Orbán Viktor jelentős kockázatot vállalt, és most elengedhetetlen, hogy a diplomáciai tehetségeit kamatoztassa.
![](/images/content/8522156194/05677d7ab2726b2017efc6ab505de8ff.jpg)
Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy Kína és Oroszország megelőzze, miközben Donald Trump látja, milyen gyenge Európa, és Grönland ügyével arra kényszeríti a kontinenst: nézzen szembe a saját tehetetlenségével. Az amerikai konzervatív újságírót, Rod Drehert kérdeztük, aki barátja az új amerikai alelnöknek, illetve támogatója az Orbán-kormánynak, amelynek Kína felé nyitó külpolitikája szerinte még szembekerülhet Donald Trump politikájával, és ezért ennek kezelésére Orbán Viktor személyes diplomáciai képességeire lehet szükség. Lapunknak azt is kifejtette, noha a Biden-éra woke-politikáját leváltották, a woke elleni harc még egyáltalán nem ért véget.
A konzervatív amerikai író, újságíró, Rod Dreher egy ideje már Magyarországon él. Könyvei magyarul is megjelentek (Szent Benedek válaszútján, Hazugság nélkül élni), és ezek korábban Orbán Viktor íróasztalán is felbukkantak. A szimpátia kölcsönös, Dreher támogatója az Orbán-kormánynak, rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben és a kormányzati kötődésű Danube Institute Network Projektjének a vezetője. Vagyis az amerikai újságírónak szerepe van a konzervatív magyar-amerikai kapcsolatok erősítésében.
Még az amerikai választások előtt a Politicónak volt egy hosszú cikke arról, hogy kik azok az értelmiségiek, gondolkodók, akik hatottak Donald Trump alelnökjelöltjének, James David Vance ohiói republikánus szenátornak, azaz J. D. Vance-nek a világképére.
A Politico a kiemelt személyek között említi Drehert is, aki kulcsszerepet játszott Vance politikai pályafutásának elindításában azzal, hogy interjút készített vele a The American Conservative számára a Hillbilly Elegy című memoárja kapcsán. Vance könyve 2020-ban a GABO Kiadó révén magyarul is megjelent Vidéki ballada - Az amerikai álomról címmel, és a történetből Ron Howard rendezésében filmadaptáció is készült.
Magyarország és a Donald Trump - J. D. Vance-páros erős barátok és szövetségesek lesznek
- jelentette ki Dreher tavaly júliusban az Indexnek. Vance - akit a konzervatív újságíró a barátjának nevezett - most már hivatalosan is az Egyesült Államok alelnöke. Dreher nemrégiben tért vissza Budapestre, Donald Trump beiktatására ugyanis hazautazott az Egyesült Államokba.
Az Indexnek nyilatkozva Dreher kifejezte, hogy a beiktatás pillanatában hatalmas megkönnyebbülést érzett, mivel úgy véli, a Biden-kormányzat woke-politikájának korszaka végre lezárult. Azt állította, hogy Trump eddigi intézkedései a második hivatalba lépése óta kiemelkedőek. Kiemelte például a DEI (Diversity, Equity, Inclusion) programok leépítését, amely során az amerikai kormányzati szervek "sokszínűségért felelős" osztályait megszüntették, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kitoloncolási folyamatok elindítását.
Egy közösségi média videóban látható, ahogy egy haiti bűnözőt szövetségi ügynökök fogtak el. A férfi hangosan kiáltotta: "Biden forever!" Erre Dreher így reagált: "Sajnálom, haver, de ez nem így működik, vissza kell térned a helyedre. Úgy tűnik, a józan ész végre újra jelen van Amerikában."
Az amerikai újságíró lapunknak elmondta, hogy számára óriási örömöt jelentett, amikor személyesen jelen lehetett barátja, J. D. Vance alelnöki beiktatásán.
2016 óta ismerem őt, és már az első pillanattól kezdve egy kivételes ember benyomását keltette. Tisztesség, jóság és rendkívüli intelligencia jellemzi. Munkásosztálybeli környezetből nőtt fel, de elérte, hogy a Yale-i jogi karon tanulhasson, amely a világ egyik legelismertebb intézménye. Képes megérteni az amerikai élet különböző aspektusait, és úgy vélem, hogy a Yale-en szerzett tudását az emberek javára fogja fordítani. Ha minden jól megy, talán a következő négy év során megalapozza a jövőbeni nyolc évnyi Vance-elnökséget!
„Kérlek, add hozzá a saját stílusod, és tedd különlegessé a szöveget!” - mondta lelkesedéssel az amerikai újságíró.
A techmilliárdos, Elon Musk karlendítése itthon is nagy visszhangot kapott, Dreher szerint azonban szó sincs náci karlendítésről.
