Érdekes kutatás látott napvilágot egy olyan betegségről, amelyről sokan talán még sosem hallottak.
A mizofónia egy különleges érzékenységet jelent, amely során a mindennapi zajok – például a szürcsölés, rágás, horkolás vagy akár a légzés – stresszes reakciókat váltanak ki az érintettekből. Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy e kórkép és a depresszió között szoros kapcsolat állhat fenn, ami felveti a figyelmet a hangok hatásának pszichológiai aspektusaira.
Egy 2023-ban holland kutatók által publikált tanulmány rávilágít arra, hogy a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) közös genetikai összefüggéseket mutatnak. A kutatás eredményeit a Science Alert is ismertette.
Dirk Smit, az Amszterdami Egyetem pszichiáterének vezetésével végzett kutatás során a szakértők különböző adatbázisokból származó genetikai információkat vizsgáltak. Eredményeik azt mutatták, hogy a mizofóniásnak vallott egyének körében jelentősebb arányban fordultak elő pszichiátriai rendellenességek, továbbá a fülzúgással kapcsolatos gének is gyakrabban jelentkeztek náluk.
A tinnitusz, vagyis a tartós, éles fülzúgás, gyakran együtt jár a depressziós és szorongásos tünetek fokozott megjelenésével a szenvedőknél. Ez a kellemetlen állapot nemcsak a hallást érinti, hanem a mentális egészségre is komoly hatással lehet, hiszen sok esetben a fülzúgás miatt kialakuló stressz és szorongás csak tovább súlyosbítja a betegek helyzetét.
Ugyanakkor az autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált emberek kisebb valószínűséggel tapasztaltak mizofóniát, hiszen az ő toleranciájuk a hangokkal szemben alacsony.
Eredményeink azt sugallják, hogy a mizofónia és az autizmus spektrum zavar (ASD) genomi variáció szempontjából viszonylag önálló rendellenességek.
A kutatók állításukban kifejtik.
Smit és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a vizsgálatukban szereplő adatok túlnyomó része európai populációkból származik. Ez azt jelenti, hogy a megfigyelt kapcsolatok nem feltétlenül érvényesek más népcsoportokban. Továbbá, a mizofónia diagnózisa a kutatás során csupán önbevallás alapján történt, ami szintén befolyásolhatta az eredmények hitelességét. Egy 2023-as tanulmány rámutat arra, hogy a mizofónia sokkal elterjedtebb jelenség, mint ahogyan azt sokan gondolják.
