Orbán Balázs ellenfele: Az oktatói tevékenységem alatt soha nem irányított semmilyen külső hatás.
Unger Anna a következő gondolatokat osztotta meg: Az oktatói hivatás lényege az, hogy támogassuk a hallgatókat a fejlődésükben, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek vagy milyen nézeteket vallanak. Az egyetem olyan hely, ahol a tudás és a vélemények sokszínűsége találkozik, és ezt az értéket meg kell őriznünk. Kiemelte, hogy a tudományos közéletben elengedhetetlen a nyitottság és a párbeszéd. Az oktatók feladata, hogy ne csak a tudás átadására összpontosítsanak, hanem arra is, hogy a hallgatókban bátorítást és inspirációt nyújtsanak a saját gondolataik kifejezésére. Anna továbbá hangsúlyozta, hogy a kritikának, a véleménynyilvánításnak és a konstruktív párbeszédnek helye van az akadémiai diskurzusban. Az őszinte és tiszteletteljes viták hozzájárulnak ahhoz, hogy mindannyian gazdagodjunk, és hogy a tudományos közösség fejlődhessen. Az oktatóknak tehát nemcsak a tudás átadására, hanem a hallgatók személyes és szakmai fejlődésének elősegítésére is törekedniük kell.
Ebben az esetben az egyetlen világnézeti szempont, amit mérlegelhetek, a tisztesség, és ennek részeként az egyenlő bánásmód. Minden elém kerülő vizsgázó vagy dolgozatbírálatra felkérés esetén két dolgot van csupán jogom mérlegelni. Egyrészt, hogy értek-e az adott témához annyira, hogy meg tudom ítélni a munka szakmai minőségét. Másrészt, hogy van-e olyan rejtett összeférhetetlenség az illető hallgató és köztem, amiről a felkérő kolléga vagy testület nem tud, de nekem kötelességem jelezni. Hogy nem vagyok közeli barátja, más szervezetben harcostársa, bt-kültagja vagy éppen közeli rokona az illetőnek, mely kapcsolat esetleg nem köztudott, de az én objektív értékítéletemnek mégis akadályát képezi. De minden hallgatóval úgy kell eljárnom, mint az előtte vizsgázóval és az utána érkezővel. Nincs jogom világnézet, politikai hovatartozás, pozíciók vagy bármely más szempont mentén különbséget tenni a bánásmódot tekintve. Nem engedhetem meg magamnak, hogy e két szemponton túl továbbiakat érvényesítsek - mert nem hatalmazhatom fel magam arra, hogy bizonyos esetekben más megfontolások mentén járjak el, csak mert a hallgató személye körüli helyzet egyesek szerint ezt morálisan megkövetelné. Ha egyszer megteszem, bármikor megtehetem. Holnap, holnapután, akármikor, akárkivel szemben, saját kizárólagos, minden külső normát, kontrollt figyelmen kívül hagyó szempontjaim mentén. Ezt hívjuk önkénynek.
Unger arról is ír, hogy az elmúlt hetekben is többször szembesült azzal, hogy "sok kolléga számára ez nem magától értetődő". "Kellemetlenkedő kommentek, gúnyos e-mailek, fejelfordítások és nem-köszönések kísérték a tavaszt, majd az elmúlt heteket. Túlélem, semmi gond, ennél többet is ki lehet bírni, a közéleti és akadémiai közegekben edződve idővel ütésállóvá válik az ember." - tette hozzá.
Az a meggyőződése, hogy senkinek sincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot mint egységet, a tagjait egyenként, és különösen az opponenseket céltáblaként kezelje. Szakmai véleményük kapcsán politikai nyomásgyakorlást, félelmet sugalló szándékot sejtetni, valamint kétségbe vonni az objektivitásukat, emberi értékeiket és szakmai integritásukat – mindez elfogadhatatlan.
Unger szerint mindazok, akik szerint etikai problémák merültek fel a doktori eljárás kapcsán, megtehették volna, hogy etikai problémáikat az egyetem erre illetékes testületei elé tárják, hogy az egyetem közössége ezt meg tudja vitatni. Megtehették volna azt is, hogy amennyiben a jelölttel szemben etikai problémáik merülnek fel, ezt etikai eljárás keretében tisztázzák. Megtehették volna azt is, hogy ha szerintük ebben a helyzetben lehetetlen objektív döntést hozni, lemondanak doktori tanácsi tagságukról - hiszen ők maguk is azt állították, hogy nem tudnak politikailag elfogulatlan, objektív döntést hozni a doktori eljárásról. "Egy dolgot nem tehettek volna meg, egy dologhoz nem volt joguk: a nyilvánosságban megkérdőjelezni a bírálóbizottság és tagjai integritását. Azt sugalmazni, hogy az opponensek és a bizottság majd félelemből fog véleményt írni, kérdezni, döntést hozni." - írja.
A tanári pályafutásom során soha nem éreztem, hogy a hatalom bármilyen formája befolyásolhatná a döntéseimet. Jelenleg is így van ez. Amikor egy dolgozatot értékelek, kizárólag tudományos alapelvek vezérelnek. Ez az egyetem érdeke, és csakis ez. Azok, akik azt mondják, hogy a véleményemet az egyetem érdekeihez igazítom, valójában helyesen látják a helyzetet. Az egyetem valódi érdeke a tisztességes, tudományosan megalapozott, valamint világnézeti vagy politikai szempontoktól mentes értékelés. Ezt a gyakorlatot most is követem.
- írja Unger, akinek a teljes írását itt találhatod.
Orbán Balázs kedden sikeresen megvédte doktori értekezését, amelyet plágiumvádak öveztek. Az opponensek és a bírálóbizottság azonban nem találták megalapozottnak ezeket a vádakat. A bizottság véleménye szerint elfogadható, hogy a dolgozat egy része korábban egy közös tanulmányban szerepelt, és bár ez nem a megszokott gyakorlat, az is indokolt, hogy nem hivatkozott rá, csupán az irodalomjegyzékben feltüntették. Emellett a dolgozatot színvonalasnak és relevánsnak értékelték.
Az opponensek véleménye alapján Unger Anna megjegyezte, hogy a dolgozat mind formai, mind tartalmi szempontból kielégítő, releváns és jó minőségű. A plágiumellenőrző szoftver nem észlelt semmiféle plágiumot, és a szerző a műhelyvitán elhangzott észrevételekkel gazdagította a munkáját. Ennek fényében, ha a jelölt minden további követelménynek eleget tesz, a disszertáció alkalmas a védésre és a fokozatszerzésre. Főbb kritikája az volt, hogy Orbán nem elemezte az EU Tanácsának szerepét a szabad mandátum szempontjából.
