Néhány napon belül drámai események sora kezdődhet, amely alapjaiban rengetheti meg az európai atomhatalom stabilitását a stratégiai erővonalán. A helyzet feszültsége egyre fokozódik, és a következmények beláthatatlanok lehetnek.
Új-Kaledónia sorsa ismét a francia fővárosban forog kockán, ám a politikai feszültségek soha nem voltak ilyen élesek. Macron igyekszik a párbeszédet új irányba terelni, de a háttérben a függetlenségi ambíciók és a választási nyomás olyan robbanékony mixet képeznek, amely bármikor szikrázhat.
Emmanuel Macron meghívására július 3-án újabb tárgyalási szakasz veszi kezdetét Új-Kaledónia jövőjéről. Az első megbeszélések helyszíne az Élysée-palota lesz, ezt követően pedig zárt ajtók mögött folytatódik a diskurzus Bougival városában, a Hilton Hotelben – számolt be róla a Les Echos.
A tanácskozáson részt vesznek a sziget legfontosabb politikai pártjai, valamint különböző civil és üzleti képviselők. A rendezvény vezetését Manuel Valls, a tengerentúli ügyekért felelős miniszter látja el.
A tárgyalások előzménye a májusi kudarc, amikor az antiszélsőséges tábor - köztük Sonia Backès és Nicolas Metzdorf - elutasította Valls "szuverenitás Franciaországgal" nevű javaslatát, amely kettős állampolgárságot és korlátozott új-kaledóniai szuverenitást irányzott elő.
A tervezet kritikái szerint ez az intézkedés legitimálta volna az elszakadást, és figyelmen kívül hagyta a három, részben bojkottált népszavazás kimenetelét.
Macron korábban elutasította a javaslatot, és kifejezte "elégedetlenségét" amiatt, hogy Valls anélkül lépett előre, hogy előzetesen egyeztetett volna vele. Az elnök május végén írt levelében viszont elismerte Valls hozzájárulását a párbeszéd újbóli kezdeményezéséhez, ami 2021 óta először hozta össze a feleket egy asztalnál.
A feszültség egyre inkább fokozódik: az államtanács álláspontja szerint novemberig le kell bonyolítani a tartományi választásokat, amelyek szoros kapcsolatban állnak a 2024-es zavargásokat kiváltó választójogi reformmal. A függetlenségpárti politikai vezetők, Emmanuel Tjibaou és Christian Tein, az önrendelkezés teljes megvalósítását követelik, miközben a sziget gazdasági helyzete válságos állapotban van. Ráadásul a 2026-os és 2027-es választási ciklus is a küszöbön áll, ami tovább növeli a nyomást.
