Ruszin-Szendi valóban ukrán kém? A szakértők véleménye erről megoszlik.

A nemzetbiztonsági átvilágítás folyamata szigorú protokollok mentén történik, viszont a szakértők véleménye szerint érdemes lenne mélyrehatóbb elemzéseket végezni.

Ami biztos, hogy Ruszin-Szendi Romulusz pályafutásának kezdetén már nyitott könyv volt a titkosszolgálatok számára, hiszen még a legegyszerűbb rendőrségi alkalmazottak is átesnek egy alapos nemzetbiztonsági átvilágításon. Éppen ezért tartja Kis-Benedek József katonai szakértő a vádakat nonszensznek.

- Az ilyen magas beosztású, sőt, még az alacsonyabb rangú munkakörökben dolgozó egyének általában nem hajlamosak a kémkedésre. Mivel folyamatosan a figyelem középpontjában állnak, nem is lennének képesek rá. Egyetlen hírszerző ügynökség sem próbálkozna egy ilyen rangú személy beszervezésével. Hiszen hogyan és miként tarthatnának kapcsolatot velük, ha az illető állandóan nyilvános szereplő? Még egy titkos találkozót sem lehetne könnyedén megszervezni anélkül, hogy a szakszolgálat tudomást ne szerezne róla. Ez a megállapítás nemcsak a nemzetbiztonsági átvilágítással foglalkozó szervezetek, hanem az abban részt vevő egyének hitelességét is megkérdőjelezi - fejtette ki Kis-Benedek József a Blikk érdeklődésére.

A katonai szakértő a Blikk kérdésére részletesen bemutatta, hogyan zajlik egy ilyen átvilágítási folyamat. A személyes kérdések sora egy hosszú kérdőív kitöltésével kezdődik, amelyben az érintettnek többek között arról is nyilatkoznia kell, hogy melyik bankban tartja a pénzét, és milyen összeggel rendelkezik. De a felmérés nem áll meg itt: a kérdések egészen odáig terjednek, hogy van-e házasságon kívüli kapcsolata. A válaszok hitelességét a szakszolgálatok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, és ha kiderül, hogy az illető bármit is eltitkolt, csupán annyit közölnek vele, hogy sajnálatos módon nem felelt meg az átvilágítás követelményeinek.

- Aki viszont igen, annak a megbízhatóságáért a magyar állam kezességet vállal. Így történt akkor is, amikor Ruszin-Szendi Romulusz már vezérkari főnökként részt vett a NATO vezérkari üléseken: a magyar titkosszolgálatnak minden alkalommal megbízhatósági minősítést kellett küldenie róla - magyarázta Kis-Benedek.

Gyarmati István, a biztonságpolitikai elemző, árnyaltabb megközelítéssel közelíti meg a témát. Véleménye szerint bárki képes lehet hírszerzővé válni, függetlenül attól, milyen pozíciót tölt be. Ráadásul a hírszerzés történetében már előfordult, hogy valaki a beszervezés révén emelkedett magasabb rangra.

Gamal Abden-Nasszer egykori egyiptomi elnök egyik legfontosabb tanácsadójáról például kiderült, hogy titkos kapcsolatban állt izraeli ügynökökkel. A jelenlegi hazai helyzet kapcsán nem tudom megmondani az igazságot, de bízom benne, hogy még a mi életünkben fény derül majd rá. Összességében úgy vélem, hogy Ruszin-Szendi Romulusz nem lehet kém. Nem találkoztam olyan információval, amely azt állítaná, hogy ukránoknak átadott volna titkos adatokat vagy utasításokat kapott volna tőlük. Az, hogy nem a hivatalos magyar álláspontot tükrözte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, nem minősül kémkedésnek - világította meg Gyarmati.

A szakértő megjegyezte, hogy amennyiben valakit kémkedés gyanújával illetnek, elkerülhetetlen, hogy nyomozás és bírósági eljárás kövesse az eseményeket. Az, hogy ez a kémügy hogyan alakul a közeljövőben, sokat elmond majd a helyzet súlyosságáról, de az már kérdéses, hogy a nyilvánosság számára is hozzáférhető információk születnek-e róla.

Gyarmati megerősítette, hogy a nemzetbiztonsági átvilágítás mindenki számára kötelező, aki hozzáférhet minősített információkhoz a munkája során. Ehhez nem szükséges magas rangot betölteni, mint például a vezérkari főnök esetében.

A szakértő véleménye szerint a hazai átvilágítás nem elég alapos, és érdemes lenne mélyebb és részletesebb vizsgálatokat végezni a témában.

Már jó ideje hangoztatom, hogy a szakhatóság által végzett nemzetbiztonsági átvilágítás folyamata túlságosan is megengedő. Az eljárás felgyorsításának érdekében sok esetben elmarad a szükséges alapos vizsgálat, ami pedig időigényesebb és költségesebb lenne. Az alapos munka elhanyagolása könnyen komoly következményekkel járhat.

- gondolta.

Bár az eljárás részleteiről nem oszthatott meg információkat, a Blikk érdeklődésére megerősítette, hogy nem csupán városi mítosz az a tény, hogy a szomszédokat is megkérdezhetik a nyomozás során.

- 1990-ben, mielőtt nagyköveti kinevezést nyertem volna, engem is alaposan átvilágítottak. Ekkor a szomszédom is megkeresett, hogy a hatóságok nála is érdeklődtek, de ő csak pozitívan nyilatkozott rólam. Egyébként érdekesen alakult, hogy első körben nem találtak megfelelőnek, de Jeszenszky Géza külügyminiszter végül felülvizsgálta ezt a döntést - emlékezett vissza Gyarmati a régi időkre.