája tehát a mai egészségügyi rendszer egyik legégetőbb kérdése, amely sürgető megoldásokat igényel.

Térjünk rá az intézmények finanszírozásának kérdésére! Hogyan látja az elmúlt év során bekövetkezett változásokat ezen a területen? Tekinthetjük ezeket a fejleményeket előrelépésnek?

Óriási segítséget jelent a rendszerbe most bekerült plusz 150 milliárd forint a kórházak finanszírozása céljából. Ettől függetlenül a kórházigazgatóknak továbbra is feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a pénzzel, ami nem mindig sikerül. A finanszírozás örök téma az egészségügyben.

Egy hatékony finanszírozási rendszernek nemcsak fenntarthatónak, hanem inspiráló is kell lennie. Fontos, hogy garantálja az ellátás hozzáférhetőségét és kiváló minőségét is.

Ezt a háromszoros kritériumrendszert egyszerre összeegyeztetni szinte lehetetlen feladat.

Az elmúlt egy évben talán arról esett a legtöbb szó, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer mennyire ösztönöz a többletteljesítményre. Lehet ezen a téren változást kezdeményezni, akár intézményi, akár dolgozói oldalon?

A Kórházszövetség keretein belül gyakran foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Az ideális megoldás az lenne, ha a finanszírozás alapját képezné egy stabil alapösszeg, amit kiegészítene egy teljesítményalap, és emellett kiemelt figyelmet fordítanánk a szolgáltatások minőségére is. Jelen pillanatban azonban a minőség nem része a meglévő rendszernek.

Elengedhetetlen, hogy a magasabb színvonalú munkavégzés kiegészítő finanszírozást kapjon.

Beszéljünk egy kicsit az orvosi bértábláról is. A 2021-ben kezdődött, három éven át tartó bérfejlesztés kezdetben jelentős hatással bírt, és hozzájárult az orvosok elvándorlásának megfékezéséhez. Azonban mára már egyre inkább érezhető az orvosi közösség részéről a nyomás a továbblépés irányába. Az alap már adott, de fontos, hogy azok, akik magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, megfelelően kompenzálva legyenek a közfinanszírozott rendszer keretein belül.

Rendelkezésre állnak olyan indikátorok, amik alapján meg lehetne ítélni egy kórház vagy orvos ellátási minőségét?

Jelenleg az OKFŐ aktívan dolgozik a szükséges lépések kidolgozásán, és mi is hozzájárulunk a szükséges adatok biztosításával. Az orvosi munka mennyiségének és minőségének mérése azonban globálisan rendkívül bonyolult feladat, mivel sok szubjektív tényezőt is magában foglal. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy elinduljunk ezen az úton, mert ha nem kezdjük el, soha nem fogunk előrébb jutni. Az első lépések megtétele elkerülhetetlen, majd később a tapasztalatok alapján finomíthatunk a folyamatokon.

2024-ben és 2025-ben nem történt béremelés az orvosi szakmában, és a 2026-os költségvetés sem tartalmaz jövőbeli emelést az orvosok számára. Számos ágazati szakértő figyelmeztet arra, hogy az orvosok egyre inkább a magánszektor irányába orientálják a szakmai teljesítményüket. Ez a tendencia komoly hatással van az állami egészségügy humánerőforrás-kapacitására is, ami hosszú távon kihat a közszolgáltatások minőségére és elérhetőségére.

Valóban, most egy különleges várakozás időszaka van, amelyre nekünk is fokozottan ügyelnünk kell.

Az a jó érzés, hogy megvolt a régóta várt fizetésemelés, lassan elkopott.

Fontos észben tartanunk, hogy a korábbi motiváció szintje némileg csökkent az idő múlásával. Ezzel párhuzamosan az infláció is jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Kiemelkedő jelentőségű, hogy a béremelés témakörében hangsúlyozzam: a paraszolvencia eltörlésre került. Véleményem szerint ez egy óriási eredmény.

