Elhunyt Sopsits Árpád, a Balázs Béla-díjas rendező, aki maradandót alkotott a magyar filmművészetben. Munkássága és kreatív víziója sokak számára inspirációt jelentett, emlékét pedig a filmjei és alkotói hagyatéka őrzi.

Életének 73. évében, hosszú és megpróbáltatásokkal teli betegség után, csütörtökön örökre búcsút intett Sopsits Árpád, a Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró.

Halála óriási veszteséget jelent az egész filmipar számára - fogalmaz a Magyar Filmművészek Szövetsége, amely a rendezőt saját halottjának tekinti.

Sopsits Árpád 1952. május 2-án született Szegeden. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán kezdte. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában.

1974 óta a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében tevékenykedett, ezt követően a Mafilm forgatókönyvírójaként, majd rendezőjeként dolgozott. Számos jelentős színházi társulattal dolgozott együtt, többek között a Budapesti Kamaraszínház, a Gyulai Várszínház, az Új Színház, a Szabadkai Népszínház, a Nemzeti Színház, a Merlin Színház, a Vígszínház és a Szekszárdi Német Színház színpadán is megfordult.

Első játékfilmje, a Céllövölde, 1989-ben debütált, és azóta számos emlékezetes alkotás fűződik a nevéhez. Ilyen például a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), valamint a Derengő (1996). Az évek során több figyelemre méltó művet is létrehozott, mint a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006) és a Kilengések (2006). A 2008-as A hetedik kör című filmje szintén a legjobbjai közé tartozik. Különösen emlékezetes a martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrillerje, amelyből sorozat is készült. Legutolsó nagyjátékfilmje, a Mellékszereplők, 2023-ban került a közönség elé.

A Magyar Filmszemlén három alkalommal is díjat nyert (1990, 1993, 2001), míg 2017-ben A martfűi rém című alkotásáért a Magyar Filmhéten a legjobb rendezőnek járó elismerést vehette át. Munkáit számos nemzetközi fesztiválon, többek között Bergamóban, Potsdamban, Montrealban, Liège-ben és Parmában is jutalmazták. 1994-ben a Balázs Béla-díj, 2002-ben a filmkritikusok díja és a Gundel Művészeti Díj, 2008-ban pedig a Vámos László-díj kitüntetettje lett. 2017-ben a Magyar Filmakadémia rangos tagjai közé választották.

A rendező 2023 végén agyműtéten ment keresztül, és azóta is komoly egészségügyi problémákkal küzdött.