Magyarország a 21. század aranybányájának kulcsát rejti magában.
Tibor Kapu űrutazása kapcsán többször elhangzott az a figyelemre méltó állítás, miszerint minden egyes forint, amelyet az űrkutatásra fordítanak, hatszorosan térül meg. Az Index nyomozása során utánajárt, hogy milyen alapokon nyugszik ez a becslés. A lapunknak nyilatkozó űrkutató és csillagász megerősítette, hogy a magyar kutatóűrhajós program keretein belül zajló 25 kutatás nem csupán tudományos és szakmai áttöréseket ígér, hanem gazdasági szempontból is ígéretes lehetőségeket rejt magában. A NASA és az ESA hivatalos "plecsnijével" rendelkező cégek versenyelőnyre tehetnek szert, amennyiben sikeresen létrehoznak egy világűrbe juttatható műszert.
Az űripar a technológiai innovációk csúcsát képviseli, egyfajta elit szegmens, ahol a befektetések megtérülése a legoptimistább előrejelzések szerint is hatszoros lehet – sőt, valójában ennél sokkal kedvezőbb arányok is elképzelhetők. Ezt nyilatkozta Horvai Ferenc, elismert űrkutató és csillagász az Indexnek. A beszélgetés apropóját az adta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy rendhagyó interjúban Kapu Tibor űrhajóssal szintén hangsúlyozta, hogy az űriparba fektetett forintok hatalmas hozamot generálnak.
Ezt a mérőszámot az Európai Űrügynökség is megerősíti, míg a NASA az amerikai gazdaságra vonatkozóan nyolcszoros szorzót alkalmaz. Mindenesetre a folyamatosan növekvő szektorról sokat elárul, hogy a McKinsey által végzett kutatás szerint a piac 2023-ban 630 milliárd dollárt ért el, és 2035-re várhatóan 1800 milliárd dolláros gazdasági hatást fog képviselni.
Horvai Ferenc megjegyezte, hogy aki képes volt kifejleszteni egy olyan eszközt, amely elérheti az űrt, annak előtt igazán végtelen lehetőségek állnak rendelkezésére, hiszen az üzleti világban a csillagos ég valóban határtalan. Példaként említette, hogy míg az autóiparban a költségek jellemzően 40-50 százalékot tesznek ki a gyártás során – beleértve az anyagköltségeket, az összeszerelést és a munkaerőt – addig az űriparban ez az arány csupán a tizedét jelenti. Ez azt jelenti, hogy a megrendelési ár mindössze 4-5 százalékát képviselik a költségek, így a fennmaradó 95-96 százalék szinte tiszta profitként könyvelhető el.
Vagyis a NASA és az ESA űrkvalifikált tanúsítványt megtestesítő plecsnije olyan minősítést ad, ami belépőt jelent a szektor krémjébe, hiszen a lehető legalaposabb, minden részletre kiterjedő tesztek, vizsgálatok próbáját is kiállta az adott műszer.
De minek a megtérüléséről is beszélünk? A HUNOR Program egyes állítások szerint több mint 40 milliárd forintba, más megközelítés szerint ennél kevesebbe, legfeljebb 100 millió dollárba (azaz aktuális árfolyamon mintegy 34 milliárd forintba) kerül. Az űrkutató, csillagász ebbe a számháborúba nem ment bele, azzal viszont mindenképp árnyalta a képet, hogy a magyar űrhajós program messze nem azzal kezdődött, hogy Kapu Tibor - Farkas Bertalan után 45 évvel - 2025. június 25-én, közép-európai idő szerint 8 óra 31 perckor elstartolt, hiszen Magyarországnak az előtt is voltak fenn műszerei, zajlottak kísérletei a Nemzetközi Űrállomáson.
A szakember különös figyelmet fordít arra, hogy egy ilyen kis ország a világon már a tizenkettedik helyet foglalja el abban a sorban, amely büszkélkedhet legalább két űrhajóssal. Bár a kritikusok joggal megkérdőjelezhetik a HUNOR programra fordított milliárdos költségeket, nemzetközi összehasonlításban Kapu Tibor által lebonyolított 25 kísérlet igencsak figyelemre méltó. E szám jelentősége abban rejlik, hogy az Axiom-4 küldetés keretében végzett 60 kísérlet közel felét hazai kutatások teszik ki. Míg más országok jóval több forrást áldoznak űrhajósaikra, az eredményességük nem feltétlenül mérhető ilyen produktív mértékben. A hiánypótló alapkutatások, amelyek Kapu Tibor hátizsákjában is ott lapulnak, nemcsak az űrkutatás terén, hanem a nemzetközi kapcsolatok építésében is hosszú távú előnyöket hozhatnak. Érdekes módon van olyan kísérlet, amelynek mintái már a Földre érkeztek, mielőtt Kapu Tibor egyáltalán pályára lépett volna, míg más eszközök csak a hazatérése után indulnak útnak. Ez azt jelenti, hogy a program költségvetésének gyakorlati kihasználása akár 2026-ig is elnyúlhat.
Kapu Tibor űrbéli tevékenysége rendkívül sokoldalú, magában foglalja az orvosi és élettani kutatásokat, a sugárzás biológiáját, valamint a mikroorganizmusok mélyreható tanulmányozását. Emellett foglalkozik biotechnológiai, szemészeti és gyógyszerkísérletekkel is, sőt, még a növénytermesztési kísérletek is szerepelnek a repertoárjában. Az ő munkája kiterjed az anyag- és folyadékdinamika területeire, valamint a technológiai és navigációs tesztelésre is. A földmegfigyelés és az ismeretterjesztés színes aspektusai szintén fontos részei az űrbeli aktivitásának.
Horvai Ferenc véleménye szerint ez az irány nem csupán szakmai szempontból, hanem üzleti értelemben is kedvező fejlődést jelent. A monetizálhatóság aspektusait figyelembe véve a műholdas szolgáltatások kulcsszerepet játszanak a szektor fejlődésében. A távközlés területén, amely magában foglalja a katonai és katasztrófahelyzeti kommunikációt, valamint a mindennapi életünkben elengedhetetlen műholdas digitális kapcsolódást — például a televíziós műsorszórást és az internetet —, egyre fontosabbá válik a műholdas technológiák kihasználása.
A navigációs megoldások széles spektrumot ölelnek fel, hiszen kulcsszerepet játszanak számos hasznosítási területen, beleértve a logisztikát és a mezőgazdaságot, valamint az önvezető járművek és számtalan okoseszköz működését is. Hasonlóképpen, a földmegfigyelési technológiák nélkülözhetetlenek az éghajlatváltozás nyomon követésében, s emellett támogatják az erdőgazdálkodást, a bányászatot, valamint a biztosítási szektor adatelemzését is, új lehetőségeket teremtve ezzel.