"Egyszerűen csak integetett a tömegnek, ugyanúgy, ahogyan sok politikus - például Emmanuel Macron vagy Tim Walz, a tavalyi demokrata alelnökjelölt - szokott. Az, hogy Musk valamiféle náci lenne, csak tipikus hamis látszatkeltés a liberális média részéről. Amikor Orbán Viktor kritikát fogalmazott meg Soros Györgyről, a média rögtön antiszemitának bélyegezte. Most is ilyesmi történik. Az európai uralkodó osztály fél Musktól, részben azért, mert az X-platformon keresztül rámutat a hibáikra. Például Nagy-Britanniában most ismét forró téma a nemierőszak-bandák ügye, nagyrészt azért, mert Elon Musk tweetelt róla. A brit elit, beleértve a médiát is, mindent megtett, hogy elnyomja az igazságot, és elfojtsa a brit nép jogos felháborodását. Musk az igazság oldalára állt, ezzel pedig leleplezte a brit elit romlottságát. Nem csoda, hogy Brüsszel elhallgattatná!" - vélekedett az amerikai újságíró, majd kifejtette, hogy a francia értelmiségi, Renaud Camus korábban Hitler "második karrierjéről" értekezett, rávilágítva: az európai elitkörök hogyan bélyegzik meg "nácinak" a liberális politikát megkérdőjelezőket.
"A magyar embereknek érdemes tudomásul venniük, hogy hazájukat rendszeresen 'fasisztaként' emlegetik az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában. Ennek ellenére nem szükséges a Fidesz-kormányt támogatni ahhoz, hogy belássuk, ez egy abszurd és rosszindulatú állítás. Hasonló helyzet zajlik most Muskkal is" - fogalmazott Dreher.
Az újságírót kérdeztük meg, hogy mit gondol arról, hogy Elon Musk nemcsak az Egyesült Államokban, hanem más országok politikai dinamikáját is szeretné befolyásolni. Dreher úgy véli, hogy teljesen érthető, ha valaki aggódik egy külföldi milliárdos politikai hatása miatt. "Azonban azok, akik most Musk ellen emelik fel a szavukat, korábban sosem reagáltak, amikor Soros György beavatkozott az európai politikai színtérbe. Ennek az az oka, hogy ezek a baloldali hangok Soros támogatásával bírnak" - tette hozzá az újságíró.
A technológiai oligarchák és a Trump-elnökség kapcsolatának tükrében feltett kérdésünkre reagálva, az interjúalany elismerte, hogy valóban aggasztó lehet, ha ezeknek a szereplőknek túl nagy hatalmuk alakul ki az állam működésében. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem is olyan régen ezek a techóriások teljes mértékben a Demokrata Párt mögött álltak. Dreher hangsúlyozta, hogy a média nem tette szóvá, amikor ezek az oligarchák jelentős befolyást gyakoroltak, hiszen akkor éppen progresszív ügyeket és prioritásokat támogattak.
Marc Andreessen, a techipar prominens alakja, nemrégiben egy izgalmas beszélgetést folytatott Joe Rogan podcastjában, ahol a Szilícium-völgy vezetőinek politikai elfordulásáról osztotta meg gondolatait. Andreessen rávilágított, hogy a Biden-adminisztráció diktatórikus módon közelítette meg az iparági szereplőket, cenzúrázási utasításokat adva nekik, és egyre nagyobb kontrollt kívánva a működésük felett. A woke-ideológia, amely Biden politikájának középpontjában állt, súlyosan érintette az üzleti tevékenységüket is. Ezek a tényezők logikus módon vezettek ahhoz, hogy sokan Trump oldalára álljanak.
Összességében Dreher számára aggasztó, ha bármely üzletember vagy milliárdos jelentős befolyással bír a politikai döntéshozókra. Különösen a techmilliárdosok esetében van ez így, hiszen az információ felett gyakorolt hatalmuk kulcsszerepet játszik a demokrácia működésében. Ezt a jelenséget folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Például Trump esetében megfigyelhető, hogy támogatja a TikTokot, noha a Kongresszus már szavazott a platform betiltásáról, mivel komoly aggodalmak merültek fel a Kínai Kommunista Párt kémkedési tevékenységeivel kapcsolatban. Trump alapvetően kritikusan viszonyul Kínához, de úgy tűnik, hogy a TikTok iránti kedvező hozzáállása a techipar iránti elkötelezettségéből fakad, ami kellőképpen aggasztó. Konzervatívként fontos, hogy elkerüljük azokat a csapdákat, amelyeket a liberálisok már elkövettek, akik korábban nem fordítottak figyelmet a technológiai oligarchák társadalmi szerepére, amíg azok támogatták politikai céljaikat.