Maradjunk a humánerőforrás kérdéskörénél. Ha egy pályakezdő fiatalt szeretnénk meggyőzni arról, hogy az egészségügyi pályát válassza, három kiemelkedő érvet hoznék fel a magyar egészségügy mellett: 1. **Segítségnyújtás lehetősége**: Az egészségügyben dolgozni annyit jelent, mint mindennap emberek életét megváltoztatni. A pályakezdő fiatal számára ez egy olyan lehetőség, ahol nemcsak szakmai tudását kamatoztathatja, hanem a közvetlen emberi kapcsolatok révén valódi hatással lehet mások életére, és támogathatja a gyógyulás folyamatát. 2. **Folyamatos fejlődés és tanulás**: Az egészségügy dinamikusan fejlődő terület, ahol mindig van új tudás, technológia és módszer, amit elsajátíthatunk. Ez a folyamatos tanulás nemcsak szakmai fejlődést biztosít, hanem szellemi kihívást is jelent, ami motiváló és izgalmas lehet a fiatalok számára. 3. **Közösségi összetartozás**: Az egészségügyi szakma erős közösséget alkot, ahol a kollégák együtt dolgoznak a közös célért. Ez a szolidaritás és támogatás nemcsak a munkahelyi légkört javítja, hanem tartós barátságok és kapcsolatok kialakulásához is vezethet, ami rendkívül értékes lehet a fiatalok számára a pályafutásuk során. Ezek az érvek hangsúlyozzák, hogy az egészségügyi pálya nemcsak hivatás, hanem egy életre szóló elköteleződés is, amely gazdagítja a szakember életét és a társadalmat egyaránt.

Először is, az egészségügyben dolgozó orvosok és szakdolgozók rendkívül elkötelezettek és magasan képzettek. A magyar orvosi diplomák nemcsak hazánkban, hanem világszerte elismertek, hiszen a képzés színvonala kiemelkedő. Másodsorban, az ország bármely pontján lehetőség nyílik a munkavállalásra, mivel a magyar egészségügy országos lefedettséggel bír. Ez érvényes a háziorvosi ellátásra, valamint a járó- és fekvőbeteg szolgáltatásokra is. Harmadszor, a digitalizáció terén az ország élen jár, és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) révén Európa élvonalába tartozunk. További innovációk és fejlesztések várhatók a közeljövőben ebben a szektorban. Végül, de nem utolsósorban, az orvoslás és a gyógyítás mestersége a világ legcsodálatosabb hivatásai közé tartozik.

Ha már a fiatal orvostanhallgatók, utánpótlás és végzősök témáját boncolgatjuk, érdemes megemlíteni azt a végzős orvostanhallgatót, aki nemrégiben különös figyelmet kapott az ünnepi beszédével a Szegedi Tudományegyetem diplomaosztóján. Milyen hatással volt az előadása a közönségre, és milyen üzenetet közvetített a jövő orvosai számára?

Általánosságban elmondható, hogy egy fiatal orvos az ország bármely részén el tud helyezkedni, legyen az kisváros vagy nagyváros. A konkrét esetben mi odaadtuk az érintett kollégának a szerződéstervezetünket, ő azt átvette, szeptember 1-jén kezd nálunk, várjuk szeretettel továbbra is.

A magyar egészségügyben napjainkban kiemelkedő trendként jelentkezik a digitalizáció. Ez a folyamat nem csupán technológiai újításokat hoz, hanem számos előnnyel is jár, amelyek alapvetően átalakíthatják a betegellátás módját. Először is, a digitalizáció lehetővé teszi az adatok gyors és hatékony kezelését, ami javítja a diagnózisok pontosságát és a kezelési folyamatok hatékonyságát. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartások (EHR) révén az orvosok azonnal hozzáférhetnek a páciensek kórtörténetéhez, ami felgyorsítja a döntéshozatalt. Ezen kívül a telemedicina elterjedése lehetővé teszi, hogy a betegek otthonukból, akár távolról is konzultálhassanak orvosukkal, ami különösen fontos lehet a vidéki területeken élők számára, ahol az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottabb. A digitalizáció emellett hozzájárul a betegközpontú szolgáltatások fejlődéséhez, hiszen a páciensek könnyebben hozzáférhetnek saját egészségügyi adataikhoz, ami segíti őket abban, hogy aktívan részt vegyenek saját kezelésükben. Végül, a digitalizáció lehetőséget teremt a különböző egészségügyi intézmények közötti jobb együttműködésre is, hiszen az adatok megosztása révén a szakemberek hatékonyabban dolgozhatnak együtt a betegek egészségének javítása érdekében. Összességében tehát a digitalizáció a magyar egészségügyben nem csupán egy technológiai fejlesztés, hanem egy komplex és sokrétű változás, amely a betegellátás minden aspektusát érinti, javítva ezzel a szolgáltatások minőségét és elérhetőségét.

