Ekkor Donald Trump színpadra lépett, és egy szokatlan víziót osztott meg: hogyan nézne ki a világ, ha a Süni csoport venné át a világgazdaság irányítását.

Évekkel ezelőtt történt egy emlékezetes eset, amikor egy részeg ember próbált forgalmat irányítani Nyíregyházán, miután a pizzásautó belerohant egy gyrososba. Nos, ezen a héten a világgazdasági események figyelése hasonlóan kaotikus érzést keltett bennem. A szavak mintha elfogytak volna, és csak döbbenet maradt: ilyesmi tényleg megtörténhet? Egyesek úgy vélik, hogy Donald Trump az érdekérvényesítés új korszakát nyitja meg az Egyesült Államokban, lépéselőnyben a világ többi része előtt. Mások viszont azt állítják, hogy az amerikai elnök impulzuskontrollja valahol egy nagyon éhes és álmos hároméves szintje alatt mozog – és talán nem is annyira kedves, mint amilyennek látszik. Hát, hajaj.

A hét kezdetét úgy indítottuk, hogy az amerikai importőröknek már két napja 10%-os vámot kellett fizetniük a legolcsóbb megoldásokat találó országok (és persze pingvinek) termékei után. Elon Musk is közbelépett, és kérte Trumpt, hogy reconsiderálja a legszigorúbb vámok szerdai bevezetését. Az amerikai elnök azonban hétfőn a vámokat „gyógyszerként” emlegette (nem abban az értelemben, hogy túladagolás esetén veszélyesek lennének), és ettől mindenki számára világossá vált, hogy Trump komolyan gondolja a dolgokat.

Innét kezdve csak kapkodtuk a fejünket. Nem csupán önök, akik a híreket figyelték, hanem mi is, akik a szavakat papírra vetettük.

Csütörtök. Az amerikai piacokat követve az európai tőzsdék is szárnyaltak (a forint még előző este egy hatalmasat erősödött, majd csütörtökön már nem annyira), közben pedig sokan azt pedzegették, hogy Trump előző napi "vásárolni" tippjével bennfentes kereskedés bűnrészese is lett. Az EU válaszul a tárgyalások idejére szintén felfüggesztette a vámfenyegetését, amiből Szijjártó Péter levonta a következtetést, hogy a magyar kormánynak már megint igaza volt. Kiderült még, hogy a kínai termékekre kivetett vám nem is 125 százalékos, hanem 145.

Péntek van, és a dollár továbbra is meredeken csökkent, miközben az amerikai államkötvények tömegével árasztották el a piacot. A mostani hét eseményei után sok befektető inkább menekülőre fogta a dolgot, és az amerikai eszközök helyett más lehetőségek után nézett. Kína pedig meglepő módon 125 százalékra emelte az amerikai termékek vámját, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a forint is újra gyengülésnek indult.

Szombat. A hét végéhez közeledve, amikor már úgy tűnt, hogy minden esemény lezárult, Trump váratlanul bejelentette a telefonokra, chipekre és számítógépekre kivetett vámok visszavonását, még Kínával szemben is. Ráadásul ezek a termékek most már a 125 százalékos vám alól is mentesülnek. Jelenlegi helyzetünk itt tart, de még hátra van néhány óra a hétből, így senki ne gondolja, hogy ez mindenre végső válasz lenne.

Mit is mondhatnánk erre? Talán annyit, hogy ha Trump célja az, hogy éveken át a középpontban maradjon, akkor ezt maradéktalanul elérte. Azonban egy sikeres gazdaságpolitika kidolgozásához elengedhetetlen a józan ész, a kitartás és a türelem. Egykori tanácsadója szerint Trump egy párhuzamos valóságban létezik, míg más szakértők a háborús helyzetet és a fokozatosan átalakuló globális gazdaságot emlegetik, mint lehetséges tényezőket. A podcastunkban Virovácz Péter elemző kifejtette, hogy Magyarország számára nem lehetséges külön megállapodást kötni. Arra is próbáltunk rámutatni, hogy mi lehet a logika Trump cselekedetei mögött, de a valóságosabb forgatókönyv az, hogy a Kína, amely nem igazán reagál a választói hangulatváltozásokra, hosszú távon kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Bármi is következik, egy biztos: egy új korszak határán állunk, ahol a bizalom már eltűnt a gazdaságpolitika színteréről.

Voltak azért események a magyar gazdaságban is: miután Nagy Márton sorra zsarolta a telekommunikációs cégeket és a bankokat állami beavakozással arra az esetre, ha nem lennének hajlandóak önként csökkenteni a díjaikat, a két szektor vállalatai egymás után jelentették be, hogy ők bizony nagyon lelkesek az infláció letörésében, nem fognak emelni. Minő véletlen, épp a következő választás utánig.

