Pleschinger arra figyelmeztet, hogy a januári infláció akár 5%-ra is rúghat, és az idei évben nem várható kamatcsökkentés.

Pleschinger Gyula, a A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja a Reuters hírügynökségnek adott interjújában részletesen beszélt Magyarország gazdasági kilátásairól, különös tekintettel az inflációra és a kamatpolitikára.
Magyarország átlagos inflációs rátája idén 4,1-4,2 százalékra emelkedett Pleschinger Gyula szerint, akinek a mandátuma hamarosan lejár az MNB-ben. Arra figyelmeztetett, hogy az európai importra esetlegesen kivetett amerikai vámok további felfelé irányuló kockázatot jelenthetnek az áremelkedés tekintetében.
A jegybank a múlt héten változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, amely jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban. A döntést a magasabb infláció és a feltörekvő piacok volatilitása indokolta, amelyek szigorú monetáris kondíciókat tesznek szükségessé.
A januári infláció várhatóan meghaladhatja az 5%-ot, ezt követően azonban fokozatos csökkenésre számíthatunk. Az év végéig viszont valószínű, hogy az infláció csak lassan tér vissza a kívánatos 2-4%-os tűréshatáron belülre.
„Tedd a szöveget egyedivé!” – figyelmeztetett Pleschinger. E szavak mögött az a gondolat rejlik, hogy az árak emelkedése az év jelentős részében túllépheti a jegybank által kitűzött céltartományt.
Pleschinger határozottan kifejezte véleményét a kamatcsökkentés lehetőségéről is.
Jelenleg nem látok arra esélyt, hogy a monetáris tanács az idei évben kamatcsökkentésre lépjen.
„Tedd a szöveget egyedivé!” – kérte Pleschinger, miközben izgatottan várta a válaszokat.
Pleschinger nagyon erős üzenetet küldött a piacnak a kamatpolitikával kapcsolatban - ami egybevág az MNB legutóbbi kommunikációjával -, hiszen az elemzők úgy gondolják, hogy az MNB az idei évben tovább csökkentheti a kamatokat. Ugyanakkor a banki közgazdászok és a kutatóintézetek elemzői alacsonyabb inflációs pályával is számolnak, mint amiről Pleschinger beszélt, így a jegybanki cél (és célsáv) felett megragadó inflációval teljesen konzisztens a kamatvágások elmaradása.
Véleménye szerint az óvatosság azért is indokolt, mert a lengyel központi bank, amely erősebb hitelminősítéssel és jobb kockázatértékeléssel rendelkezik, szintén kizárta az enyhítést a közeljövőben.
Kitért a márciusi vezetőváltásra is, amikor Varga Mihály veszi át a jegybanki elnöki pozícióját. Pleschinger szerint Varga csapata, beleértve Banai Péter Benőt, a pénzügyminisztériumi államtitkárt, és Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ volt vezetőjét, erős garanciát jelent a bank szakmai irányítására.
Kiemelte a körültekintő megközelítés lényegét a monetáris politikában: véleménye szerint a Monetáris Tanács rendkívüli óvatossággal és alapos mérlegeléssel kellene viszonyuljon a kamatcsökkentés kérdéséhez. Egy meggondolatlan döntés súlyosan károsíthatja a hitelességet - tette hozzá.
Forrás: Reuters