Felnőttként barátkozni sok esetben nehezebb, mint gyermekként, és ennek több oka is van. Gyerekkorban a barátságok gyakran spontán módon alakulnak ki, hiszen az iskolában vagy a játszótereken egyszerűbb találkozni másokkal, és a közös játék vagy tevékenys
Felnőttkorban a barátságok fenntartása sok figyelmet és energiát igényel, ami miatt gyakran a háttérbe szorulnak.
Gyerekkorunkban a barátkozás olyan természetes folyamat, mint a légzés. A közös kalandok és a folyamatos társaság révén szinte maguktól születnek meg a kapcsolatok. Felnőttkorra azonban a barátságok ápolása már nem ilyen egyszerű; az élet szőtte kötelezettségek, mint a munka és a család, gyakran háttérbe szorítják e fontos kötelékeket. Az idő, amit a barátainkra szánunk, egyre inkább korlátozottá válik, így a régi barátságok megőrzése és az új kapcsolatok kialakítása egyre nagyobb kihívást jelent.
A felnőttkorban való barátkozás kihívásait számos tényező befolyásolja. Az életünk során bekövetkező változások, mint például a költözés, a szülővé válás vagy a munkahelyi kötelezettségek, gyakran eltávolítanak minket a régi barátainktól. Az új ismeretségek kialakítása pedig nem olyan könnyű, mint gyerekkorban, amikor az iskolai környezet és a különböző szakkörök kínálták a lehetőségeket a találkozásokra. Marisa G. Franco pszichológus a brigitte.de cikkében hangsúlyozza, hogy a barátságok születéséhez szükség van a spontán kapcsolatokra és a közös sebezhetőségre, amelyek felnőttként sokkal ritkábban adódnak.
A felnőttkori barátkozás nem csupán spontán események sorozata, hanem tudatos tervezést igényel. Nem várhatjuk, hogy barátságok maguktól szövődjenek, mint ahogyan az a gyermekkori játszótereken természetesen megtörtént. Aktívan kell keresnünk azokat a lehetőségeket, ahol új emberekkel ismerkedhetünk meg. Legyen szó egy informális ebédről a munkahelyi kollégákkal vagy egy jógafoglalkozás utáni beszélgetésről, minden alkalom kiváló lehetőség lehet a kapcsolatok szőttének megkezdésére. Azonos érdeklődési körök felfedezése pedig még inkább elősegítheti az új barátságok kialakulását.
A csoportkapcsolatok fenntartása sokszor egyszerűbb, mint az egyéni barátságok kialakítása. Ezek a közösségi kötelékek tartósabbak lehetnek, mivel több összekapcsolódási lehetőséget kínálnak, és a csoport tagjai kölcsönösen támogatják egymást a kapcsolatok ápolásában. Az aktív barátkeresés nem csupán a társasági életünket gazdagíthatja, hanem az önértékelésünket is megerősítheti. Gyakran előfordul, hogy félünk a visszautasítástól, pedig a valóságban ez nem mindig van így.
Ne felejtsük el, hogy a mély barátságok gyakran felbecsülhetetlenebbek, mint a sok felszínes ismerettség. A minőség mindig felülmúlja a mennyiséget, hiszen egy igazán szoros kötelék sokkal gazdagabb élményeket és támogatást nyújt, mint bármennyi felszínes kapcsolat.