A gazdasági miniszter érzi a vérszagot: megfenyegette a teljes magyar gazdaságot, hogy beavatkozik, ha "indokolatlan" áremelés veszélye felmerül. A kereskedelemben pedig már számolgatják, mit okozott az árrésstop: a Spar mondta azt, hogy havonta másfélmilliárd forintot bukik ezen. A stratégia ott most az, hogy május vége után jön a B terv, ha Nagy Márton az után is árzabálónak érezné magát.

Az infláció már most esett egy szép nagyot, 5,6-ról 4,7 százalékosra. A kormány persze a saját döntéseivel büszkélkedik (még úgy is, hogy mire az árrés új szabályai hatályba léptek, már a legtöbb ár bent állt a KSH adatbázisában), de sokkal inkább azért láttunk most nagy lassulást, mert a benzin olcsóbbá vált, a telekomcégek tavaly márciusi nagy áremelése most épült be a bázisba, az élelmiszerek ára pedig legalább stagnált havi szinten. Végre egy jó hír - mondták az elemzők, de azért azt is hozzátették, hogy most kell óvatosnak lenni.

Már csak azért is érdemes megemlíteni, mert a magyar gazdaság helyzete kifejezetten aggasztó számadatokkal terhelt. A költségvetési hiányunk már mostanra megközelítette az egész évre tervezett összeg kétharmadát, ami 2550 milliárd forintnál tart. Az ipari termelésünk szintén siralmasan teljesít, újabb mélypontot ütöttünk meg, különösen az autógyártás és az akkumulátoripar terén, ahol a helyzet kifejezetten kritikus. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számok még nem is tükrözik a vámháború következményeit.

A hét képe: A forint ingadozása – egy hét a hírek tükrében. Ahogy a hírek érkeztek, a forint hol erősödött, hol gyengült, igazi táncot járva a piacon.

Ha a válság nem lenne elegendő kihívás, most itt van a száj- és körömfájásjárvány is, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Sorra érkeznek az újabb korlátozások mind itthon, mind külföldön, habár jó hír, hogy újabb fertőzéseket eddig nem észleltek. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a már bekövetkezett károk mértéke még mindig megjósolhatatlan, de ha a vírus kiszabadulna, az szinte beláthatatlan következményekkel járna.

A kór most a marhatelepeken terjed, éppen akkor, amikor az iparág már kezdett volna talpra állni a 2023-as válság után. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sertésexportot is megszorították, ráadásul a madárinfluenza elleni harc is folytatódik. A mezőgazdaság számára pedig újabb csapást jelentett a hét elején bekövetkezett áprilisi éjszakai fagy, amely jelentős károkat okozott a termésben.

Van viszont a mezőgazdaságunknak egy olyan részlete, ahol európai szinten is nagyon fontos Magyarország: jön a húsvét, itt a tormaszezon, márpedig a kontinens tormafogyasztásának háromnegyedét néhány tucatnyi észak-alföldi faluban termelik meg.

Eddig a válogatott gyökereket csupán elszállították, és a feldolgozásra alig került sor. Most azonban egy vállalkozás új utakat keres, és megragadta az alkalmat, hogy ezzel foglalkozzon – mi pedig ellátogattunk hozzájuk Újlétára.

Meg is érkezett a reakció mindenre, ami a magyar gazdasággal történik: az S&P a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország hitelminősítését. Mint írták, magas az államadósság és a költségvetési hiány, félő, hogy a kormány osztogatásba kezd a választás előtt, az uniós támogatások hiányozni fognak, aggasztó, hogy a Fidesz rendeleti kormányzást folytat, és erre jön még rá a vámháború.

A hitelminősítő legfrissebb értékelése alapján a magyar gazdaság idei növekedése mindössze 1,5 százalékra rúghat, ami rendkívül alacsonynak számít, különösen figyelembe véve, hogy a kormány eredetileg a költségvetésben 3-6 százalékos növekedést ígért. Ezt követően először 3,4 százalékra módosították, majd a célkitűzést végül 2,5 százalékra csökkentették. A kormány reakciója az S&P döntésére viszont magabiztos: "Minden rendben lesz" – hangoztatták.

Az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta Magyarországon ismét felerősödött a szénhidrogén-kitermelés. A kőolaj esetében ahhoz, hogy az ország valóban függetlenedni tudjon a külföldi ellátmányoktól, az olajkeresletnek jelentősen csökkennie kellene. A földgáz tekintetében viszont úgy tűnik, hogy idővel elérhetővé válik a külső forrásoktól való legalább részleges önállóság.

Magyarországon egyre gyakoribbak a naperőművekkel kapcsolatos rekordok, miközben az áram ára drámaian csökken, hogy aztán a naplemente után hirtelen megemelkedjen. A villamosenergia-rendszerünk egyfajta betegség áldozata, amelynek tünetei az áram tőzsdei árának ingadozásaiban mutatkoznak meg. Ideális esetben az lenne a cél, hogy a nagyobb fogyasztás akkor valósuljon meg, amikor az áram ára alacsony, vagy hogy sokkal fejlettebb tárolási megoldásokat alkalmazhassunk.