Két magyar alpinista olyan kihívást vállalt, amelyet sokan még a nyári hónapokban sem tudnak teljesíteni: egy rendkívül nehéz csúcsot hódítottak meg.
Kocsis Dávid és Nagy Marci forradalmi lépést tett a magyar hegymászás történetében: ők az elsők, akik télen megmászták a Shkhara déli falát. Eddig csupán egyetlen párosnak sikerült ilyen extrém kihívást teljesítenie a világon. A két bátor alpinista elképesztő körülmények között, lavinaveszély és -26 fokos hideg mellett küzdötte fel magát a hegy csúcsához, egy teljesen új, eddig ismeretlen útvonalon. Bár a főcsúcsot nem tudták elérni, a fal megmászásával így is maradandó nyomot hagytak az alpinizmus világában.
Kocsis Dávid és Nagy Marci alpinista hegymászó párosa figyelemre méltó magyar sportsikert könyvelhetett el: ők az első magyarok, akik télen meghódították a grúziai Shkhara déli falát. Ezzel a teljesítménnyel a világ második olyan csapatává váltak, amely ebben az évszakban sikeresen feljutott erre a lenyűgöző kaukázusi hegycsúcsra. A hírt Pintér László osztotta meg a "Hóhatár - a Mozgásvilág hegymászó hírei" Facebook-csoportban, méltatva a fiúk bátor teljesítményét és kitartását.
Az 5193 méter magas Shkhara Grúzia legmagasabb csúcsa, amelynek déli fala különösen veszélyes és technikailag rendkívül nehéz mászást kíván.
A Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott eddig kétszer is megpróbálta megmászni a falat télen, de mindkét kísérlet végül kudarcba fulladt. Kocsis Dávid, aki mindkét expedícióban részt vett, a tavalyi nehézségek ellenére is szilárdan bízott abban, hogy most végre sikerrel járhatnak. Idén, a válogatott keretein kívül, Nagy Marcival indultak neki a kihívásnak, és ezúttal valóban diadalt arattak. Bár a főcsúcsot nem tudták elérni, mivel az túl nagy kockázatot jelentett, a déli falat teljes hosszában sikerült megmászniuk.
A mászók február 23-án érkeztek meg a nyári alaptábor házaihoz, ahol az első éjszakájukat -17 fokos hidegben töltötték. Az előrehaladás rendkívül kihívásokkal teli volt: a mély hó miatt többször is kénytelenek voltak visszatérni ugyanarra a szakaszra, hogy áttörjék a nehezen járható havas területet.
Február 26-án a völgy legvégén található házakig jutottak, ahol a helyi ismerősük, Nagy Csaba segítségével még matracokon pihenhettek meg. Másnap reggel, hajnali négy órás gyaloglással elérték a fal alatti táborhelyüket. A beszállás magasságát 3400 méterre becsülték, míg a jégfolyosó végét 4538 méteren határozták meg. Február 28-án pedig megkezdődött a tényleges mászás.
Délután 15:30-ra már 4130 méterig jutottak, de a látótávolság 100 méterre csökkent, és a mély hó kimerítette őket. Emiatt úgy döntöttek, hogy egy biztonságos kiszögellésnél tábort építenek, de az éjszaka folyamán lavina temette be őket. Szerencsére ki tudták ásni magukat, és úgy határoztak, hogy nem ereszkednek vissza, hanem inkább megpróbálnak a fal tetejére kijutni, mert az tűnt a legbiztonságosabb opciónak.
Március 1-jén sikerült végre megmászniuk az újonnan felfedezett útvonalat, ám a főcsúcs elérése sajnos lehetetlenné vált. A gleccser instabilitása miatt hatalmas leszakadások és séracok nehezítették a továbbhaladást, így a kockázat vállalhatatlanná vált. A csapat végül úgy határozott, hogy a biztonságuk érdekében másnap visszatérnek a fal alatti táborba. „Bár a hegy csúcsát nem tudták elérni, hiszen az már túlzott kockázatot jelentett, a déli falat sikeresen megmászták. Ezzel ők lettek a második páros a világon, akik télen feljutottak a Shkhara déli falán, ráadásul egy olyan úton, amelyen előtte még senki nem járt” – olvasható az összefoglalóban.
Kocsis Dávid és Nagy Marci nem csupán a magyar hegymászás krónikájába írtak új fejezetet, hanem a nemzetközi alpinista közösségben is jelentős teljesítményt nyújtottak. Most már csak egy dolog számít igazán: hogy biztonságban térjenek vissza.
