"Nem ezt mondták, Feri" - A politikai "újjászületések" rejtélyes folyamatai.

Húsvét idején a feltámadás nemcsak vallási, hanem politikai értelemben is aktuális téma. Vannak vezetők, akik egy botrány vagy vereség után örökre eltűnnek a közéletből, míg másokat újra és újra visszatapsol a közönség. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a politikai visszatérés nem csupán stratégia, hanem személyiség és körülmények kérdése is. A beszélgetés során szó esett Orbán Viktorról, Gyurcsány Ferencről, Donald Trumpról, valamint a politikai emlékezet működéséről. Vona Gábor pedig, aki a Jobbik vezetése után új pártot alapított elmondta, neki milyen volt a visszatérés és kifejtette, hogy sok mindent szégyell, de semmit sem bán.

A politikai feltámadás témája különösen aktuális húsvét környékén, hiszen a kereszténység alapüzenete a remény és az újjászületés. Az a hit, hogy a halál csupán átmeneti állapot, és hogy a legborongósabb időszakok után is érkezhet valami új, mélyen gyökerezik a kultúránkban. A politikai életben ugyanakkor nem tapasztalhatunk feltámadást csupán három nap elteltével; sokszor évek kellenek ahhoz, hogy valaki újból a reflektorfénybe kerüljön, gyakran úgy, mintha a múlt eseményei soha nem is történtek volna. De vajon hogyan lehetséges ez? Mikor, milyen körülmények között, és kinek adatik meg a második esély? Erről beszélgettünk Horn Gáborral.

Nem azt mondták, Feri... Inkább azt, hogy mindannyian más nézőpontból látjuk a világot, és érdemes lenne nyitott füllel hallgatni egymás véleményét. Mindenki a saját tapasztalatai alapján formálja meg a gondolatait, és néha a legváratlanabb helyről érkezik a bölcsesség. Szóval érdemes lenne egy kicsit mélyebben belemerülni a beszélgetésbe, nem gondolod?

Horn Gábor egykori, elhíresült mondatát idézve, emlékezzünk arra, hogy ez a megjegyzés valaha közszájon forgott, ám mára csupán lábjegyzetekként él tovább. A politikai diskurzusban ez a mondat nem azért tűnt el a köztudatból, mert ne lenne emlékezetes, hanem mert senkinek sem állt érdekében, hogy életben tartsa. Ez az apró, mégis sokatmondó példa kiválóan tükrözi azt a jelenséget, amely a politikai feltámadások hátterében áll: nem a választók emlékezete határozza meg a politikai sorsokat, hanem a mögöttes politikai szándékok.

A közvélemény emlékezete rendkívül rövid; szinte pillanatok alatt hajlamos a felejtésre, s ennek következtében a megbocsátás is gyorsan bekövetkezik. Az emberek hajlamosak elfelejteni a múlt eseményeit, és inkább a jövőre összpontosítanak. A választók számára a legfontosabb az aktuális ajánlat, hogy mi az, amit most és azonnal kínálnak számukra.

"Ez a gondolatmenet egyedivé válik, ha új színeket és formákat viszünk bele" - mondta Horn Gábor.

Aki pedig gyorsan felejt, annak a múltját újra lehet írni - vagy el lehet felejteni. Persze nem minden botrány felejthető. Az úgynevezett "Gyurcsány-jelenség" azért maradt velünk az elemző szerint, mert a Fidesz politikai stratégiát épített az emlékére.

Gyurcsány Ferenc politikai túlélése szempontjából kulcsfontosságú tényező volt, hogy a Fidesz számára előnyös volt a Gyurcsány-projekt folytatása.

- fogalmazott Horn Gábor, kifejezve ezzel saját nézőpontját.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy csupán a politikai riválisok erőfeszítései elegendőek lennének. A valódi visszatéréshez elsősorban egy rendkívüli karakter szükséges.

A lényeg az, hogy mennyire képes valaki elviselni a kihívásokat és a nehézségeket.

- Az elemző szavaival élve, ha valaki vissza szeretne térni, nem csupán a kudarcot kell elviselnie, hanem képesnek kell lennie arra is, hogy újjáépítse önmagát. Néha pedig elengedhetetlen, hogy új szerepkörben, egy friss arculattal lépjen a közönség elé.

