Különleges csúcstalálkozóra kerül sor, ahol Orbán Viktor várhatóan az egyik központi figura lesz.
A március 6-án esedékes rendkívüli EU-csúcs középpontjában az európai védelem és Ukrajna jövője áll. António Costa, a csúcs összehívója, arra törekszik, hogy a tagállamok vezetői meghatározzák azokat az első konkrét lépéseket, amelyek révén közösen, rövid távon növelhetik védelmi kiadásaikat, valamint folytathatják Ukrajna támogatását. A várakozások szerint a csúcs elhúzódhat, mivel Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök is vétóval fenyegetőztek Ukrajna ügyében.
Március 6-án Brüsszelben rendkívüli EU-csúcsot tartanak, ahol az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Ukrajna helyzetéről és az európai védelem jövőjéről fognak tárgyalni. António Costa, az Európai Tanács elnöke, a portugál politikai vezető, azért hívta össze a kontinens vezetőit, mert az elmúlt hónapban Donald Trump által irányított új amerikai kormány többször is kijelentette, hogy az ukrajnai béketárgyalások során Európa nem kap helyet az asztalnál.
Azóta informális találkozók keretében kétszer is tárgyalt több európai ország vezetője a témáról: Emannuel Macron francia elnök még február 17-én tíz európai vezetőt, Mark Rutte NATO-főtitkárt, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság és António Costát, az Európai Tanács elnökét hívta Párizsba, majd pedig az első amerikai-orosz találkozót követően Keir Starmer brit miniszterelnök rendezett egyet még március 2-án, ahol bejelentették a Tettrekészek Koalícióját (the Coalition of Willing).
A meghívottak névsorát több tagállam is bírálta: a Cseh Köztársaság és Románia hangot adtak elégedetlenségüknek amiatt, hogy a válságtalálkozóra – amelyet a francia elnöki hivatal informális eseményként aposztrofált – nem kaptak meghívót. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy az európai védelem jövőjéről az EU 27 tagállamának vezetőinek kellene egyeztetniük.
Ráadásul a csúcs azóta amiatt is fontosabbá vált, mivel Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között megromlott a kapcsolat, Trump pedig fel is függesztette a Kijevnek szánt amerikai katonai és pénzügyi támogatásokat és a hírszerzési együttműködést is.
A csúcs fő fókuszában egyértelműen Ukrajna áll, amely már negyedik éve harcol a honvédő háborújában. A rendezvény célja, hogy további európai támogatást nyújtson a küzdő országnak, különösen annak fényében, hogy Donald Trump Amerikája nem tűnik elkötelezettnek Kijev mellett. Emellett a tagállamok vezetői arról is tárgyalnak, hogyan tudna az Európai Unió aktívan részt venni a közelgő béketárgyalásokban, mivel jelenleg az Egyesült Államok és Oroszország is ellenáll az EU bevonásának.
António Costa Európai Tanács-elnök a tagállamoknak kiküldött meghívólevelében az elmúlt szűk egy hónap alatti eseményeket úgy fogalmazta meg,
Ukrajna helyzete új irányt vesz, és úgy tűnik, hogy egy átfogó, igazságos és tartós béke lehetősége előtt állunk. Ezért elengedhetetlen, hogy aktív párbeszédet folytassunk arról, hogyan támogathatjuk Ukrajnát a jövőben, és milyen alapelveket kell szem előtt tartanunk a folyamat során.
Az Európai Tanács elnöke a következő lépésként a tagállamok vezetőivel folytatott megbeszélések során szeretné tisztázni a további támogatások mértékét, valamint az Ukrajnának kínált potenciális európai biztonsági garanciákat. Emellett a tervezett szankciókról és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatáról is tárgyalnak, mely szerint idén legalább 1,5 millió darab tüzérségi és légvédelmi lőszert, továbbá rakétákat kívánnak átadni Ukrajnának.
Egyrészt több tagállam is korainak tartja, hogy az európai biztonsági garanciákról tárgyaljanak: míg Macron ezt már többször is felvetette, addig például Donald Tusk lengyel miniszterelnök, vagy Olaf Scholz leköszönő német kancellár korainak tartotta - igaz, Friedrich Merz érkezésével valószínűleg változik a német kormány álláspontja.
Elképzelhető, hogy a felek nem tudnak közös nevezőre jutni ebben a kérdésben. Orbán Viktor a neki írt levelében kifejezetten kérte António Costát, hogy ne fogadjanak el semmilyen írásbeli következtetést Ukrajnáról. Az álláspontja szerint a tagállamok között túl nagy a megosztottság, és javasolta, hogy inkább Oroszországgal folytassanak közvetlen tárgyalásokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt az Egyesült Államok tette.