A magyar médiában is nagy port kavart a hír, miszerint Donald Trump rendeletben tiltotta meg a transznemű emberek hadseregben való szolgálatát. Ezt a lépést egyébként már 2017-ben, elnöksége első időszakában is megtette. Trump egyik fő ígérete az volt, hogy fellép a "woke-kultúrával" szemben (itt bővebben írtunk a woke jelenségről), és bár Rod Dreher véleménye szerint a Biden-kormányzat woke-politikáját sikerült leváltani, a küzdelem korántsem zárult le.
Ne feledjük, hogy a woke jelenség az amerikai elit de facto vallásává vált. Az elmúlt évtized folyamán szinte minden amerikai intézményen végigvonult, mint egy megállíthatatlan áradat. A woke hívei nem csupán abban hisznek, hogy ellenfeleik tévednek; számukra mi, akik másként gondolkodunk, egyenesen gonoszak vagyunk. Ez a jelenség nem csupán ideológiai nézeteltérés, hanem egyfajta vallásháború, amely egy egész generációnyi amerikai diáknak adott ideológiai kiképzést. A helyzet nem fog gyorsan rendeződni; ezt a káros gondolkodásmódot nem lehet egyszerűen elnöki rendeletekkel megfékezni. A harc hosszú és küzdelmes lesz, de az anti-woke érzület egyre népszerűbb Trump Amerikájában.
- hangoztatta a konzervatív újságíró.
Lapunk számára emlékezetes volt, amikor a múlt héten egy elismert liberális fekete sportkommentátor az amerikai televízió képernyőjén részletesen elemezte Trump győzelmét.
Azt mondta, hogy az amerikai társadalom már belefáradt abba, hogy a Demokrata Párt a transzneműek jogait helyezi a középpontba, miközben az emberek mindennapi, gyakorlati igényei háttérbe szorulnak. A woke ideológia egyfajta őrület, és úgy tűnik, az emberek kezdik levetkőzni a félelmüket attól, hogy "rasszistának" vagy "bigottnak" bélyegezzék őket, ha szembeszállnak ezzel a tendenciával. Ezért pedig köszönet illeti Donald Trumpot.
Dreher rávilágított arra, hogy az amerikai társadalom megosztottsága új dimenziókat öltött, hiszen Trump váratlanul jelentős támogatottságot nyert a kisebbségi csoportok körében, akik hagyományosan a demokraták mellett teszik le a voksukat.
Az amerikai politikai táj egyre inkább a populizmus irányába tolódik. Trump nem a klasszikus Reagan-Bush vonalat képviseli; a Reagan-Bush korszak republikánus elitjének sok tagja már a demokraták oldalán található. A politikai színtér egyre nacionalistábbá és populistábbá válik, ahol az intézményi elit az egyik oldalon, míg a társadalom tömegei a másikon állnak. Persze, a törésvonal nem ennyire egyszerű, hiszen a technológiai nagyvállalkozók például nem igazán populisták. A közvélemény-kutatások már több mint két évtizede azt jelzik, hogy az amerikai lakosság többsége szeretné korlátozni az illegális bevándorlást, nem csupán a konzervatívok, hanem minden amerikai. A szakszervezeti munkások, akik általában a demokratákra szavaznak, jól tudják, hogy a tömeges bevándorlás hátrányosan érinti a béreiket. Ennek ellenére nem történt érdemi lépés. Amikor a republikánusok voltak hatalmon, semmit sem tettek, mivel a nagyvállalatok számára az olcsó munkaerő volt a prioritás. A demokraták uralma alatt pedig a multikulturalizmus iránti vonzalom és a potenciális jövőbeli szavazók, azaz a migránsok millióinak vonzása volt a fő szempont. Végül Donald Trump került hatalomra, aki pontosan azt valósította meg a bevándorlás terén, amit az amerikaiak többsége hosszú ideje szeretett volna, de a washingtoni elit hatalma miatt nem tudtak elérni. Ez alapvető változást jelent az amerikai hatalmi viszonyokban.
Donald Trump már az elnöki tisztségre való megválasztása után, de még beiktatása előtt kifejezte szándékát, hogy Grönland és a Panama-csatorna iránt érdeklődik. Ezzel a kijelentésével új szintre emelte a nemzetközi politikai diskurzust, amelyről ebben a cikkben alaposan tárgyalunk.
Rod Dreher az Indexnek kifejtette, hogy kezdetben azt gondolta, csupán egy tréfáról van szó, és hogy a jelenség inkább Trump stílusának szokásos nagyzolása.
