Megérkezett a figyelmeztetés: a következő nagy háború bármikor, minden előzetes jel nélkül kitörhet.

A Financial Times által idézett szakértők véleménye szerint Kína katonai eszközeinek bővítése lehetőséget teremt arra, hogy az ország gyorsan reagáljon Tajvanra irányuló lépésekkel.
a kínai hadsereg fejlesztései nem csupán a mennyiségre, hanem a minőségre is koncentrálnak. A szakértők szerint a PLA technológiai innovációi lehetővé teszik, hogy a hadsereg a legmodernebb harci eszközöket alkalmazza, amelyek hatékonyabbá teszik a hadműveleteket. Az elemzők aggodalommal figyelik, hogy a kínai haditengerészet és légierő folyamatosan bővül, és a hadgyakorlatok során egyre inkább hangsúlyt kapnak a komplex, egyesített műveletek. A tajvani védelmi szakértők szerint ez a fejlesztési irány komoly kihívást jelent a térség stabilitására, és jelezheti Peking szándékait a regionális hatalom megerősítésére. Eközben a nemzetközi közösség is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, hiszen a katonai feszültségek fokozódása komoly következményekkel járhat az ázsiai és globális biztonságra nézve.
a rakétarendszerek terén sikerült elérni, hogy a sziget bármelyik pontjára képesek csapást mérni a kínaiak.
Samuel Paparo admirális, az Egyesült Államok Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságának (INDOPACOM) vezetője februárban figyelemre méltó kijelentést tett, amely szerint a hadgyakorlatok helyzete olyan közelségbe került, hogy bármikor valós támadássá alakulhatnak. Washingtonban egyre inkább érzékelik a fenyegetést, és a katonai döntéshozók körében folyamatosan visszatér az az aggodalom, hogy Kína a jövőben több területen is dominálni fog az amerikai befolyással szemben a Csendes-óceán térségében. Ennek a potenciális hegemónia elkerülése érdekében Washingtonnak sürgősen erősítenie kell a regionális szövetségeseivel való együttműködését, továbbá saját katonai kapacitásait is jelentősen fejlesztenie kell.
Tajvan esetében már szinte megszokottá vált, hogy a sajtóban alig foglalkoznak azzal, ha egy kínai katonai repülőgép vagy hadihajó közelíti meg a szigetet. Ezek az incidenesek annyira gyakoriakká váltak, hogy a légierő gépeinek rendszeresen készülniük kell a felszállásra. A tajvani védelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint havonta átlagosan több mint 240 esetet rögzítenek, amikor egy repülőgép a közelükbe kerül, és további 120 alkalommal azonosítanak hadihajókat a térségben. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a helyzet jelentős részben annak köszönhető, hogy a modern technológia révén Peking már nem csupán a part menti támaszpontokra támaszkodik, hanem a távolabbi bázisokról is képes a J-10-es, J-11-es, J-16-os és J-20-as vadászgépeket Tajvan fölé repíteni tankolás nélkül. Ráadásul Kína újabb, eddigieknél is fejlettebb harci repülőgépekkel kívánja bővíteni flottáját, ami tovább fokozza a feszültséget a régióban.
Haditengerészeti szempontból még ennél is látványosabb a fejlődés, ma már Kínának számszerűleg több hadihajója van, mint az Egyesült Államoknak,
bár az amerikai flotta tűzereje és merülőtonna mennyisége még előzi a nagy riválist. Az amerikai hajógyártási kapacitások azonban komoly gondokkal küzdenek, ezért felmerült a Pentagonban, hogy megtörve a hosszú védelmi-biztonsági protokollokat, az országon kívüli cégnek adjanak le hadiipari rendeléseket.
Tajvanon egyre inkább aggodalommal figyelik, hogy Kína prioritásai között szerepel a hadihajók elmozdítása a Csendes-óceán irányába. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai haditengerészet rendszeresen, évente többször is végrehajtja ezeket a gyakorlatokat, így a Tajvani-szorosban való megrekedés elkerülésére készülnek. Tajpej vezetése szerint ez a helyzet arra utalhat, hogy Peking bármikor, előzetes figyelmeztetés nélkül indíthat támadást.