Ráadásul elképzelhető, hogy ezzel nem ő az egyetlen: szlovák kollégája, Robert Fico is kifejezte aggodalmát a közelmúltban, miszerint ez megnehezítheti az EU-csúcs végső megállapításait. Fico azonban nem a teljes Ukrajnáról szóló végkövetkeztetés eltörlésére törekszik, hanem arra, hogy az EU egységesen szólítsa fel Kijevet a gáztranzit folytatására, amely Ukrajnán keresztül történik. A szlovák kormányfő véleménye szerint nem szükséges, hogy a gáz orosz forrásból származzon; az azeri gáz is megfelelő alternatíva lehet.
Valószínű, hogy a felmerült vétó ügyében Emmanuel Macron francia elnök Párizsba hívta a magyar miniszterelnököt a közelgő csúcs előtt. A célja az lehetett, hogy meggyőzze Orbánt arról, ne akadályozza a csúcs leglényegesebb témájáról szóló kompromisszumos javaslatot, és ne vétózza meg a következő Oroszország ellen irányuló szankciók meghosszabbítását sem.
Egy olyan platformot terveznek, amely önkéntes alapon fogadja azokat az országokat, akik készségesen támogatnák Ukrajnát pénzügyi és katonai eszközökkel. Ezzel a kezdeményezéssel a gyakran vétók miatt lelassult és működésképtelen uniós döntéshozatalt egy rugalmasabb, kormányközi együttműködési formára szeretnék cserélni. Az új keretbe nem csupán az EU-tagállamokat invitálják, hanem olyan országokat is, mint az Egyesült Királyság, Norvégia és Törökország.
Emellett Macron várhatóan a csúcstalálkozón ismét előhozza azt a francia javaslatot, amely szerint Ukrajna és Oroszország egy hónapra szóló fegyverszünetet köthetne. Ezzel a lépéssel szeretnék kipróbálni, hogy Putyin valóban komolyan áll-e a lehetséges békekötés mögött.
A csúcsértekezletre Costa Zelenszkijt is meghívta, de az ukrán elnök online fog részt venni, nem pedig a tervezett munkaebéden, ahogyan azt az Európai Tanács elnöke eredetileg elképzelte.
A mostani csúcs másik témáját az európai védelem adja, ami lényegében a február 3-i nem hivatalos, kihelyezett ülés folytatása, azonban ezúttal formális keretek között.
Akkor a tagállamok védelmi képességeinek növeléséről folytattak eszmecserét, ezúttal pedig írásbeli konklúzióban határoznák meg a kijelölt célokat és első, rövid távra szóló döntéseket.
Ahogyan Costa a meghívólevelében kifejti, a cél az, hogy...
Európa célja, hogy fokozza szuverenitását és cselekvési képességét, miközben hatékonyabb eszközökkel ruházza fel magát a közvetlen és jövőbeli biztonsági kihívások kezelésére.
Valószínű, hogy a közeljövőben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által a héten bemutatott ReArm Europe elnevezésű javaslatcsomag felmerül a diskurzusokban. Ez a kezdeményezés többek között azt célozza, hogy megkönnyítse a tagállamok számára a védelmi kiadások növelését, erősítse a közös fegyverbeszerzések lehetőségét, valamint lehetőséget teremtsen a magántőke bevonására a védelmi ipari innovációk támogatásába.
A csúcstalálkozón várhatóan lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevő állam- és kormányfők hozzájáruljanak az európai védelem és védelmi ipar jövőjéről szóló fehér könyv tartalmához, amelynek megjelenését von der Leyen korábban az új ciklusának első száz napjára ígérte, de végül március 19-re halasztották.
Ezenkívül a tagállamok vezetői megpróbálhatnak fentebbi, politikai szinten meggyorsítani a tavaly márciusban bemutatott, az európai hadi ipari kapacitás növelését célzó Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIP) és az ezt megvalósítani kívánt programot, az EDIP-et, ami kapcsán a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) még nem sikerült mindenben megegyezni.
Bár a napirendi pontok között nem található meg, valószínű, hogy néhány tagállam fel fogja vetni Donald Trump által javasolt vámtarifák emelésének kérdését. Továbbá érdekli őket, hogy az Európai Unió hogyan fog reagálni, ha Trump március 12-én ténylegesen 25 százalékos vámtarifát vezet be az európai acélra és más termékekre.
A csúcs hivatalos kezdete 12 óra 30 perckor várható. Ezt megelőzően több tagállam vezetője rövid nyilatkozatokat tesz a sajtó képviselőinek az Európa épületben, amely a rendezvény helyszíne. A csúcsot végül António Costa és Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója fogja lezárni.