Az EESZT valóban jelentős előrelépést képvisel az egészségügyi rendszeren belül. A betegek számára rendkívül hasznos a digitális egészségablak, amely lehetővé teszi az időpontfoglalást és a leletek gyors és egyszerű lekérdezését. Emellett a nemrégiben bevezetett véleményezési funkció is izgalmas újítás, bár érdemes figyelembe venni, hogy ez a szubjektív vélemények területére is kiterjedhet. A digitalizáció összességében forradalmasítja a mindennapi orvosi gyakorlatot, megkönnyítve ezzel a szakemberek és a páciensek életét egyaránt.

A Kórházszövetség tagjaként meggyőződésünk, hogy

A digitalizáció hatalmas lehetőségeket kínál számunkra, amelyek forradalmasíthatják mindennapi életünket és munkánkat.

Nem csupán a hagyományos EESZT-ről van szó, hanem arról is, hogy új munkaerőt hozhatunk be az egészségügyi szektorba, akik eddig nem dolgoztak itt. Gondoljunk például az IT szakemberekre, akik a telemedicina terjedésében játszhatnak kulcsszerepet, vagy a mesterséges intelligencia alkalmazására a triázsolás folyamatában. Ezek az innovatív megoldások jelentősen megkönnyíthetik az orvosok munkáját, így több időt tudnak szentelni a betegeiknek. Ez különösen fontos, mivel sokan kritikával illetik az állami egészségügyi rendszert, mondván, hogy a túlterhelt dolgozók nem kommunikálnak kellőképpen a páciensekkel. Sajnos, el kell ismernem, hogy ez gyakran igaz. A digitalizáció révén azonban lehetőség nyílik arra, hogy ezen a helyzeten javítsunk, és a betegeknek szánt időt maximálisan kihasználhassuk.

A tapasztalataink alapján egyre inkább észlelhető, hogy a betegek felkészültebben érkeznek a vizitre, gazdag információval felvértezve, amelyet különféle digitális platformokon szereztek be. Ennek a jelenségnek az előnyét abban látom, hogy a munkánk egyre jobbá és nyitottabbá válik, így a betegek számára könnyebben érthetővé válik, amit csinálunk.

A digitális forradalom jelentős hatással bír a lakosság egészségmegőrzéshez való viszonyára is. Az új technológiák és alkalmazások révén az emberek könnyebben hozzáférhetnek az egészségügyi információkhoz, így tudatosabb döntéseket hozhatnak saját egészségük érdekében.

Sokan hordanak okosórát, amiben különböző egészségfunkciók vannak, és ez akár egy betegség korai jelzését is adhatja. Még nem is látjuk, mi mindenre fogjuk tudni használni ezeket az eszközöket az egészségügyben.

Viszont ez inkább az orvos tevékenységét segíti elő, semmint helyettesítené azt.

Az orvos szerepe mindig meg fog maradni. Lehet bármilyen társadalmi fejlődés, orvosra mindig szükség lesz. Ugyanez igaz az ápolóra, a szakdolgozóra is. Lehet, hogy majd a robot behoz vizet, de olyan empátiával nem tudja elrendezni a párnát a beteg feje alatt, ahogy egy nővér. Olyan hangon, kedvességgel, megértéssel nem tud egy robot beszélni, ahogy egy ember.

