A 2026-os évben előreláthatólag bevezetésre kerül a 14. havi nyugdíj Magyarországon. De kik is lesznek azok, akik jogosultak erre a juttatásra? Eddig a következő információkat tudtuk meg a Pénzcentrum forrása alapján.

Az októberi kormányzati bejelentések közül kiemelkedett a 14. havi nyugdíj bevezetésének híre, amely iránt óriási érdeklődés övezi. Számos részlet azonban még homályban marad, például, hogy pontosan kinek jár majd ez a plusz juttatás, mekkora összeggel lehet számolni, és hogy a bevezetés 2026-tól fokozatosan vagy egyszerre fog megtörténni. Szakértők oldaláról felmerült az is, hogy milyen mértékű terhet ró ez a lépés az állami költségvetésre, honnan teremtenek majd fedezetet, és vajon nem fognak-e még jobban elmélyülni a jövedelmi különbségek a nyugdíjasok között a 14. havi nyugdíj bevezetésével. Bár sok kérdés még nyitott, összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyek már most rendelkezésre állnak.

Az októberi kormányzati bejelentések közül kiemelkedett a 14. havi nyugdíj bevezetésének híre, amely iránt óriási érdeklődés övezi. Számos részlet azonban még homályban marad, például, hogy pontosan kinek jár majd ez a plusz juttatás, mekkora összeggel lehet számolni, és hogy a bevezetés 2026-tól fokozatosan vagy egyszerre fog megtörténni. Szakértők oldaláról felmerült az is, hogy milyen mértékű terhet ró ez a lépés az állami költségvetésre, honnan teremtenek majd fedezetet, és vajon nem fognak-e még jobban elmélyülni a jövedelmi különbségek a nyugdíjasok között a 14. havi nyugdíj bevezetésével. Bár sok kérdés még nyitott, összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyek már most rendelkezésre állnak.

Lázár János a 2025. október 14-i kaposvári fórum keretében jelentette be a 14. havi nyugdíj tervét, ahol az építési és közlekedési miniszter részletesen beszélt a magyar nyugdíjrendszer aktuális állapotáról. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja a 14. havi nyugdíj bevezetése, amelyet a kisnyugdíjasok helyzetének javításának legigazságosabb megoldásának tartanak. Ezt a bejelentést később Menczer Tamás és Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette a közösségi médiában. Jelenleg annyit tudunk, hogy a kormány dolgozik a részleteken, de a konkrétumok még váratnak magukra.

Amíg a szükséges rendelet nem kerül elfogadásra és nem lép életbe, addig nem lehet biztosan kijelenteni, hogy lesz-e 14. havi nyugdíj vagy sem. Mindazonáltal Lázár János bejelentése, amelyet a miniszterelnök is megerősített, arra utal, hogy komoly tervekről van szó. A 14. havi nyugdíj ügyvédjei egészen más helyzet, mint a nyugdíjasok számára bevezetett zöldség-áfa, amely végül nem valósult meg, és helyette inkább élelmiszer-utalványokat osztottak ki a jogosultaknak.

Bár a bevezetési szándék valódisága szembeötlő, mégsem szabad biztosra venni, hogy 2026-ban valóban elérkezik a 14. havi nyugdíj, vagy hogy a 13. havi nyugdíjhoz hasonló módon fogják azt bevezetni. A hivatalos bejelentések önmagukban még nem jelentenek garanciát, hiszen például az Otthon Start Program esetében is számos részlet változott a rendelet életbe lépése előtt és azóta is folyamatosan finomítanak rajta. Ezért érdemes megvárni a hivatalos rendeletet, mielőtt véglegesen kijelentjük, hogy Magyarországon bevezetésre kerül a 14. havi nyugdíj.

Mivel még nem biztos, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetése megtörténik Magyarországon, csak találgathatunk arról, hogy kinek fog járni ez a plusz juttatás. A lényeges kérdés az, hogy ez a támogatás mindenkinek egyenlő mértékben jár-e, akárcsak a 13. havi nyugdíj esetében, vagy pedig valamilyen egyéb feltételekhez lesz kötve a jogosultság.

Erre még nincs határozott válasz, de amiből ki tudunk indulni, hogy amikor Lázár János bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik a kormány, miről is beszélt még. Elmondta, hogy a nyugdíjak között jelentős különbségek vannak és konkrét számokat is említett: félmillióan 240 ezer forint alatti összeget, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek (bár ez nem egészen egyezik a korábban KSH által közölt számokkal). "Sok somogyi faluban, ahol mezőgazdasági nyugdíjasok élnek, a juttatások 100-130 ezer forint körül mozognak" - tért ki a miniszter a legszegényebb nyugdíjasok helyzetére.

