Nagy Márton bejelentette, hogy hamarosan jelentős lépések várhatóak a vállalati hitelezés világában. Az új intézkedések célja, hogy átalakítsák a jelenlegi finanszírozási struktúrákat, ezzel támogathatva a gazdasági növekedést és a vállalatok fejlődését.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, az Inforádió Aréna című műsorában hangsúlyozta, hogy sürgős lépésekre van szükség a vállalati hitelezés terén, mivel a jelenlegi, körülbelül 3%-os éves hitelállomány-növekedés nem elegendő. Kiemelte, hogy a kereskedelmi bankokkal folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy miként lehetne felgyorsítani a hitelezést, különösen a vállalati forinthitelek esetében. A miniszter optimistán nyilatkozott, remélve, hogy a hét végére már konkrét megállapodásokról tudnak beszámolni.

A következő cikkünkben részletesen foglalkozunk a vállalati hitelezés aktuális állapotával:

A lakossági hitelezés terén jelentős erősödés figyelhető meg, különösen a személyi és lakáshitelek esetében. Nagy Márton kifejtette, hogy 2024 várhatóan a lakáshitelezés csúcséve lesz, ami egyértelmű trendváltozást jelez. A lakáspiaci tranzakciók 40%-kal nőnek az előző évhez képest, ami azt mutatja, hogy a piac élénkülése folytatódik. Eközben a használt és új autók piaca is dinamikusan fejlődik, hiszen itt is 10%-ot meghaladó növekedés tapasztalható.

A munkáshitel, az önkéntes pénztárakból történő pénzkivétel lehetősége, a fiatalok számára elérhető új lakhatási támogatás, valamint a vidéki otthonfelújítási program még nem mutatta meg teljes potenciálját. A miniszter véleménye szerint 2025-re a családok helyzete jelentős mértékben javulni fog.

A lakosság hitelállományában 10 százalékos növekedés tapasztalható, ami egyértelműen jelentős fordulatot jelez, különösen a lakáshitelek terén. Ez a növekedés főként a piaci lakáshiteleket érinti, nem pedig a támogatott hiteleket. A helyzet arra utal, hogy a hitelkiáramlás mértéke kiemelkedően magas, ami komoly változásokat hozhat a pénzügyi környezetben.

A cégek helyzetét tekintve a kereslet még nem mutatkozik meg, így a rendelkezésre álló hitelforrások, tőke és vissza nem térítendő támogatások túlnyomó része hatékonyságjavító projekteket céloz meg, illetve a forgóeszközök finanszírozására fordítódik. Jelenleg a vállalati hitelállomány növekedése körülbelül 3 százalékos ütemet mutat, míg a forinthiteleknél csökkenés tapasztalható, a devizahiteleknél viszont növekedés figyelhető meg.

Nagy Márton véleménye szerint sürgős beavatkozásra van szükség.

A Széchenyi-kártya esetében a Demján Sándor Program keretében a kamatláb már 5%-ról 3,5%-ra csökkent a beruházási hitelek esetében. November és december hónapokban ez a lépés 40-50 milliárd forintnyi hitelfolyósítást eredményezett, de ez még mindig nem elegendő. A hitelezés felpörgetése elengedhetetlen. Fontos, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok is aktívan részt vegyenek ebben a folyamatban.

A kereskedelmi bankoknál megkezdődtek a tárgyalások arról, miként lehetne felgyorsítani a hitelezési folyamatokat, különös figyelmet fordítva a vállalati forinthitelekre.

Reméljük, hogy a hét végére már sikerül konkrét információkat kapnunk a megegyezésről. Fontosnak tartjuk, hogy a bankok valamilyen kötelezettséget vállaljanak e tekintetben. Véleménye szerint „a bankoknak is érdekük, hogy a gazdaság fellendüljön, és a vállalati hitelezés élénküljön, hiszen ez számukra is több üzleti lehetőséget teremt.” Kíváncsian várjuk, hogy a bankok milyen javaslatokkal rukkolnak elő.

Arra a kérdésre, a jegybanknak milyen dolga van ezzel, azt mondta, ezt majd az új jegybankelnök meglátja. "Én esküt tettem, főleg magamnak, hogy a jegybank dolgaiba nem fogok beleszólni, úgyhogy itt meg is állok, és a jegybank majd eldönti, hogy milyen eszközöket akar, ha akar, bevetni ennek érdekében."