Különleges áron találtak gazdára a kaposvári festőművész alkotásai, melyek nemcsak a művészet kedvelőinek figyelmét keltették fel, hanem a gyűjtők körében is óriási érdeklődést váltottak ki.
Óvatos visszafogottság és gyenge vásárlókedv jellemezte a Kieselbach galéria őszi aukcióját. A vásáron Vaszary János, kaposvári festőművész Olasz Riviéra (Liguriai tengerparton) című 1937-es festménye kelt el a legmagasabb áron.
A Kieselbach galéria őszi aukcióján több Vaszary János festmény is szerepel, kétségkívül a legmagasabb áron az Olasz Riviéra (Liguriai tengerparton) című alkotás, ami 102 millió forintos leütési áron kelt el. De kalapács alá került a Siófoki kikötő vitorlásokkal című 1925-ban készült mű is, amely a 28-36 millió forintos becsértéktől jócskán lemaradva "mindössze" 26 millió forintért kelt el.
Vaszary János kaposvári születésű festőművész keze munkáját dícséri a Rapallói strand fiákerekkel 1934-ben készült pasztellrajz, valamint a Dunakorzó című 1935-ös munkája. Előbbi 1,4 millió utóbbi 200 ezer forintos kikiáltási áron szerepel a galéria 78-ik őszi aukciójának katalógusában. Egy korábbi 1909-es olajfestmény a Nyári plein-air is várja új gazdáját, potom 4,2 millió forintos kikiálítási áron. Ugyancsak olajjal vitte fel a vászonra a festő a Tenger csodálói című munkáját, amelyet 14 millió forintos kikiálítási áron tett közzé a Kieselbach Galéria.
Munkácsy Mihály monumentális Ecce Homója, amely egykor a népszerű színész, Latabár Kálmán birtokában volt, 260 millió forintos kezdőáron került a Kieselbach aukcióra, de nem akadt licitálója. Az aukció elején viszont Czene Béla Szikrázó fények a Balatonon (Badacsonytomaj) című különleges temperaképe iránt élénk érdeklődés mutatkozott, ahogy azt várták is a szakértők. Az 1942-es alkotás kikiáltási ára 1,4-1,8 millió forint között mozgott, de végül a licitálók versenyezve, több mint négyszeresen, 4,4 millió forintért (plusz jutalék) talált új gazdára. Ezzel szemben Egry József 1929-es Balaton (Ember és vitorlás) című festménye sajnos a becsértékénél jóval alacsonyabb, mindössze 15 millió forintos áron kelt el.
Vaszary János, a somogyi lélek nagykövete, Kaposvár szívéből Párizs varázslatos világába repítette a helyi szellemiséget.
Kevés olyan somogyi művész van, aki olyan jelentős nyomot hagyott a magyar képzőművészet történetében, mint Vaszary János, a kaposvári születésű festőművész. A 19. és 20. század fordulóján ő lett a modernizmus egyik legkiemelkedőbb hazai alakja. Művészetében a szülőföldje derűs lírai világának és a párizsi nagyváros vibráló energiájának fúziója figyelhető meg – ez a kettősség adta meg Vaszary műveinek különleges és maradandó jellegét. 1867-ben látta meg a napvilágot Kaposváron, ahol gyermekkora a vidéki Magyarország békés légkörében telt. Fiatalon már kiemelkedett rajztehetségével, így nem meglepő, hogy később a fővárosban, majd a müncheni akadémián folytatta művészeti tanulmányait.
Münchenben a klasszikus festészet szigorú szabályait sajátította el, de lelke és szeme már a modern irányzatok titokzatos vonzására érzett. A sorsfordító élmény Párizs szívében érte, ahol a 19. század végének vibráló művészeti közegével találkozott. Az impresszionizmus varázsa, a fények játékának, a mozgás dinamikájának és a pillanatok megörökítésének mágiája mélyen befolyásolta művészi látásmódját. Hazatérve Vaszary már nem a hagyományos tájképek vagy monumentális portrék világát kereste. Ő a modern városi élet krónikása lett: kávéházi jelenetek, sétáló nőalakok, táncoló párok és strandélmények keltek életre vásznain. Műveiben kifinomult elegancia és játékos szellem keveredik - ugyanakkor ott lappang az elmúlás csendes melankóliája is. Vaszary ecsetje alatt a mindennapi pillanatok művészetté transzformálódtak.
