A kormány gazdaságpolitikáját éles bírálat érte az Állami Számvevőszéktől. A 24.hu beszámolója szerint a szakértők alaposan megvizsgálták a gazdasági intézkedéseket, és számos hiányosságot, valamint aggályt fogalmaztak meg a jelenlegi irányvonal kapcsán.
Az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése éles kritikát fogalmaz meg a kormány beruházásösztönző stratégiájával kapcsolatban. Az elemzés középpontjában az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszer áll, amely a testület véleménye szerint nem csupán pozitív eredményeket hozhat, hanem jelentős kockázatokat is rejthet magában. Sőt, egyes esetekben a rendszer akár költségvetési torzulásokhoz is vezethet. A jelentés javaslatokat is tartalmaz a problémák orvoslására, amelyek célja a rendszer hatékonyságának növelése és a kockázatok csökkentése.
Az egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon: az EU-ban GDP-arányosan egyetlen tagállam kormánya sem fordít annyit cégek támogatásokra, mint a magyar. 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda így különféle vállalati projektek támogatására, a legtöbbet a 2021-ben. Ekkor 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, melynek 90 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél landolt. Az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárnak jutott a legnagyobb támogatás, mintegy 76,4 milliárd forint.
Az EKD-támogatások közel 50%-át olyan, javarészt külföldi vállalatok részesültek, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormányzattal. Jelenleg összesen 96 ilyen szerződés áll fenn, amelyeket olyan neves cégek írtak alá, mint például a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung.
A támogatási rendszer kapcsán az Állami Számvevőszék számos hiányosságot emel ki, amelyekre érdemes odafigyelni.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) álláspontja szerint a magyar államnak csak olyan működőtőke-beruházásokat érdemes támogatnia, amelyek gazdasági, társadalmi, környezeti és költségvetési szempontból egyértelműen kedvező eredményekkel bírnak. Ehhez azonban elengedhetetlen a részletesebb előkészítés, szigorúbb minőségi követelmények megfogalmazása és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának növelése - hangsúlyozza a jelentés.
Az Állami Számvevőszék március hónapban komoly szabálytalanságokat fedezett fel az MNB alapítványainak pénzügyi működésében.