A bejelentés bevezetésében a juttatások közötti jelentős eltérésekre hívta fel a figyelmet, ami arra enged következtetni, hogy a 14. havi nyugdíj esetleg csupán a kisnyugdíjasoknak lenne elérhető, bizonyos juttatási szint alatt. Lázár János azonban azt is hangsúlyozta, hogy a kisebb nyugdíjak sávos emelésére tett korábbi kísérletek politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet generáltak. A miniszter szerint a megfelelő határvonal meghúzása is kihívást jelent, hiszen például a 140 ezer forintos küszöböt is sokan igazságtalannak tartanák. Véleménye szerint az igazságosabb megoldás, és egyben az egyetlen járható út a 14. havi nyugdíj bevezetése.

Ez a megállapítás különösen figyelemre méltó, hiszen ha a 14. havi nyugdíj kifizetése ugyanazon elvek szerint történik, mint a 13. havi, akkor a magasabb nyugdíjat élvezők jelentősebb összegre számíthatnak, míg a kisnyugdíjasok csupán kevesebbet kapnak majd. Ez pedig nem csökkentené a juttatások közötti eltéréseket, sőt, tovább fokozná a nyugdíjak közötti szakadékot, akárcsak a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer. Ha viszont a 14. havi juttatás kifizetése csak bizonyos nyugdíjszint alatt lenne esedékes, akkor felmerül a kérdés, miért említette a miniszter, hogy nehéz meghúzni a határokat? Szavai tehát egyaránt utalnak arra, hogy minden nyugdíjas számára egységesen járna a 14. havi nyugdíj, akárcsak a 13. hónapiban, valamint arra is, hogy a plusz juttatás célja a jövedelmi különbségek enyhítése lenne.

"Ha van 13. havi nyugdíj, akkor a 14. havi a következő lépés (...) kőkeményen dolgozunk azon, hogy ez megvalósítható legyen" - jelentette ki Lázár János, ami azért arra enged következtetni, hogy a 14. havi juttatás nagyban hasonlít majd a 13. havi nyugdíjra. Biztosat viszont még nem lehet állítani.

A 13. havi nyugdíj jogosultságának megértéséhez a 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezései nyújtanak iránymutatást. A törvény 6/A. §-ának első bekezdése világosan fogalmaz: tizenharmadik havi nyugdíjra azok az egyének jogosultak, akik a tárgyévet megelőző év bármelyik napján, valamint az aktuális év januárjában társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a törvény 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesülnek. A törvény második bekezdése hangsúlyozza, hogy amennyiben a jogosult többféle társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése alapján meghatározott ellátásban van részesülés alatt, akkor a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságát ellátásonként kell megvizsgálni. A nyugdíjtörvény 6. § (4) bekezdése pedig arra figyelmeztet, hogy ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és azok növelt összegű változatai, valamint a hozzátartozói jogon szerzett járadékok esetén a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályok érvényesek. Ezért fontos tisztában lenni a különböző ellátásokkal és azok jogi kereteivel, hogy megfelelően tudjuk értelmezni a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot.

A legfontosabb tehát, hogy annak jár a 13. havi nyugdíj, aki a megelőző évben már nyugdíjba vonult, és még mindig jogosult a nyugdíjra januárban. Tehát annak, aki akár január 1-től vonul nyugdíjba, arra az évre nem jár neki a 13. havi nyugdíj, (ahogy egyébként az év eleji és évközi nyugdíjemelések sem, de pl. a nyugdíjas élelmiszer-utalványt megkapta, aki júliusig nyugdíjba vonult). Ez feltehetően így lesz a 14. havi nyugdíj esetében is: az lesz jogosult, aki a megelőző évben már legalább 1 napig nyugdíjas volt.

Ez különösen izgalmas lehetne, ha biztosra vehetnénk, hogy 2026-ra már bevezetésre kerül a 14. havi nyugdíj. Elképzelhető, hogy ez a juttatás csak azoknak a kedvezményezetteknek jár, akik 2025. december 31-ig lépnek nyugdíjba. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a nyugdíjba vonulás előtt állók idei döntéseit! Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindez még csupán spekuláció. Reméljük, hogy a közeljövőben egy Kormányinfón, hivatalos közlemény keretében vagy a rendelet társadalmi egyeztetésének keretében tisztázódnak a részletek.

