Mi is az a Rákosrendező, és miről szól ez az egész? A Rákosrendező egy különleges helyszín, amely Budapest egyik fontos csomópontja a vasúti közlekedésben. Itt találkozik a múlt és a jelen, hiszen a terület története szorosan összefonódik a magyar vasúti
Mini-Dubaj, maxi-Dubaj, Rákos-Dubaj, Grand Budapest - a projekt, ami az elmúlt napokban dominálta a hazai közbeszédet, és csütörtökön jelentős fordulat következett benne: a kormány tudomásul vette a főváros elővásárlási jogát a rákosrendezői területre, így a korábban megkötött, nemzetközi megállapodás ellenére Karácsony Gergelyéknél pattog a labda. Tíz kérdéssel és tíz válasszal foglaljuk össze a Rákosrendező-ügy jelenlegi állását.
Budapest egyik legérdekesebb és legértékesebb rozsdaövezete, ahol az aktív vasúti forgalom pezsgése kíséri a mindennapokat. A XIII. és XIV. kerület határán elhelyezkedő terület egyik végén a gyönyörű Városliget zöldell, míg ha a másik irányba indulunk, a Rákos-patak szeli át a tájat, izgalmas kontrasztot teremtve a természet és az ipari örökség között.
Milyen történetek bújnak meg a terület múltjában? Milyen események és emberek formálták azt, ami ma körülöttünk van? Érdemes felfedezni a régmúlt nyomait, hiszen minden sarkon egy újabb titok vár ránk, amely a hely szellemiségét táplálja. Milyen régi épületek, hagyományok vagy emlékek őrzik a hely történetét?
Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vasúti vonalának, legnagyobb rendező pályaudvara volt - olvasható az iho.hu 2012-es, Rákosrendező történetét feldolgozó cikkében. 1891-ben (más források szerint 1892-ben) került a MÁV tulajdonába az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaságtól. Az 1800-as évek végén a Budapest Nyugati-Párkány-Érsekújvár-Pozsony-Marchegg-Bécs vonal bonyolította le a két főváros közötti személy- és áruforgalom többségét. A rákosrendezői pályaudvar a MÁV időszakában is megtartotta vezető szerepét. Trianon után jelentősége valamelyest csökkent, Bécs és Budapest között a vonatok már a hegyeshalmi vonalon közlekedtek, de Rákosrendező továbbra is nagy forgalmat bonyolított le.
Korábban a Rákosrendező állomás volt a kiindulópontja a Kelebiából induló tehervonatoknak, amelyek rendszeresen, menetrend szerint közlekedtek Jugoszlávia irányába. Ezen a helyszínen érkeztek és indultak a dorogi szénszállító vonatok, valamint itt történt a Szob felől érkező teherkocsik megfelelő irányításának és átrendezésének lebonyolítása is. Az iho.hu információi szerint a pályaudvar sorsa a rendszerváltás következtében megpecsételődött, ami véglegesen megváltoztatta a működését.
Rákosrendező jelenlegi állapota vegyes képet mutat. A terület infrastruktúrája folyamatos fejlesztés alatt áll, ami pozitív irányba tereli a környezetet. Ugyanakkor a városrész néhány része még mindig küzd a régi, elhanyagolt épületekkel és a közlekedési nehézségekkel. A közösségi élet pezsgése fokozatosan növekszik, hiszen egyre több helyi program és rendezvény vonzza a lakosokat. Összességében a Rákosrendező fejlődés alatt áll, és a jövőbeli lehetőségek izgalmasak.
Lapunk 2023 decemberében bejárta a terület egy szegletét, ahol számos érdekes látványossággal találkoztunk. Az aktív vasúti forgalom mellett romos épületek, szemétkupacok és az aljnövényzetből előbukkanó, régi sínpárok tanúskodtak a múlt emlékéről. Ez a hely a rozsdaövezet szívében fekszik, ahol a talaj egy része valószínűleg szennyezett. A hulladék eltakarítása és a terület kármentesítése pedig több tízmilliárd forintos költséget jelentene.
Mióta beszélünk "mini-Dubajról"?
A "mini-Dubajként" ismert rákosrendezői projekt körüli első hírek már 2023-ban napvilágot láttak. Lázár János a 2023. december elején tartott sajtótájékoztatón, amikor a mi kérdésünkre válaszolt, hangsúlyozta: "Egy új millenniumi városközpont lehetne a beruházás neve; nem mini, hanem maxi legyen!"
Ki a tulajdonos?