Mindezek alapján azt gondolom, az egészségügyi szakdolgozóknak nagyon-nagyon sokáig lesz munkájuk.

A Kórházszövetség elnökeként milyen jellegű kapcsolatokra számíthat az egészségpolitika irányítóival, és hogyan formálhatja ez a jövőbeni együttműködéseket?

A Kórházszövetség egy közel 100 éves szervezet, amely mindig kapcsolatban állt az egészségpolitikával. Nem vagyunk döntéshozó szerepben, de úgy gondoljuk, az egészségügy fontos szereplői vagyunk. Mindig megvolt a kommunikáció az egészségpolitika és a Kórházszövetség között. Mint új elnök, szeretném elérni, hogy minden a kórházakat érintő kérdésben kérjék ki a véleményünket. Bejelentkeztem a miniszter úrhoz, voltam nála, beszéltem az államtitkár úrral és az országos kórházi főigazgató úrral is. A Pintér Sándor belügyminiszterrel történt beszélgetés rendkívül tartalmas volt. Érezhetően az illetékesek tisztában vannak a megoldandó feladatokkal. A véleményünket bizonyos kérdésekben kikérik, és mi elmondjuk.

Kétségtelen, hogy a humánerőforrás kérdése, különösen a szakdolgozók esetében, sürgető problémává válik a közeljövőben. Az egészségügyi szektorban dolgozók korfája egy tipikus kétpúpú alakzatot mutat: jól látható, hogy a fiatal szakemberek belépnek a rendszerbe, ugyanakkor jelentős számban találkozunk olyan kollégákkal is, akik az idősebb generációhoz tartoznak, és közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz.

A szakdolgozók körében a fásultság és a kiégés komoly kihívások elé állítják őket.

Fontos megfontolni, hogy milyen hatalmas teher és felelősség nehezedik az egészségügyi szakemberekre. Amikor baleset történik, sokan természetesnek veszik, hogy azonnali ellátásban részesülnek, amikor belépnek a kórház ajtaján. Ez a folyamat azonban azok munkáján múlik, akik elhivatottan végzik feladataikat az egészségügyi intézményekben. Gondoljunk csak bele, hogy egyetlen hétvége alatt hány törött csontot gipszelnek be, vagy hány sürgős vakbélműtétet végeznek el. Ők felelősek a közösség egészségéért, ezért különösen szomorú, hogy az egészségügyi dolgozók iránti társadalmi elismerés már nem olyan erős, mint korábban. Minden egyes szakember rendkívüli elkötelezettséggel végzi a munkáját, és hitelesen küzd a gyógyításért.

Milyen trendeket lát a magánegészségügy és az állami egészségügy kapcsolatában?

A magánegészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban az egyik leglényegesebb észrevételem az, hogy

A magánegészségügy nem öleli fel az egészségügy teljes palettáját.

Vannak, akik bátran kifejezik véleményüket, míg mások inkább hallgatnak, de a magánegészségügy kétségtelenül válogat. Ezért a magyar emberek egészségügyi helyzete és ellátása nem csupán a magánszolgáltatókra épül.

Fontos azt is észben tartani, hogy a betegellátás területén jelenleg viszonylag korlátozott szerepet játszik, de az orvosok megtartásában és jövedelmi körülményeik javításában egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ez a tendencia pedig közvetett hatással lehet akár egyes állami intézmények kapacitásaira is.

Valóban érdemes kettébontani a kérdést. A betegellátásban, mint ahogy az előbb említettem, van szerepe, de nem ez a legfontosabb. Az viszont kétségtelen tény, hogy

az orvos kollégák egy része elcsábul. Ez tagadhatatlan tény.

Szeretném kiemelni, hogy Magyarországon az állami rendszer felelős a lakosság egészségügyi szolgáltatásainak biztosításáért.

Rengeteg olyan szegmense létezik, amelybe a magánellátó nem is merészkedik, mert egyszerűen nem kifizetődő számára.

Címlapkép forrása: Berecz Valter, Portfolio.

A cikk megírásában a magyar nyelvre kifejlesztett Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtott segítséget a munkánk során.