Állami irányítás alá került diagnosztika: a folyamatok lelassulhatnak, de akik hajlandók fizetni, azok számára a szolgáltatások továbbra is elérhetők maradnak.

Szakértők véleménye szerint a közeljövőben a várólisták növekedésére lehet számítani, amit a kapacitás- és szakemberhiány okoz.

Ahogy korábban említettük, november 1-jétől kizárólag állami egészségügyi intézmények végezhetnek államilag támogatott CT- és MR-vizsgálatokat. A kormány állítása szerint ez a lépés gyorsabb és hatékonyabb ellátást eredményez, azonban a betegek már október folyamán tapasztaltak késedelmeket és problémákat a vizsgálatok elérhetőségében.

Bár a két évvel ezelőtt tervezett, majd egy év elteltével mostanra halasztott átszervezés hivatalos indoklása a költségek csökkentése és az ellátás egységesítése, a Magyar Orvosi Kamara figyelmeztetése szerint a szakemberhiány már jelenleg is komoly kihívásokat jelent. A kórházak várhatóan nehezen tudják majd pótolni a magánszolgáltatások kiesését. Ezt a problémát egy magánszolgáltatásban dolgozó szakember is megerősítette, kiemelve, hogy a helyzet rendkívül aggasztó.

Az egyértelműség érdekében fontos hangsúlyozni, hogy a jövőben is lehetőség van CT- és MR-vizsgálatok elvégzésére magánúton, ám ezek költségeit minden esetben a pácienseknek kell állniuk. Jelenlegi árak szerint egy CT-vizsgálat 30-100 ezer forint között mozog, míg egy MR-vizsgálat költsége 50-100 ezer forint lehet a magánszolgáltatóknál. Ne feledjék, hogy a CT-vizsgálathoz, mint minden röntgenalapú eljáráshoz, kötelező szakorvosi beutaló bemutatása is!

November 1-jétől lényeges változás következik be: hat budapesti és öt vidéki intézményben a helyi állami kórházak fogják biztosítani azokat a radiológiai szolgáltatásokat, amelyeket eddig magánszolgáltatók nyújtottak.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) legfrissebb tájékoztatása szerint a XIX. kerületben található rendelőintézetben ideiglenes szünetelés lép életbe az ellátásban. Az intézkedés hátterében adminisztratív okok állnak, és várakozásaik szerint 2026. január 1-jétől újraindul a szolgáltatás. A betegek számára addig sem maradnak ellátás nélkül, hiszen az alig öt kilométerre fekvő Jahn Ferenc Kórházba irányítják őket, ahol megfelelő kapacitásokkal és körülményekkel várják az érkező pácienseket.

Az OKFŐ azt is megírta lapunknak, hogy az Országos Diagnosztikai Gyorsító Program keretében több tucat kórház kap új, korszerű CT- és MR-berendezést. Az új gépek gyorsabban és pontosabban fognak dolgozni, így ugyanannyi idő alatt lényegesen több vizsgálatot lehet elvégezni. A programra több mint 22 milliárd forintot fordítanak. Hogy mindez mikorra valósul meg, és hogy átlagosan mennyivel csökken majd a várakozási idő, arra nem válaszoltak.

Az OKFŐ nyilatkozata szerint a betegellátás továbbra is zökkenőmentes és biztonságos. Ugyanakkor, ahogy azt korábban is említettük, egy onkológiai kezelés alatt álló olvasónk már több mint egy hónapja vár a CT-vizsgálatok eredményeire. Ezen kívül, a győri kórházban a betegek hosszú órákat töltöttek a tűző napon, hogy végre időpontot kaphassanak a szükséges képalkotó vizsgálatokra.

Ennek ellenére az OKFŐ álláspontja szerint a médiában megfogalmazott "aggályok", amelyek arra utalnak, hogy november 1-je után a helyzet esetleg romlani fog, "nincsenek megalapozva tényszerű adatokkal".

Kiemelték, hogy a korábban jogszerűen elvégzett vizsgálatok leletezése november hónap során még befejezésre kerülhet. Ez azt jelenti, hogy az érintett magánszolgáltatók a vizsgálati eredményeket 2025 novemberéig feltölthetik az EESZT rendszerébe. Emellett hangsúlyozták, hogy a jövőben az állami intézmények továbbra is szerződhetnek magánszolgáltatókkal távleletezés céljából, de a végső célkitűzés az, hogy a radiológiai ellátást – beleértve a leletezést is – teljes mértékben állami keretek között valósítsák meg.

