Mire számíthatnak a nyugdíjasok a választásokig? Farkas András véleménye szerint a következő hónapokban számos kihívással és lehetőséggel szembesülnek. Az idősek körében egyre fontosabbá válik a politikai tájékozódás, hiszen a választások előtt sok ígéret

Minden jogosult személy számára 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványt biztosítunk, amelyet egységesen osztunk ki. A postás szeptember 1. és október 15. között juttatja el az utalványokat. Fontos megjegyezni, hogy ezek az utalványok 2025. december 31-ig érvényesek, és kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására használhatók fel.

Farkas András véleménye szerint továbbra is érthetetlen, miért nem a legegyszerűbb megoldást választotta a kormány, amikor a nyugdíjasok számára valamilyen váratlan juttatást kívántak biztosítani. Úgy véli, egy egyszerű kormányrendelet elegendő lett volna ahhoz, hogy egy sorban elrendeljék: a 2026. szeptemberi nyugdíjakat egységesen 30 ezer forinttal kellene megemelni minden jogosult számára. Ezzel a nyugdíjasok maguk dönthették volna el, mire költik ezt a limitált összegű támogatást - hiszen sokuk számára a gyógyszerek beszerzése sokkal sürgetőbb feladat, mint például a napi élelmiszerek megvásárlása. Mostanra azonban világossá vált, hogy a bonyolultabb megoldás valósul meg, hiszen így nem lehetne hatalmas összegeket költeni a nyomdai, borítékolási, postázási és egyéb kapcsolódó kiadásokra - tette hozzá.

A kormányzati hatásvizsgálat alapján az utalványos rendszer költsége 82 734 843 180 forintra rúg, ami közel 83 milliárd forintnak felel meg. A vizsgálat szerint a jogosultak száma 2,6 millió fő, ami eltér a korábban használt 2,4 millió fős becsléstől. Amennyiben valóban 2,6 millió jogosult lenne, akkor minden egyes 30 ezer forintos utalványra 1822 forint költség jutna, így a járulékos költségek (mint a nyomtatás és a postázás) összesen 4,8 milliárd forintot képviselnének. Viszont, ha a jogosultak száma mégis csak 2,4 millióra tehető, ahogyan az korábban megszokott volt, akkor a költségek drámaian megnőnek: minden utalványra 4473 forintot kellene számolni, ami azt jelenti, hogy a járulékos költségek már meghaladják a 10,7 milliárd forintot.

Mindenesetre minden nyugdíjas és hasonló ellátásban részesülő örömmel várhatja október közepéig a postást, aki csak egyszer csenget, mert ha nem sikerül elsőre kézbesítenie az utalványt, akkor a jogosult részére tíz napig őrzik a postán, de utána csak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lehet majd külön igényelni az ismételt kézbesítést.

Tudom, hogy most már tényleg költői a kérdés, de nem lett volna összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és sok millárd forinttal olcsóbb odaadni a jogosultaknak egyszeri 30 ezer magyar forintot a szeptemberi nyugdíjukhoz hozzácsapva?

Kérlek, ismételd meg a mondandódat!

A magyar nyugdíjasok jövő évi választások előtti életében nem múlhat el hónap örömhír nélkül, ezért novemberben érkezik a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke nem a korábban lebegtetett 1,3%, hanem az új kormányzati bejelentés szerint 1,5% lesz, mert most már 4,7 százalékra várják az éves inflációt, vagyis a 2025. januári 3,2 százalékos emelést 1,5 százalékkal kell kiegészíteni.

(Zárójelben megjegyzi, hogy ha a korrekció valóban 1,5% lesz, akkor ez nem 4,7%-os, hanem 4,8%-os emelésnek számít, mivel az emelések arányát össze kell szorozni. Ezt a korábbi Pénzügyminisztérium is hangsúlyozta a horror-infláció két évében kiadott közleményében; hiszen 3,2 x 1,5 az 4,8%-ot eredményez.)