Kiemelkedő példák közé tartozik Orbán Viktor, aki három alkalommal is vereséget szenvedett el (1994, 2002, 2006), de minden egyes alkalommal sikerült visszatérnie, ráadásul mindig erősebben, mint korábban. Hasonló sorsot osztott meg Donald Trump is: bár elveszítette az elnökséget, a Republikánus Párt vezéralakjaként továbbra is meghatározó figura maradt, és újra eséllyel pályázik a vezetői posztra. Gyurcsány Ferenc is a visszatérők sorát gazdagítja; az őszödi beszéd után elveszítette hatalmát, de saját pártot alapítva sikerült újraépítenie politikai karrierjét. Igaz, hogy nem tudta megmászni a csúcsot, de a Parlamentben ma is aktívan jelen van.

Horn szerint ezek a példák közös jellemzőkkel bírnak: "nem volt helyettük más".

A politikai "feltámadás" tehát sokszor nemcsak a személyes kitartás és újrakezdési képesség függvénye, hanem annak is, hogy az adott párt vagy politikai közösség képes-e új alternatívát kínálni. Ha nem, a régi visszatérhet - akár kényszerűségből, akár megszokásból.

Nem minden próbálkozás végződik azonban sikerrel. A magyar politikában Medgyessy Péter, aki miniszterelnöksége után több kísérletet is tett a visszatérésre, végül teljesen háttérbe szorult. Hasonló sorsra jutott Bajnai Gordon, akit az Együtt elnökeként próbált visszalépni a politikába, de a projekt elbukott. A nemzetközi porondon Nicolas Sarkozy vagy Tony Blair is próbáltak új szerepet találni maguknak, de a közvélemény vagy a pártjuk nem mutatott érdeklődést a "második felvonás" iránt.

A politikai újjászületés gyakran nem csupán a megfelelő stratégia kérdése. Horn Gábor megfogalmazása szerint "nincs egyetemes recept, amivel vissza lehet térni", csupán olyan egyéniségek léteznek, akik a saját kudarcuk után is képesek olyan közösségi környezetet kialakítani, ahol újra lehetőségük nyílik a szereplésre, vagy olyan feladatokat végezhetnek el, amelyeket előző pártjukban nélkülözhetetlennek tartanak.

Gyakran hallani, hogy bárki pótolható. Viszont egy politikus képes olyan körülményeket kialakítani a saját pártjában, hogy nélküle az egész gépezet megakadjon. Ez is egy figyelemre méltó politikai érdem, még ha a helyzet bukás vagy botrány árnyékában is bontakozik ki.

- fogalmazott Horn Gábor, kifejezve ezzel saját nézőpontját.

A politika olyan terület, ahol a hullámvölgyek és csúcsok elkerülhetetlenek. Néha a legnagyobb botrányok sem elegendőek ahhoz, hogy végleg elérjék a politikai pálya végét, míg máskor egy apró, látszólag jelentéktelen hiba is képes romba dönteni karriereket. Az elemzők szerint mindez nagymértékben függ az adott politikus személyiségétől és karakterétől.

Az emberek többsége gyakran úgy reagál egy súlyos kudarcra, hogy visszahúzódik, és a fájdalmát emészti. Ezt a reakciót teljesen érthetőnek találom. Ugyanakkor vannak olyan politikai alakok, akik sokkal ellenállóbbak, és képesek a nehézségekből erőt meríteni, hiszen a kudarctűrő képességük kiemelkedően fejlett.

- fejtette ki Horn Gábor.

Az elemző szerint a politikusokat leginkább megviselő botrányok nem is a közszerepléseikhez, hanem sokkal inkább magánéletükhöz kapcsolódnak.

Történhet egy politikussal olyan, ami morálisan kezdi ki őt. A nyugati világban, így Magyarországon is a magánéleti kérdések tudnak a legsúlyosabbak lenni

- mondta Horn Gábor, aki szerint természetesen vannak olyanok, akik az ilyen támadásokat, vagy botrányokat is túl tudják élni.

A politikai színtérre nemrégiben visszatérő Szájer József, aki egy komoly botrány árnyékában sem távolodott el végleg a közélettől, újra aktívan részt vesz a diskurzusban. Hasonlóan érdekes Vona Gábor esete, akit a Jobbik elnökeként személyes ügyeivel támadtak, mégis úgy döntött, hogy visszatér a politikai életbe, és megalapította a Második Reformkor Párt (2RK) nevű új formációt. Ez a lépés mindkettejük részéről azt mutatja, hogy a politikai pálya mindig tele van meglepetésekkel és új lehetőségekkel.

