Napokon belül kitörhet a háború, amelytől sokan rettegnek - egyre több aggasztó jel mutatkozik.

A mai nappal lejárt az Egyesült Államok által Iránnak adott, az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó ultimátum. Tegnap este óta lényegében megállás nélkül jönnek a hírek arról, hogy Izrael nem szándékozik megvárni azt, hogy Teherán mégis kiegyezzen Washingtonnal, nyílt háborúra készülnek. Összeszedtük, mi is történt az elmúlt bő tizenkét órában.

A gázai konfliktus két évvel ezelőtti kirobbanása óta az iráni-izraeli kapcsolatok abszolút mélypontot értek el: Teherán tavaly kétszer is rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, az IDF vadászbombázói pedig válaszként mindkét alkalommal csapást mértek az iráni légvédelemre, ráadásul Teherán kellős közepén merényletet hajtottak végre a palesztin Hamász terrorszervezet politikai vezetője, Iszmail Hanijeh ellen.

Most azonban úgy tűnik, hogy a helyzet még a korábbiakhoz képest is súlyosabbá vált: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök láthatóan nem kívánja megvárni, hogy hogyan alakulnak az amerikai-iráni tárgyalások, amelyek az iráni atomprogram körül forognak. Úgy tűnik, hogy megelőző csapást tervez a rivális állam nukleáris létesítményei ellen. Donald Trump ultimátuma után, a tervek szerint vasárnap Ománban ülnének össze az iráni és amerikai delegációk, de kérdéses, hogy valóban megtartják-e ezt az ülést.

Az IDF-et már tegnap magasabb készültségi fokozatba helyezték, ezt követően nem sokkal a Közel-Keleten állomásozó amerikai fegyveres erők is hasonlóképpen jártak el. Terjengenek felvételek arról, hogy Izrael a Vaskupola légvédelmi rendszert elkezdte Ciszjordánia felé mozgatni, vélhetően azzal a céllal, hogy minél hatékonyabban el tudja fogni az Irán felől esetlegesen beérkező drónokat és rakétákat.

Hajnalhasadáskor a Washington Post számára adott interjújában egy amerikai diplomata kifejtette, hogy

szerintem ez most komolyabb helyzet, mint a történelem során bármikor.

Az amerikai külügyminisztérium aktívan lépett fel a helyzet kezelésére: az iráni rakéták hatótávolságán belül található összes külképviseleten, beleértve néhány európai irodát is, vészhelyzeti bizottságokat állítottak fel, amelyek folyamatosan jelentést tesznek Washingtonnak a legfrissebb fejleményekről. A Közel-Keleten szolgáló katonák családjait arra kérték, hogy hagyják el a térséget, és mostanra hivatalosan is megerősítették, hogy a bagdadi nagykövetséget és az erbili konzulátust kiürítették. Emellett a kuvaiti és bahreini külképviseletek evakuálásának terve is folyamatban van.

Irak légterében, nem hivatalos források alapján, az éjszaka során folyamatos GPS-jelzavarás történt.

azt azonban nem lehet tudni, hogy amennyiben igazak a hírek, úgy amerikai védelmi intézkedés, vagy iráni beavatkozás történt-e.

Az is aggasztó jel, hogy Michael Kurilla, a közel keletért felelős amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka elhalasztotta washingtoni útját, ezzel együtt pedig a kongresszusi meghallgatását is.

Teherán egyébiránt jelezte, hogy a területét érő bármilyen csapásra válaszcsapással fog reagálni, pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ezt a fenyegetést Jeruzsálem és Washington is komolyan veszi.

Azt sem lehet egyelőre tudni, hogy az egyébként mostanában kifejezetten önálló külpolitikát folytató Izraelt rá tudja-e még bírni az Egyesült Államok arra, hogy várják meg a következő, vasárnapi tárgyalást, ahogyan azt sem, hogy ha az IDF tényleg lebombázná Iránt, ebben az akcióban részt vennének-e a környékre vezényelt amerikai erők. Az ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a zsidó állam védelmében segítene Washington egy iráni légicsapás esetén, ahogy jó eséllyel a környéken állomásozó brit vadászgépek is besegítenének a perzsa rakéták lelövöldözésében (a korábbi támadások során Izrael védelmében fellépő Jordániában már nem vagyunk ennyire biztosak).

Különösen aggasztó, hogy amennyiben Jeruzsálem valóban végső lépéseket kíván tenni az iráni atomprogram megfékezésére, úgy most van a legkedvezőbb időszak arra, hogy ezt megvalósítsa.

Teherán befolyása a régióban gyakorlatilag szétesett: elvesztette a Szíria feletti irányítást, miközben Izrael éppen most kezd baráti kapcsolatokat kialakítani a szíriai kormánnyal. A Hamász fegyveres ereje jelentősen meggyengült, míg a Hezbollah tevékenysége is nagyrészt hatástalan lett. Az iraki és jemeni iszlamista csoportok jelenállás szerint alig tudnak kárt okozni Izraelben, bár érdemes megemlíteni, hogy az Irakban, Jordániában és Dél-Szíriában állomásozó amerikai katonák viszonylag védtelen helyzetben vannak. Oroszország jelenleg Ukrajnában van elfoglalva, és nem tud támogatást nyújtani Iránnak, míg Törökország, mint a térség másik jelentős szereplője, valószínűleg nem bánná, ha Izrael fellépne Irán atomprogramja ellen. Bár Ankarából elítélő nyilatkozatok várhatóak, ennél komolyabb reakcióra aligha lehet számítani.

Jelenleg nem zárható ki, hogy a Washington és Jeruzsálem közötti most kibontakozó kommunikációs párbeszédek révén sikerül lebeszélni a zsidó államot a támadásról. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy Irán hamarosan valamilyen mérsékelt engedményt tesz Trumpnak. Egy dolog biztos: a Közel-Kelet feszültségekkel teli hétvégére készül.