A kormányra hatalmas nyomás nehezedik, hogy vonzóvá tegye az állampapírokat.

A Prémium Magyar Állampapír-sorozatok 2025-ös kamatfordulóit követően nem csupán pénzügyi, hanem politikai következményekkel is számolni kell, hiszen ez a helyzet tőkekiáramlást indíthat el a Magyar Államkincstárból. Elemzésünk során arra kerestük a választ, hogy a kormányzat miként reagálhat az új kihívásokra, és milyen hozamokat vagy infláció feletti prémiumokat kellene felajánlania az adósságkezelőnek ahhoz, hogy a lakossági állampapír-állomány stabil maradjon. A forintárfolyam szempontjából is kulcsfontosságú, hogy az ÁKK milyen lépéseket tesz az elkövetkező hónapokban.

A következő másfél-két hónap során számunkra a leglényegesebb feladat az állampapír-finanszírozás kérdésének megoldása lesz.

- jelentette ki Nagy Márton a múlt heti sajtótájékoztatóján. A nemzetgazdasági miniszter arra utalt, hogy az idén példátlanul nagy összegek sorsáról dönthetnek a Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) megtakarító lakossági befektetők, akik drámai kamatcsökkenéssel szembesülnek január 20-ától.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ha a lakosság továbbra is szeretné megtartani a megtakarításaikat, fontos, hogy ösztönző intézkedéseket vezessenek be, amelyek biztosítják, hogy a pénz a rendszer keretein belül maradjon. Ezen kívül elárulta, hogy létezik egy akcióterv a PMÁP-ot érintően, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy az inflációkövető papírokból származó tőke elhagyja a hazai bankpiacot és a Magyar Államkincstárt. A terv részleteit azonban nem kívánta nyilvánosságra hozni. "Amennyiben az átcsoportosítás mértéke túllépi a megengedett kereteket, elkerülhetetlenek lesznek kormányzati intézkedések" - figyelmeztetett Nagy, hozzátéve, hogy a minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzmozgásokat.

Hétfőtől valóban új időszámítás kezdődött az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kínálatában éveken át verhetetlennek számító PMÁP esetében. A kockázatmentes hozamot kínáló állampapír az éves infláción felül - sorozattól függően - 0,25 és 1,5 százalékos kamatprémiumot fizet. Ezzel az idei kamatfordulókig összesen évi 17,85 és 19,1 százalék közötti kamatot kínált a befektetőknek a magas inflációval sújtott évek után.

A PMÁP-sorozatok kamatai minden évben a megelőző év inflációs adatai alapján kerülnek megállapításra. A legutóbbi statisztikák szerint a pénzromlás üteme jelentősen mérséklődött, hiszen 2024-re már csak 3,7 százalékos inflációt jegyeztek. Ennek következtében az idei kamatfordulótól kezdve a különböző PMÁP-sorozatok éves kamata 3,95 és 5,2 százalék között mozog. Fontos megjegyezni, hogy a 2025-ös évben még a tavalyi, magasabb kamatok kerülnek kifizetésre, míg 2026-ban a jelenlegi, alacsonyabb kamatok érvényesülnek. Ez az átalakulás azt jelenti, hogy a lakossági államkötvények közül, a babakötvény kivételével, a legmagasabb hozamot kínáló papírok egyik napról a másikra a legalacsonyabb kamatozásúvá válnak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kínálatában a hároméves lejáratú FixMÁP 6,5 százalékos, míg a három- és ötéves Bónusz Magyar Állampapír 6,9-6,91 százalékos éves kamattal már jelentősen felülmúlja a PMÁP-ok hozamait. Ráadásul 2025-től a lekötött betétek kamata is versenyképes lehet az inflációt követő papírok hozamával, így a befektetőknek érdemes alaposan mérlegelniük lehetőségeiket.

Az összesen húsz PMÁP-sorozat közül az első kamatfizetési időpontja január 20-án volt, a további lejáratok kamatfordulói - sorozattól függően - július 26-áig oszlanak el, de a nagy részük februártól áprilisig fizet kamatot.

Kisbefektetők tömege ezekben a hónapokban ébred rá arra, hogy már sokkal kevesebbet fial az eddig mindent vivő papírjuk. Mivel a PMÁP elveszíti a vonzerejét más befektetési formákhoz képest, a megtakarítók nagy része úgy dönthet, hogy visszaváltja a papírjait, és más befektetési formák felé néz - esetleg az ÁKK kínálatában keres alternatívát.

Óriási mennyiségű adat áll a veszély szélén.

A hazai lakossági állampapír-állomány, amely meghaladja a 11 ezer milliárd forintot, jelentős részesedéssel bír a PMÁP-sorozatokban, ahol a befektetők körülbelül 7 ezer milliárd forintot fektettek be.

A 2025-ös évben az államkasszát egy jelentős teher, körülbelül 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli a prémium állampapírok következtében. Ezen összegből a kamatfizetések és a tőkelejáratok egyaránt körülbelül 1500 milliárd forintot képviselnek. A tőkelejáratok megújításra várnak, míg a kifizetett kamatokkal együtt a teljes állomány elérheti a 8500 milliárd forintot. A magyar állam érdeke az lenne, hogy a befektetők a kifizetett hozamot és a lejáró állampapírokat újra befektessék, elkerülve ezzel a kincstárból való kivonást. Ugyanakkor a befektetési szakmában arra számítanak, hogy sokan a lejáró papírok mellett a meglévő állományukat is visszaváltják, még akkor is, ha ez egy egyszázalékos, előtörlesztési díjat von maga után.

A kormány számára nem csupán makrogazdasági szempontból jelenthet problémát, hanem politikai következményei is lehetnek, ha ezek az óriási összegek egyszerre életre kelnek.

Amennyiben az adósságkezelő nem kínál be egy új, vonzó államkötvény-sorozatot, amely valamilyen extra kamatot biztosítva versenyképes lehet a többi befektetési lehetőséggel, akkor a megtakarítók jelentős része gyorsan áthelyezi a PMÁP-ban elhelyezett pénzét. Nem is gondolok arra a lehetőségre, hogy az ÁKK ezt ne tenné meg.

- jelentette ki lapunknak Karagich István, BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere kifejezte aggodalmát, amikor így nyilatkozott: "Igazán meglepne, ha a következő hónapokban nem jelenne meg egy vonzóbb lehetőség az állampapírpiacon. A jelenlegi 6-6,5 százalékos kamatszint valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza egy több ezermilliárdos nagyságrendű tőkekivonást."