2023-ban öt év vlogozás és alapítványi tevékenység, hosszas előkészületek, a társak megtalálása után tértem vissza a Második Reformkor Párt színeiben. Letisztult és egyértelmű célokkal: a magyar politikai kultúra megváltoztatása, az ország mentális állapotának kritikája és javítása, a konstruktív, programalapú viták megjelenítése, a törzsi gondolkodás visszaszorítása, a centrumpolitika hagyományainak lefektetése és egy 21. századi magyar társadalom- és gazdaságpolitikai stratégia kimunkálása. Tudtam és tudom, hogy ez nem tud nagyot robbanni a mai magyar közéletben, mert hiányzik belőle a gyűlölet és a frusztráció, de engem ez motivál, mert a pártpolitikától távol töltött öt év során volt időm végig gondolni, mi is számomra a politika értelme

A 2RK elnöke megosztotta velünk, mi inspirálta arra, hogy újra a politika színpadára lépjen.

Vona Gábor a 2018-as választási kudarcot követően döntött a politikai pályafutásának átgondolásáról, így lemondott a parlamenti képviselői mandátumáról is. Tudatosan távol maradt a 2022-es választásoktól, hogy független, érdekmentes perspektívából vizsgálhassa meg jövőbeli politikai szerepvállalását. Amikor a Második Reformkor eszméjét népszerűsítették, nyilvánosan bocsánatot kért mindazoktól, akiket korábbi radikális hozzáállása sértett, valamint azoktól is, akik nehezen tudták elfogadni a benne végbement változásokat.

Sok mindent szégyellek, de semmit sem bánok. Át kellett élnem a törzsi korszakomat, éveken át vezetőként kellett helytállnom, hogy ma azt képviselhessem, amit. Nem csupán arról beszélek, mennyire káros a széthúzás, miközben én is azt teszem; valóban arra törekszem, hogy hidakat építsek. Ez Magyarország jelenlegi helyzetében rendkívül nehéz feladat. A hídra alig mer valaki felmenni, a két oldalról pedig folyamatosan ordítják, hogy te biztosan a másik táborhoz tartozol. Ezért komoly lelki erőre van szükség, ha valaki ezt az utat választja. Sokkal könnyebb egyszerűen az egyik oldalra állni, és ott élvezni a törzsi biztonságot. Az igazán nagy dolgok azonban mindig abból születnek, ha valakik készek elhagyni a komfortzónájukat.

- fogalmazott a pártvezető, aki elmondása szerint nem foglalkozik azzal, hogy a választók mennyire tartják hitelesnek, csupán azt cselekszi, amit helyesnek ítél meg.

Vona Gábor tisztában van vele, hogy számos ember csalódott benne, ám lelkiismerete továbbra is makulátlan. Elfogadta a kritikákat, de arra ösztönözte a kétkedőket, hogy próbálják megérteni a mögöttes motivációit – talán ez segíthet abban, hogy más szemszögből tekintsenek rá.

A megbocsátás a magyar politikai életben kulcsfontosságú tényezőként jelenik meg. Szerinte az első lépés nem csupán a megbocsátás aktusa, hanem sokkal inkább az a képesség, hogy belehelyezkedjünk a másik ember érzéseibe. Ez akkor is fontos, ha a másik fél eltérő háttérrel rendelkezik, különböző gondolatokkal táplálkozik, mégis hasonló sérelmeket cipel magával. Amikor ez a felismerés megtörténik, a megbocsátás folyamata szinte automatikusan elindul.

A valódi probléma ott kezdődik, amikor már nem törekszünk arra, hogy megértsük egymást. Ilyen körülmények között, hiába állunk a magyar kultúra és a nagyszerű értékek büszke örököseiként, végül csak egy összesereglett csoporttá válunk, nem pedig egy egységes nemzetté.

- tette hozzá.

Az ellenzéki politikus véleménye szerint a magyar társadalom tele van fájdalmakkal, generációs traumákkal és belső feszültségekkel, amelyeket sokan a másik ember iránti gyűlölet formájában próbálnak kifejezni.

A politika sajnos mind a kormány, mind az ellenzék esetében erre a dinamikára épít. Ahhoz, hogy képesek legyünk megbocsátani egymásnak, elengedhetetlen, hogy megpróbáljuk megérteni a másik ember érzéseit. Függetlenül attól, hogy különböző indítékokkal és eltérő nézőpontokból közelítünk a helyzethez, mindannyian hasonló kihívásokkal nézünk szembe.

- fejezte be érvelését Vona Gábor.