Elemzői körökben egyre inkább azt a várakozást fogalmazzák meg, hogy a kormány a 2026 áprilisi országgyűlési választások előtt be szeretné vezetni a plusz juttatásokat. Ugyanakkor ez a szándék nem biztos, hogy megvalósul. Az Országgyűlés 2025. október 28-i napirend előtti ülésén a nyugdíjak kérdése került terítékre. Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, elmondta, hogy a kormány jelenleg is dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Véleménye szerint ez a cél 2-4 éven belül elérhető, azonban ennek feltétele egy erős gazdasági háttér, amely szoros összefüggésben áll a béke fenntartásával.

Ez a kijelentés szorosan összefonódik azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyek szerint a 14. havi nyugdíj bevezetéséhez szükséges anyagi háttér hiányzik a költségvetésből. Ennek fényében nem tűnik bölcs döntésnek ennek az intézkedésnek a jövő évre való időzítése. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a 14. havi nyugdíj kifizetése 2026-ban komoly nehézségeket okozhat a szűkös költségvetési keretek miatt. Ennek finanszírozása valószínűleg kiadások átcsoportosítását, adóemeléseket, vagy a hiány mértékének növelését követelné meg. Ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy ha a 14. havi nyugdíj csupán "kampányfogás", akkor a választások előtt is bevezethetik, még akkor is, ha ez ellentétes a korábbi kormányzati állásfoglalásokkal. Így tehát van lehetőség a 2026-os bevezetésre, de valószínűbb és bölcsebb lenne elhalasztani addig, amíg valóban lesz elegendő forrás a megvalósításához.

Amennyiben a 14 havi nyugdíj a 13 havi nyugdíjhoz hasonló juttatás lesz, az összegét az fogja meghatározni, mekkora a jogosult havi járandósága. Emlékezzünk: a 13. havi nyugdíj visszavezetése 2021-ben úgy indult, hogy a havi juttatás negyedét (kb. egy heti nyugdíjat) adták oda és lépcsőzetesen emelték volna évről évre félhavira, háromnegyed havira és teljesre az összeget. Azonban 2022-ben úgy döntöttek, hogy onnantól a teljes havi összeget megkapják a nyugdíjasok.

A nyugdíjtörvény 6/A. § (3) bekezdése alapján a tizenharmadik havi nyugdíj mértéke az adott év januári hónapjára vonatkozóan a jogosult számára járó, a megelőző évben legalább egy napon keresztül folyósított tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdésében foglalt ellátások összegének összegeként kerül meghatározásra.

Az szinte biztosra vehető, hogy a 14. havi nyugdíj összegét meg fogja határozni az eddig is járó juttatás havi összege; már csak azért is, mert ha nem így lenne, akkor feltételezhetően nem így nevezték volna el. (Infláció ellen ott van a nyugdíjkorrekció és nyugdíjemelés, gazdasági növekedés esetére a nyugdíjprémium, melyek csak akkor járnak, ha az indokolt. Az, hogy 14. havi nyugdíjról és nem másról beszélünk, arra enged következtetni, hogy rendszeresen járó, rendes havi összeghez valahogy igazodó juttatásról lesz szó.) Viszont azt nem lehet tudni, hogy az összeg egy az egyben meg fog-e egyezni a havi járandóság összegével, mint a 13. havi nyugdíj jelenleg. Lehetséges, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetését is lépcsőzetesen tervezik: előbb egyheti, majd kétheti, háromheti és teljes összeggel évről évre.

A 13. és 14. havi nyugdíjak hazai és európai történetében nem ismeretlen az sem, hogy csak szűkebb körnek járjon szociális alapon a juttatás, illetve csak bizonyos jövedelmi sáv alatt. Sőt, Magyarországon is volt olyan rendszer, hogy maximálva volt a juttatás összege. Tehát hiába kapna valaki például több mint félmilliós nyugdíja mellé minden februárban még ugyanennyit 13. havi nyugdíjként, a 14. havi nyugdíj a mediánnyugdíj, vagy a nettó mediánbér összegéhez lenne kötve, így nem haladhatna meg egy bizonyos szintet. Akár minimumszintet is meghatározhatnának: hiába van valakinek 100 ezer forint alatt a nyugdíja, akkor is megkapná legalább pl. a medián kétharmadát. Sokféle elgondolás, számítási mód lehetséges - ha a cél valóban a nyugdíjak közti különbségek csökkentése, akkor a 14. havi nyugdíj számítása több csavart tartalmazhat, mint a 13. havi nyugdíjé.