De most már azt gondolom, hogy komolyan beszélt. Nem tetszik, hogy Trump erőszakosan lépett fel Dánia miniszterelnökével szemben Grönland miatt. De amit itt látunk, az az, hogy jelezni akarja: egy új korszakba léptünk a hatalmi politikában. Imperialista álláspontot fogalmazott meg, mert pontosan tudja, hogy Kína és Oroszország is minél több erőforrásra akarja rátenni a kezét, de ezt nem hagyhatja az Egyesült Államok. Grönland stratégiailag fontos terület lesz, ahogy az Északi-sarkvidék olvad, és a terület ásványkincsekben is gazdag. Mindenki tudja, hogy Dánia nem tudná és nem is akarná megvédeni Grönlandot, ha Oroszország úgy döntene, hogy lerohanja. Trump ezt is tudja. Látja, milyen gyenge Európa, és Grönland ügyével arra kényszeríti Európát, hogy szembenézzen a saját tehetetlenségével. Igen, ez megalázó Dániának és Európának, és bárcsak ne lenne ennyire nyers és agresszív. De Trump egy olyan nyugati vezető, aki ebben az új világban navigál. A hidegháború utáni rend kényelmes világa véget ért
- nyilatkozta az amerikai újságíró.
Arról is szó esett, hogy Trump sürgeti a béketárgyalásokat Ukrajnában, és a legfrissebb értesülések szerint húsvétra szeretné elérni a tűzszünetet. Mint mondta: "Trump célja, hogy a háború mielőbb befejeződjön, de nem hajlandó mindent feladni Oroszország javára."
Dreher véleménye szerint Trump Kínával szemben sokkal határozottabb gazdasági lépéseket fog tenni, mint korábban.
"A kínaiak már régóta úgy vélik, hogy Amerika és a Nyugat egy hosszú hanyatlási szakaszba lépett. Amennyiben Trump képes megfordítani ezt a tendenciát, erős pozícióval léphet fel Kínával szemben. Az egyik legnagyobb kihívás Tajvan kérdése lesz, mivel az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy Tajvan a kínai befolyás alá kerüljön. Trump, aki általában ellenzi a felesleges háborús konfliktusokat, tudatában van annak, hogy Tajvan védelme kulcsfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. Emellett arra is számítok, hogy Trump sokkal határozottabb lépéseket tesz a Kína térnyerésének megakadályozására Latin-Amerikában, ami hagyományosan az Egyesült Államok érdekszférájába tartozik. Trump külpolitikája várhatóan a reálpolitikához való visszatérést jelenti, miközben háttérbe szorítja a liberális internacionalizmust. Az európai kormányokat arra fogja ösztönözni, hogy fokozottabban invesztáljanak saját védelmükbe, ezzel csökkentve Európa Amerika iránti túlzott függőségét. Remélem, hogy Trump figyelme nagyobb mértékben irányul Közép-Európára, erősítve Amerika partnerségét Magyarországgal, Lengyelországgal és a visegrádi országokkal" - fogalmazott Dreher, hozzátéve:
Orbán Viktor nagy kockázatot vállalt azzal, hogy Trump visszatérésére számított, és most úgy gondolom, ez kifizetődik Magyarország számára. Már láttuk, hogy távozott David Pressman, az Egyesült Államok korábbi nagykövete. Ez csak az első a Magyarország számára következő években várható jó dolgok sorában.
Az amerikai újságíró aggodalmát fejezte ki a magyar külpolitika Kína felé történő nyitása kapcsán, amely potenciálisan összetűzéshez vezethet Trump politikai irányvonalával.
Dreher megjegyezte, hogy ennek a helyzetnek a kezeléséhez Orbán egyéni diplomáciai készségeire lesz szükség.
Még korai lenne részletesen elemezni, hogy Trump elnöksége milyen hatással van az Egyesült Államokra, de egy amerikai újságíró szerint máris világosan látszik, hogy Trump az első ciklusából levont tanulságokat jól hasznosítja. Azt figyelte meg, hogy ha nem harcol keményen a rendszert fenyegető kihívásokkal szemben, akkor az próbálja legyőzni őt. Ezért úgy tűnik, hogy most már nem riad vissza a direkt támadásoktól, és elkerüli a kompromisszumokat és a habozást.
Az amerikai lakosság eddig kedvezően értékeli Trump tevékenységét. A CNN legfrissebb felmérése alapján széles támogatottságot élvez a polgárok körében. Az emberek elégedettek azzal, amit tapasztalnak – fogalmazott Rod Dreher. Hozzátette: "A washingtoni kormányzás eddigi tehetetlensége végre véget ér, és a józan ész ismét teret nyer a politikai életben, ami kedvező fejlemény."