Mire számíthatnak ennek alapján a nyugdíjasok 2025. novemberében? Először is kapnak egy jelentősebb összeget, ami a 2025. január - október hónapokra (10 naptári hónap), valamint a 2025. februárban kézhez kapott 13. havi nyugdíjra, azaz összesen 11 havi nyugíjra eső visszamenőleges emelési korrekció összege. Emellett a novemberi nyugdíj már az 1,5 százalékkal emelt összegben érkezik (és természetesen a decemberi nyugdíj is). Mit jelent ez pénzben? Nézzük meg először az átlagnyugdíjra vetítve.

Ezután más, átlagos nyugdíjakra vonatkozó számításokat is végezett:

Majd megjegyezte, senki ne keresse a szolidaritás nyomelemeit se a magyar nyugdíjemelés rendszerében.

Még arra is hangsúlyt fektetett, hogy:

Mindenesetre az 1,5 százalékos pótlólagos visszamenőleges emelés révén mintegy 105 milliárd forint áramlik a nyugdíjasokhoz.

A várhatóan 1,5 százalékos korrekciós emeléssel növelt összegű 2025. decemberi nyugdíjat 2026. januárban a 2026-ra szóló költségvetési törvényben jelzett 3,6 százalékos inflációnak megfelelően 3,6 százalékkal kell emelni, vagyis 2026-ban az éves inflációs nyugdíjemelés januártól 3,6% lesz. Így az átlagnyugdíj 256 660 forintra nőhet 2026. január 1-jétől, a medián nyugdíj pedig 224 ezer forintra emelkedhet.

Az éves kötelező nyugdíjemelés keretében körülbelül 252 milliárd forint kerül januárban a nyugdíjasok és más jogosultak kezébe.

Aki 2025. december 31-én már nyugdíjas státuszban van, és 2026. februárjában is megkapja a nyugdíját, az jogosult lesz arra, hogy a nyugdíja mellé egyenlő összegű 13. havi nyugdíjat is kapjon.

Egy átlagos nyugdíjas 2026 februárjában körülbelül 513 320 forintra számíthat, ami a 2 x 256 660 forintos nyugdíjának felel meg.

A jövő évben a 13. havi nyugdíj várhatóan több mint 500 milliárd forintot fog terhelni a költségvetést, amelyet sajnos járulékfedezet híján az általános költségvetési bevételekből kell majd előhúzni, és ez a helyzet 2026-ra is vonatkozik. Farkas András megjegyezte, hogy a választások előtti időszakban minden bizonnyal bármi áron meg fogják találni a szükséges fedezetet.

Arra is kitért, hogy a fentiekben felvillantott juttatások közel fele persze azonnal visszaáramlik a költségvetésbe, hiszen a nyugdíjasok többsége kénytelen elkölteni a nyugdíját - nem is beszélve az utalványáról - élelmiszerre, gyógyszerre, energiára, szolgálatásokra, amelyeket terhel az áfa és adott esetben egy sor egyéb adónem.

A nyugdíjasok számára biztosított juttatások révén szinte azonnal növelhető a vásárlási kedv, ami a fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedést a nyugdíjasok fogyasztásával akár rendkívüli mértékben is felpörgethetné. Azonban a plusz juttatások mértéke sajnos még mindig meglehetősen alacsony. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyugdíjasoknak tudomásul kell venniük: Magyarország az Európai Unióban a legkevesebb pénzt költi nyugdíjasaira, a GDP 7,45 százalékával, szemben az uniós 10,9 százalékos átlaggal. Amíg ez a helyzet nem változik, addig a nyugdíjasok relatív, sőt sok esetben abszolút elszegényedése elkerülhetetlenül folytatódni fog, nemcsak a magyar aktív korú lakossághoz, hanem a többi európai nyugdíjas helyzetéhez viszonyítva is.

Nem régiben megjelent cikkünkban hasonló véleményeket fogalmazott meg az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke Karácsony Mihály is, aki úgy véli, a kormány igyekszik a választásokhoz minél közelebbre időzíteni a pozitív intézkedéseket, minél többet, hogy a nyugdíjasok elfelejtsék a korábbi negatívumokat.