A terület a MÁV kezelésében áll, ami azt jelenti, hogy állami tulajdonban található.
Kivel állapodott meg a kormány?
A Nemzetgazdasági Minisztérium január 20-án hozta nyilvánosságra, hogy a kormány és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött nemzetközi megállapodás végrehajtása érdekében kormányzati döntés született. Ennek eredményeként 2025. január 16-án megkezdődik a Rákosrendező vasútüzemhez nem elengedhetetlen területek értékesítése.
Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárt értékesített az állam, nettó 50,9 milliárd forintos vételáron. A rozsdaövezet felszámolása érdekében az eladásra független szakértő által meghatározott értéken került sor, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósította volna meg.
Milyen különleges építmények születtek volna?
Lázár János 2023-ban arról beszélt, hogy millenniumi fejlesztésben gondolkodnak, új városközpontot húznának fel jelentős zöldfelülettel, lakásokkal és kulturális központokkal. Az építési és közlekedési miniszter a felhőkarcolókkal kapcsolatban akkor közölte, általánosságban nehezményezi ezeket, valamint arra is emlékeztetett, hogy az építési törvény legfeljebb kilencvenméteres magasságot tesz lehetővé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleménye új perspektívát nyújt a városfejlesztés terén, amelyben a 250-500 méter magas épületek szerepelnek: "A nemzetközi megállapodás értelmében az Egyesült Arab Emírségek vállalta, hogy legalább 5 milliárd euró értékű beruházást valósít meg az érintett ingatlanokon, ezzel létrehozva egy korszerű városrészt. Az Eagle Hills által prezentált koncepciók szerint a terület bizonyos szegmensein 250 és 500 méter magas épületek fognak megjelenni."
A sajtóközleményben mintegy 800 millió eurónyi állami infrastruktúra fejlesztés megvalósítása is szerepel, közte gyalogos- és vasút feletti közúti felüljáróval, vasúti pálya fejlesztéssel, az M1-es metró meghosszabbításával, kerékpárút és gyalogút megépítésével, valamint a vasúti pálya befedésével oly módon, hogy felette kialakítható legyen egy park.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, a január végén tartott Kormányinfón kifejtette, hogy jelenleg egyetlen fejlesztési terület és egy konkrét beruházási szándék van napirenden. Felhívta a figyelmet az építési törvényre is, amely ugyan lehetőséget ad módosításokra, azonban a jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet 90 méternél magasabb épületet emelni. A miniszter véleménye szerint Budapest számára nincs szükség felhőkarcolók építésére. A tervekről a beruházóval később részletesebben kívántak egyeztetni.
Lázár János - miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát -, aláhúzta: harmincöt évvel a rendszerváltozás után, külső tőke bevonásával, mintegy 12 milliárd eurós beruházás eredményeképpen egy új városrésznek volna értelme, hogy létrejöjjön.
Az elővásárlási jog egy különleges lehetőség, amely lehetővé teszi egy személy vagy szervezet számára, hogy elsőként vásároljon meg egy ingatlant vagy más vagyontárgyat, mielőtt azt másnak kínálnák fel. Ez a jog általában szerződéses keretek között valósul meg, és gyakran ingatlanok, üzletek vagy részvények esetében alkalmazzák. Az elővásárlási jog lényege, hogy biztosítsa a jogosult számára a vásárlás lehetőségét, így megakadályozva, hogy a kívánt tulajdon más kezébe kerüljön. E jog gyakorlása során fontos figyelembe venni a törvényi előírásokat és a határidőket, mivel ezek befolyásolják a vásárlás folyamatát.
A kormány nemrégiben bejelentette, hogy megállapodást kötött az Emírségekkel, amire Karácsony Gergely azonnal reagált. Kiemelte, hogy Budapest egyik cége, a Budapesti Közművek, rendelkezik elővásárlási joggal a szóban forgó terület felett, amely lehetőséggel szándékoznak is élni.
Bár eleinte úgy tűnt, hogy akár pereskedésig is fajulhat az elővásárlási jog körüli vita, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón bejelentette: a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi, a vételár kifizetésére a szerződésben írt szabályok szerint köteles a főváros. A területet meg is kell tisztítani, mostantól ezek a kötelezettségek a fővárost terhelik, ahogy a fejlesztési lehetőség is a fővárost illeti meg.
