Putyin éppen azon munkálkodik, hogy Oroszországban egy digitális gulág rendszer alakuljon ki.

A WhatsApp jövője kérdésessé válik, hiszen az orosz hatóságok a Max néven ismert kémalkalmazást terjesztenék el az összes digitális eszközön, amelyet Oroszországban forgalmaznak. Moszkva alattomos stratégiát követ, amikor keleti uniós tagállamok felé nyújtja ki befolyását, célja pedig nem más, mint hogy oroszbarát propagandával lássa el a helyi lakosságot. Eközben az Egyesült Államokban a központi bank, a Fed két korábbi vezetője próbálja meggyőzni Trumpot arról, hogy tartózkodjon a kamatpolitikába való beleszólástól, figyelmeztetve a hosszú távú következményekre. Trump vámintézkedései pedig végül az amerikai vásárlók zsebére fognak hatni, amit érdemes figyelembe venni. Ezek a témák és vélemények a globális sajtóban egyre inkább reflektorfénybe kerülnek.

Világszerte gyakran hallani, hogy a közösségi média a dezinformáció és a külföldi propaganda eszköze, azonban Kelet-Európában ez a helyzet másképpen alakul. Magyarországon és Szerbiában a közszolgálati média játszik kulcsszerepet az álhírek és az illiberális ideológiák terjesztésében. Ezt a jelenséget részletesen elemzi Sabina Mihelj és Vaclav Stetka, a brit Loughborough-i Egyetem két neves professzora közös cikkükben.

A két ország médiapiaca nagyrészt a populista erők és az azokhoz kapcsolódó üzleti körök uralma alatt áll, ezért a digitális tér lehetőséget kínál az illiberális hatalommal szembeni ellenállásra. Orbán Viktor szinte teljesen megszerezte a sajtó irányítását, a közszolgálati médiát pedig a hivatalos propaganda eszközévé alakította, kezdve az MTVA-val.

Akik leginkább a világhálón teszik közzé politikai álláspontjukat, azok igen sokszor a demokrácia és a liberális értékek hívei. Ezért nem meglepő, hogy a digitális oldalak e két országban a civil társadalom mozgósításának eszközei lettek. A magyaroknál több véleményvezér is alaposan felerősítette a pedofilügy nyomán kirobbant botrányt. Magyar Péter jelentős mértékben a Partizán-interjúnak köszönheti, hogy berobbant a közéletbe.

A hagyományos sajtó igyekszik minimalizálni a tiltakozások jelentőségét, illetve a hatalmon lévő elit felelősségét, ezzel szemben a közösségi média független hírforrásként funkcionál. De nem lehet kizárni, hogy a két kormány korlátozza a működését, ha úgy dönt, hogy el kell hallgattatni az ellenzéki hangokat.