Lehet, hogy Orbán Viktor is megérzi a csirkemell okozta fejtöréseket?

A kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja az árrésstopot, ám ennek következtében már egyes, a szabályozás alá tartozó élelmiszerek ára is egyre gyorsabban emelkedik.

Péntek különös eseménnyel indult, amikor Orbán Viktor a Harcosok Klubja csoportjában egy határozott hangú bejegyzésben bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja az árrésstopot. A bejelentés részletei még nem kerültek nyilvánosságra, de várhatóan a hétfői Kormányinfón minden információ napvilágot lát majd.

Az érintett élelmiszerek köre továbbra is változatlan maradt, összesen 30 termékről van szó, amelyek között megtalálható a csirkemell, az étolaj, a tej és a tojás. A kereskedők által alkalmazható árrést 10 százalékban maximalizálták e termékek esetében. Ezen körülmények tükrében érdeklődéssel vizsgáltuk, hogyan alakultak az árak a legkeresettebb termékeknél, és milyen okok állhattak a kormányzati intézkedések meghosszabbítása mögött.

Laptársunk, a Klasszis Média égisze alatt megjelenő Privátbankár évek óta folytat egy különleges kutatást, mely a fogyasztói kosár árainak alakulását vizsgálja. Ez a Privátbankár Árkosár-felmérés az Auchan, a Tesco és a Spar boltjaiban gyűjtött adatokat elemzi. A legfrissebb, augusztus elején készült jelentés alapján a három nagyáruházban kollégáink hat olyan terméknél tapasztaltak 10%-ot meghaladó árcsökkenést az elmúlt év során, amelyek árrésstop alatt állnak. A csökkenő árak listáján szerepelnek: tejföl (-40,6%), párizsi (-35,2%), liszt (-23,9%), sajt (-14,8%), margarin (-12,6%), joghurt (-10%) és kenyér (-16,4%).

A laptársunk által készített felmérés világosan rávilágít arra, hogy a kiemelt termékek esetében hol tapasztalhatóak a legjelentősebb árcsökkenések. De mi a helyzet az egyéb élelmiszerek árával? Érdemes lenne ezt is megvizsgálni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatbázisban figyelemre méltó jelenség mutatkozik: a "baromfihorror". A csirke- és pulykamellfilé árának emelkedése, amely a korábban bevezetett árstop ellenére is folytatódott, különösen szembetűnő a tavalyi és az idei július közötti időszakban. A kormányzati intézkedések nem tudták megfékezni a drágulást, sőt, a csirkemell ára az utóbbi hónapokban újra jelentős emelkedésnek indult, amit grafikonunk is világosan szemléltet.

A márciusban életbe lépett árrésstop óta a csirkehús ára 7,8%-kal emelkedett, míg a pulykahús árának alakulása júliusra stabil maradt, nem változott az intézkedés kezdetén mért szinthez képest – derül ki a KSH statisztikáiból.

Figyelemre méltó ellentmondás figyelhető meg a baromfihúsok árának növekedése és a vaj árában bekövetkezett változások között. A vaj esetében úgy tűnik, hogy a kormányzati intézkedések hatékonyan fékezték meg az áremelkedést, hiszen a korábban folyamatosan emelkedő árszint márciusban hirtelen megállt.

A március óta a magyar boltok polcain a vaj ára 21%-kal mérséklődött a KSH statisztikái szerint. Emellett laptársunk arról is beszámolt, hogy a margarin ára hasonló mértékben csökkent.

A szakmai szervezetek határozottan ellenezik az intézkedés meghosszabbítását. Az Országos Kereskedelmi Szövetség pénteken kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kiskereskedelmi árrésstop kezdeti inflációcsökkentő hatása fokozatosan mérséklődik, míg a negatív következmények egyre inkább érezhetők. A szervezet szerint,

A lakosság tagjai az egyszeri élelmiszerár-csökkenés óta is élesen tapasztalják az élelmiszerek folyamatos drágulását. A megkérdezettek körében 75 százaléknyian észlelnek jelentős áremelkedést, és ugyanezen arányban vélik úgy, hogy a gazdaságpolitika a fő felelős ezért a helyzetért.

A felelősök keresése nélkül egyértelmű, hogy az elmúlt hónapokban az árrésstop alá esett termékek ára gyakorlatilag stabilizálódott, hiszen például a vaj ára is ennek a hatására nem csökkent tovább. Ha a kormány eltörölné ezt az intézkedést, akkor fennáll a veszélye, hogy az érintett 30 termék ára hirtelen, drámai mértékben emelkedne. Úgy tűnik, hogy ezt a nehéz helyzetet egyelőre el szeretnék kerülni, hiszen a 7,8 százalékos drágulást a csirkemell esetében még el tudják viselni a fogyasztók, de ha ez az arány megduplázódna, az már komolyabb elégedetlenséget okozna a lakosság körében.