Tűzgyújtó örömünnepek és ragyogó karácsonyfák: a sivatagban zajló posztdzsihád Szíriában.
A nagy nyertes Erdogan, de ha a pártfogoltjai nem tudják konszolidálni a helyzetet, újabb dzsihadista hullám boríthatja a dominót a Közel-keleten.
Az utolsó pillanatig hitegette közeli környezetét a Moszkvába menekült szíriai diktátor, hogy érdemes kitartani a harc mellett. Bassár el-Aszad még december 7-én is azt hangsúlyozta, hogy a hadseregnek fel kell készülnie a küzdelemre, és hogy az orosz katonai támogatás már úton van. Most azonban úgy döntött, hogy hazautazik, és otthonról folytatja a munkáját. Valójában már úton volt a reptér felé, ahonnan a latakiai orosz támaszpont érintésével, a családjával együtt, kikapcsolt transzponderrel menekült Moszkvába.
Azóta a politikai porondról kirekesztett emigráns diktátorok asztalánál ül: Putyin ugyan menedéket nyújtott régi szövetségesének, de már a Kreml falain belül is arról suttognak, hogy bukásáért saját magát okolhatja. Eközben igyekeznek fenntartani a látszatot, miszerint Oroszország valójában nem szenvedett el olyan súlyos veszteségeket a több mint fél évszázados Aszad-rezsim végével (hogy valójában mennyit is, arról itt olvashatsz) - a legfőbb prioritásuk csupán annyi volt, hogy az iszlamista szélsőségesek ne kerüljenek hatalomra.
A feltétel teljesülésének mértéke nem mindenki számára magától értetődő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az új szíriai hatalom az Al Kaida utódjaként ismert HTS (Hajat Tahrír as-Sám) kezében van. Ahogy hamarosan részletesebben is kifejtjük, sokakban aggodalom él az ország újbóli káoszba való süllyedése miatt, ami kedvező környezetet teremtene az Iszlám Államhoz hasonló csoportok megerősödéséhez.