A 13. havi nyugdíj 2021-es bevezetése óta a februári nyugdíjjal együtt érkezik. A nyugdíjtörvény 6. § (4) bekezdése úgy szól: "A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja." Lehetséges, hogy a 14. havi nyugdíj is februárban jöhet majd, de az is lehetséges, hogy más időpontra teszik. Gondoljunk csak arra, hogy a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés a 11. hónapban esedékes és hogy a decemberi nyugdíjak kifizetése mindig hamarabb történik a megszokottnál. (Vagy arra, hogy augusztusban kétszer van családi pótlék fizetés, mert a szeptemberit előre csúsztatják az iskolakezdésre tekintettel.)

Minden esetben van valamilyen logika a plusz kifizetések időzítése mögött. A 13. havi nyugdíj kifizetésére február tűnik a legkedvezőbb hónapnak: januárban már megérkezett a nyugdíjemelés, így kiderült, mennyi is az az emelt összeg, amire az adott évben számítani lehet. Februárban pedig ennek az összegnek a duplája érkezik, ami segíthet ellensúlyozni a karácsonyi kiadások után bekövetkező pénzügyi visszaesést. A kormány számára nem biztos, hogy ideális lépés lenne a 14. havi nyugdíjat is februárban kifizetni; valószínű, hogy egy másik hónapot választanak erre a célra. Két egymást követő hónapban történő kifizetés csak zűrzavart okozna, és nyáron általában nem tapasztalható jelentős inflációs nyomás, illetve kiadási kényszer. A fűtési időszak kezdetének vagy decembernek lehetne értelme a kormány döntései és a nyugdíjasok igényei szempontjából. Természetesen ez csupán spekuláció, és a jövőbeni lépéseket nehéz megjósolni.

A 13. havi nyugdíj valójában nem új találmány: legelőször hazánkban 2003-ban vezette be a Medgyessy-kormány. Az első bevezetés idején lépcsőzetesen vezették be a 13. havi nyugdíjat: az első évben egyheti, majd a következőben kétheti juttatást adva pluszban, 2005-ben háromheti, majd 2006-tól teljes összeggel. 2006-ban felmerült már egyszer a 14. havi nyugdíj bevezetése is, melyet az ellenzék kezdeményezett, ez azonban nem valósult meg.

A 2008-as gazdasági válság időszakában a Gyurcsány-kormány szigorította a 13. havi nyugdíjra jogosultak körét, és bevezette a kifizethető összeg maximális határát. Ezt követően, 2009-ben, a Bajnai-kormány úgy döntött, hogy teljesen felfüggeszti a kifizetéseket, a felfüggesztést pedig akkor átmenetinek minősítették. Azonban a későbbi Orbán-kormányok, bármennyire is javult a gazdasági helyzet, nem állították vissza a 13. havi nyugdíj intézményét.

A 13. havi nyugdíj kérdése 2020-ban került újra a figyelem középpontjába, és végül 2021-től ismét bevezették, a COVID-19 járvány által okozott gazdasági nehézségek enyhítése érdekében. Az eredeti elképzelés a fokozatos bevezetés volt: 2021 februárjában egy hétnyi juttatást kaptak a nyugdíjasok. Azonban 2022-ben, az országgyűlési választások előtt, a kormány már nem csupán kétheti többlet támogatást biztosított, hanem a teljes havi nyugdíjat kifizették, és ez a gyakorlat azóta is fennmaradt minden év februárjában.

A 14. havi juttatás ötlete pedig 2025 októberében került elő ismét, a részletek viszont cikkünk megjelenésekor még nem ismertek. Idén ezelőtt már döntöttek nyugdíjasok számára áfavisszatérítésről, ami végül nem valósult meg, kiterjesztették tavasszal a vidéki otthonfelújítási támogatást nyugdíjasokra, nyáron döntöttek nyugdíjas élelmiszer-utalványok küldéséről, ami szeptembertől tartott éppen október közepéig. Ősszel a novemberi nyugdíjemelés mértékét 1,6 százaléknál húzták meg, a jövő évi nyugdíjemelés összegét cikkünk megjelenésekor még nem lehet pontosan tudni, ez pedig befolyásolja majd a 2026. évi 13. havi nyugdíj összegét, illetve lehetséges, hogy a 14. havi nyugdíj összegét is.