Megnehezítheti - vagy legalábbis megnehezíthette volna - a helyzetet, hogy a Stockton Zrt. szintén rendelkezik elővásárlási joggal Rákosrendezőn. Ugyanakkor Gulyás Gergely csütörtöki nyilatkozata szerint a vállalat eddig nem jelezte elővásárlási szándékát a nyilvánosság felé.
Karácsony Gergelyék milyen új projekteket valósítanának meg?
Karácsony Gergely 2023 végén, egy háttérbeszélgetés keretében kifejtette, hogy a főváros vezetése a Budapest Parkváros projekt megvalósítására készül a területen. A 2019-ben elkészített fejlesztési tanulmánytervben szereplő javaslatok között található 8-10 ezer új lakás, egy 30-40 hektáros városi közpark, amely a Rákos-patak vizéből kialakított tó köré épülne, valamint új intermodális csomópontok létrehozása is.
Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új terv szoros kapcsolatban áll Budapest zöldinfrastruktúrájával, valamint a "15 perces város" koncepcióval. Az elképzelések között a következő kezdeményezések találhatók:
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a jövőben lehetőség nyílik magasabb épületek felhúzására is, a törvény által megszabott 90 méteres magasságig. Karácsony Gergely hozzátette, hogy bár nagyon óvatosan fogalmaz, arra számít, hogy 8 éven belül az első új lakók beköltözhetnek Rákosrendezőre.
Vitézy Dávid is jelen volt a pénteki sajtótájékoztatón, ahol a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként egy részletes, 29 oldalas prezentációt osztott meg az újságírókkal. A dokumentumban számos ambiciózus vállalás található, köztük 900 000 négyzetméternyi lakóterület, 350 000 négyzetméternyi iroda, 200 000 négyzetméter kereskedelmi célú ingatlan, 150 000 négyzetméter intézmény, 25 hektár zöldfelület és 14 hektár sportpálya. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy 2022-es számításaik szerint összesen 1,6 millió négyzetméter beépítése lehetséges úgy, hogy a terület továbbra is szellős és élhető maradjon.
A prezentáció során kiemeltük a fővárosi közlekedési igényeket, amelyek között szerepel a Váci vasútvonal átfogó felújítása, amely magában foglalja a Nyugati pályaudvart és a Rákospalota-Újpest állomást is. Emellett fontos lépésként említést nyert a kisföldalatti járműflottájának modernizálása, távlati perspektívaként a Marcheggi híd végállomásával. Ezen kívül a 3-as villamos vonalának meghosszabbítása is a tervek között szerepel, amely a Béke tér irányába vezetne.
Mi lesz a következő lépés?
Lázár János csütörtökön három fő pontban ismertette a helyzetet:
Az építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány és a főváros közötti tárgyalások lebonyolításáért az ő minisztériuma felel. Karácsony Gergely viszont erre reagálva kifejtette, hogy Lázár János eddig már ötször tett ígéretet arra, hogy leül vele egyeztetni. A főpolgármester reménykedik benne, hogy a hatodik alkalommal végre sikerül tető alá hozniuk a találkozót.
A Lázár-Karácsony közötti egyeztetésektől függetlenül az első részlet kifizetése hamarosan esedékessé válik. Mint azt korábbi írásunkban említettük, a fővárosnak a 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben kell teljesítenie:
A városvezetés, amely gyakran hivatkozik a csődközeli helyzetre, most azt állítja, hogy az első részlet már rendelkezésre áll, míg a vételár további részét egy folyamatban lévő perből kívánják fedezni, amely a szolidaritási hozzájárulás mértékével kapcsolatos. Az ítélet körüli helyzet azonban még mindig homályos, hiszen a főváros álláspontja szerint az Államkincstárnak kötelessége lenne visszautalni a főváros számlájára az inkasszált összeget. Ezzel szemben az Államkincstár azt hangoztatja, hogy a bírósági döntés nem teremt fizetési kötelezettséget. A jogi vitáról részletesebben itt olvashat.
A szennyezett terület rendezése is a vevőt terheli, a szerződés alapján a vételár feléig, ami 25 milliárd forintot jelent. Az állam korábban 20 milliárd forintért pályáztatott a feladatra, de ekkora összegért egy cég sem vállalta Rákosrendező "kitakarítását". Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meglehetősen szkeptikusan fogalmazott lapunknak a projekttel kapcsolatban: "Karácsony Gergely eddigi tevékenységéből az következik, hogy ott vagy nem fog történni semmi, vagy pedig valamelyik baloldali mutyiközpontnál landol a terület. Attól tartok, bármelyik is valósul meg, a budapestiek nem fognak jól járni vele."
