Figyelemre méltó tendenciák: a magyarok hitelfelvétele olyan mértékeket öltött, mintha a holnap sosem érkezne el.
Az őszi statisztikák tükrében szinte biztosra vehető, hogy idén a magyarok körében eddig soha nem látott mértékben fognak személyi kölcsönt felvenni. A szerződések számának növekedése visszarepít minket a hat évvel ezelőtti aranykorba, azonban a hitelek átlagos nagyságában mutatkozó drámai változás még figyelemreméltóbb: az átlagos kölcsönösszeg már a 3 millió forint közelében jár, míg tavaly mindössze 2,2 millió forint volt, hét évvel ezelőtt pedig még csak egy millió forintot tettek zsebre az adósok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint 2024 októberében a bankok ügyfelei összesen 80,6 milliárd forint értékben kötöttek személyi kölcsönszerződéseket, ami minden eddigi rekordot megdöntött ezen a területen. Az elmúlt években a 40-50 milliárd forintos összegek már jónak számítottak, azonban az utóbbi hónapokban ez a szám folyamatosan emelkedett, és a 70-80 milliárd forintos tartományban mozgott. Érdekes kérdés, hogy mi állhat ennek a jelentős növekedésnek a hátterében. Milyen tényezők járulhatnak hozzá ehhez a trendhez, és milyen hatásai lehetnek a gazdaságra és a fogyasztókra?
A szabadfelhasználású személyi kölcsönök évek óta népszerűek, az egyetlen törést a koronavírus-járvány időszaka jelentette, amikor az igénylés feltételei is sokat változtak. 2017-ben egy hónapra átlagosan több mint 20 ezer szerződés jutott. (Ezen belül nagy a szezonalitás, május és szeptember közötti hónapokban a legnagyobb a kereslet, ekkor jóval több ilyen hitelt vesznek fel az igénylők, mint például a téli időszakban.)
A 2018-as évben a megkötött szerződések száma közel 290 ezerre rúgott, míg 2019-ben már a 310 ezret is meghaladó számokat láthattunk, ha az egész évet vizsgáljuk. A koronavírus-járvány azonban jelentős hatással volt a piacra; 2020-ban a szerződések száma drámaian csökkent, 200 ezer alá esett. 2021-ben is csak 216 ezerig sikerült visszarázódnia a helyzetnek, amit 2022-ben szinte változatlan értékekkel tudtak megismételni. Azonban tavaly már biztató jelek mutatkoztak: a személyi kölcsönök iránti kereslet újra fellendült, összesen 245 ezer új szerződést kötöttek.
A valódi áttörés azonban 2024-ben következett be:
A karácsonyi időszak még csak a horizonton sejteződött, amikor a számok már beszélni kezdtek. Az idei év kivételével csupán 2019 volt az az év, amikor október végére a szerződések száma a 260 ezerhez közelített, vagy akár azt is meghaladta. A személyi kölcsönök tartós vonzereje jól tükröződik abban is, hogy a hitelállomány folyamatosan bővült az utóbbi két-három év során. 2024 október végére már a 1515 milliárd forintot is megközelítette a fennálló kötelezettségek összege.
Ezt az emelkedést az ügyfelek úgy hozták a bankok számára, hogy a jelenlegi árakhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel kínálták korábban a fogyasztási hiteleket. A személyi kölcsönök hiteldíjmutatója az utóbbi évek során 2023 januárjában érte el csúcsát, amikor is 19,48 százalékra ugrott, ami 2015 óta nem tapasztalt szint. Azóta azonban átlagosan több mint 2 százalékponttal csökkent a THM, szeptemberre már 17,20 százalékra mérséklődött. Ez az átlag viszont még mindig jelentősen magasabb, mint a bankok által ajánlott legkedvezőbb lehetőségek, hiszen akár 11-12 százalékos THM-mel is elérhetők személyi kölcsönök, amennyiben a kérelmező megfelel a szükséges feltételeknek. Az alacsonyabb kamatozás érdekében a bankok általában magasabb nettó jövedelmet, bankszámlanyitást, valamint havi rendszeres jövedelemátutalást várnak el az ügyfelektől.
A már a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez hasonló kereslet azért is érdekes, mert akkor az átlagos THM a mostaninál jóval alacsonyabb volt, 13-14 százalék körüli, vagyis jóval olcsóbban lehetett hozzájutni a személyi kölcsönökhöz. A legkedvezőbb ajánlatoknál a THM 8-9 százalék körül volt mindössze; ma ennyiért a legjobb esetben is csak szabadfelhasználású jelzáloghitelt kapunk, amelyhez alapfeltétel az ingatlan bevonása a szerződésbe, és az igénylés is jelentősen több időt vesz igénybe.
az idei rekordösszegek hátterében nem a kamatok csökkenése áll, hiszen a hitelfelvétel még mindig nem olcsó mulatság az ügyfelek számára. Ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, érdemes figyelmet fordítani arra, hogy az igénylők milyen átlagos kölcsönösszegeket választanak. A statisztikák azt mutatják, hogy a szerződések száma közelít a 2019-es szintekhez, míg a szerződött összegek lényegesen meghaladják a korábbi évek adatait. Ez alapján levonhatjuk a következtetést, hogy...
Hét évvel ezelőtt csupán egy millió forint körüli összeg volt a mérce, mára azonban ez az összeg közel 2,9 millió forintra emelkedett. Érdekesség, hogy mindössze egy évvel ezelőtt még 2,2 milliónál jártunk.
A járvány által kiváltott érthető visszaesést követően a magas infláció, valamint a következményes, meredek kamatemelkedés zárta le a következő rövid felívelést. Azonban 2023 második felétől egyértelműen újra növekedésnek indult a felvett hitelösszeg, és ezt most minden korábbinál jelentősebb mértékben tapasztalhatjuk. Ennek mögött többféle ok rejtőzhet:
Az emelkedő hitelösszegek a törlesztőrészletre is hatással vannak. Érdemes megnézni, mekkora törlesztőrészletre számíthattak az igénylők, ha az átlagos hiteldíjmutatóval, az átlagosan felvett hitelösszeggel és fixen 60 hónapos futamidővel számolunk.
Mivel azóta érdemben nem változtak a kamatok, az év végén is ezzel számolhatnak az ügyfelek, hacsak nem keresnek alacsonyabb törlesztőrészletű ajánlatot. Ha viszont összehasonlítják a bankok kínálatát, akár átlagosnak mondható fizetéssel is találnak ennél havonta 5-6 ezer forinttal olcsóbb személyi kölcsönt is.