Kiemelték, hogy november 1-jétől kezdve nem várhatóak leállások, szakemberhiány vagy ellátásszervezési gondok, és az előjegyzések állapota jelenleg rendezett.

Egy névtelenséget kérő magánellátásban tevékenykedő szakorvos arról számolt be, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a kórházakkal szerződött magánszolgáltatók nyeresége a diagnosztikai szolgáltatások terén. Ennek egyik fő oka abban rejlik, hogy a fekvőbetegek vizsgálatai után járó állami térítést már a szerződések megkötésekor jelentősen lefaragták. Továbbá, a 60 napos fizetési határidő miatt a magánszolgáltatóknak előre kellett fedezniük a vizsgálatok költségeit, miközben az eladósodott állami intézmények gyakran ezt a határidőt sem tudták betartani.

Ez a helyzet ahhoz vezetett, hogy a kórházakkal szerződött magánszolgáltatók számos helyszínen csökkentették a személyzet létszámát, ami miatt a munka felhalmozódott. Októberre, amikor egyre többen értesültek róla, hogy a CT és MR vizsgálatok állami támogatása megszűnik a magánszolgáltatóknál, jelentősen megnövekedett az időpontfoglalások száma.

Mivel a kórházak nem tudtak új gépeket beszerezni, hiszen azok ára meghaladja a 200 millió forintot, az állam úgy határozott, hogy saját kezébe veszi a dolgot, és a már említett program keretében vásárol be ilyen eszközöket. Azonban ehhez közbeszerzési eljárásokat kellett kiírni. Ráadásul az új berendezések nem kompatibilisek a régi rendszerekkel, így a vizsgálati helyiségek átalakítása is szükséges. Mindez időigényes folyamat, ezért úgy döntöttek, hogy addig is, amíg a beruházások megvalósulnak, a magánszolgáltatóktól szerzik be a használt gépeket - nyilatkozta egy névtelenséget kérő forrásunk.

Az általunk megkérdezett szakorvos hangsúlyozta, hogy az új berendezések beépítéséhez szükséges átalakítások jelenleg is folynak, de ha ezekkel el is készülnek a kórházak, további nagy kérdés, lesz-e megfelelő létszámban szakember, aki majd a vizsgálatokat végzi.

- Vannak kórházak, ahol a szolgáltatást a szakemberekkel együtt veszi át az állami intézmény a magánszolgáltatótól - mondta. - Ilyen a Péterfy Sándor Utcai vagy a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház. De ahol nem ez történik, ott szakemberhiány alakulhat ki. Különösen igaz ez a fővárosban, ahol több lehetőségük van az elhelyezkedésre a radiológusoknak. Hiába adják át márciusban az új CT- vagy MR-berendezést, mert annak a humánerőforrás adja meg az átbocsátási képességét - hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó szakember. Hozzátette: emiatt arra számít, hogy 5-6 hónapig várhatóan nem csökkennek, hanem nőnek majd a várólisták.

Azt is megosztotta, hogy a sürgős vizsgálatok folyamatos rendelkezésre állásának érdekében két állami intézmény, egy onkológiai és egy mozgásszervi központ, mentesítést kapott a jogszabály alkalmazása alól. Ezekben az intézményekben nem szükséges a magánszolgáltatókkal való szerződésbontás, hiszen a nyújtott szolgáltatások hiánypótló jellegűek.

- Ellenkező esetben az onkológiai betegnek is márciusig kellene várni a CT-re vagy júniusig az MR-vizsgálatra - magyarázta.

A szakember szerint a környező országokban az ilyen esetekben működik a szektorsemleges finanszírozás. Vagyis nem számít, kié az épület vagy az eszköz, ugyanazt a térítést fizeti az ellátásra az állam. Persze, csak abban az esetben, ha ténylegesen szükség van az adott kapacitásra.

Véleménye szerint itthon is ez az út vinne előre az államosítás helyett, amit - állítása szerint - a labordiagnosztikában is terveznek.

A magánszektor rendkívüli rugalmassággal tud alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz, és hatékonyabban képes ösztönözni az orvosi és szakdolgozói gárdát, továbbá biztosítani az eszközöket és anyagokat. Ezzel szemben az állami egészségügyi rendszerben a struktúra merev, ami korlátozza a reagálási képességet. A magánegészségügyben az orvosok elkötelezettek és motiváltak, míg az állami rendszerben ugyanazt a bérezést kapják, függetlenül attól, hogy mennyire aktívan dolgoznak.

Példaként hozta fel a meddőségi központok államosítását, amely szerinte egyértelműen kedvezőtlen hatással volt a betegek ellátási lehetőségeire.